A hatalom iránti sóvárgás koalíciója

Gyurcsány Ferenc – az elmúlt években nem először – bejelentkezett az ellenzék vezetői pozíciójára, azonban ez nem feltétlenül formálisan értendő. A volt miniszterelnök érzékelhetően sokkal inkább a szivárvány már minden színében játszó összefogás ideológiai vezére, „spiritus rectora” kíván lenni, aki irányt szab és ízlést diktál az ellenzéki oldalon – mondta lapunknak Szánthó Miklós jogász. Az Alapjogokért Központ jogi elemző- és kutatóintézet igazgatója hozzátette: tény, hogy bár országosan az őszi önkormányzati választást a Fidesz–KDNP nyerte meg, a fővárosi és más egyéb vidéki eredmények miatt kialakult érzület új hevülettel töltötte el a Jobbiktól a DK-ig tartó csoportosulásokat. Szánthó érvelése szerint a balliberális erőknek 2006 óta esélye sem volt megközelíte­niük a Fidesz–KDNP pártszövetséget, most viszont az ellenzék úgy értelmezi, hogy 2022-re nyitott a verseny. Ezt a „fílinget” akarja most Gyurcsány kihasználni és az ellenzéki szemétdombon kakast játszani.

A kutatóintézet vezetője úgy fogalmazott, a bukott miniszterelnök törekvése egyfelől persze érthető, más szempontból viszont pusztán hiúság fűti. Ugyanis tény, hogy a DK elnöke az egyetlen komolyan vehető politikus a már a Jobbikot is magában foglaló balliberális oldalon, neki van története, elképzelése a politikáról. Másfelől azonban mégiscsak ő az – mutatott rá az Alapjogokért Központ igazgatója –, akinek kormányzása idején szó szerint újra vér folyt a pesti utcán és aki a csőd szélére vitte Magyarországot. Ez nem csak morális szempontból lényeges körülmény, hanem abból is, hogy a Jobbik eredetileg lényegé­ben a „gyurcsányiz­mus” tagadásaként emelkedett fel a magyar közéletben, a hamiskásan trendi Momentum pedig elviekben az egész korábbi magyar politikai elit – így Gyurcsányék – ellenében jött létre.

Szánthó Miklós lapunknak úgy fogalmazott, ezt az igen morbid koa­líciót jóformán kizárólag a hatalom iránti sóvárgás kötheti össze – és majd talán személyében Gyurcsány Ferenc is. Ugyanakkor a „gyurcsányi mesterterv” problematikus pontja, hogy ha még egy akolba is lehetne terelni az összes ellenzéki pártot 2022-re, kérdéses, hogy a szavazók követnék-e ezt az összemozgást? Egy országgyűlési választásra ugyanis így redukálódhat a kérdés: „akarja-e, hogy újra Gyurcsány Ferenc vezesse Magyarországot?” – és fontos azért hozzátenni azt is, hogy a DK elnöke még ma is az ország messze legelutasítottabb politikusa – jegyezte meg Szánthó Miklós.