Belföld

Római-parti mobil gát: új terv, drágább kivitelezés

A korábbi, Tarlós István által preferált part menti védműről pozitív állás-foglalást adott az akkori fővárosi közgyűlés, az óbudai képviselő-testület, a Műegyetem, az MTA 2013-ban, a BM Vízügyi Tudományos Tanácsaés az Országos Vízügyi Főigazgatóság

Úgy tűnik, Karácsony Gergelyék végleg sutba dobták a római-parti védmű ötletét, helyette a korábban általuk és néhány civil szervezet által erőltetett Nánási út-Királyok útja nyomvonalon húzódó mobil fal megépítését preferálják. Az ehhez szükséges költségekhez biztosan plusz forrást kell bevonni, amelyet uniós pénzből kívánnak megoldani.

Római-parti mobil gát: új terv, drágább kivitelezés
Tévedés, hogy a part menti védmű lerombolná a természetes környezetet, míg a Nánási úti verzió jóval több fa kivágásával járna
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Döntött múlt héten a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés: a római-parti mobil gát felépítését elvetve, a Királyok útja-Nánási útra terveztet új árvízvédelmi vonalat a városvezetés. Ismert, nem sokkal korábban változtatási tilalmat is elrendeltek a területen, amelyről a Dorosz Dávid, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesek által benyújtott javaslat így fogalmaz: „A változtatási tilalom elrendelése mögött meghúzódó várospolitikai elképzelés szakítana azzal a korábbi koncepcióval, amely a Duna-part közelébe helyezné át az árvízi fővédvonalat, mivel ez a természetes part lerombolásához vezetne, ráadásul komoly műszaki nehézségeket és kockázatokat is felvet”.

Változtatási tilalmat a területen egyébként még Tarlós István egykori főpolgármester rendelt el 2016-ban, a mostani döntés csupán meghosszabbította azt, mivel lejárt a határideje. Az a kijelentés is erősen sarkos, hogy a part menti változat a természetes élővilág lerombolásához vezetne. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fogalmazta meg első szakvéleményét a témában, amely szerint „vizsgálták a Királyok útja-Nánási úton lévő gát megerősítését is, ám ennek alapján a körülbelül feleannyiba kerülő mobil gát további tervezését támogatják”. A kérdéssel foglalkozó bizottság hét tagja egyetértett a szakvéleménnyel, egy tagja nem hozott végleges döntést, egy pedig különvéleményt csatolt. Utóbbit akkor Vida Gábor ökológus fogalmazta meg, aki az akkori sajtóhírek szerint jelezte, hogy több alternatíva esetén az ökológiailag kevesebb kárt okozót kell választani. Úgy gondolta, hogy a Királyok útja-Nánási úti nyúlgát ökológiailag kevesebb kárt okozna. A kijelentés azért is nagyon fontos, mert a jelenlegi városvezetés most úgy interpretálja, hogy a part menti védművet a környezetrombolás miatt vetik el, „bezzeg a Nánási út-Királyok útja nyomvonal megóvná a fákat és az élővilágot”.

Ezzel szemben az igazság az, hogy a már 2005 óta napirenden lévő part menti mobil gát helyett kiépítendő védelmi szakasz hossza csaknem öt kilométer, ebből a pünkösdfürdői védmű 1,7 kilométer hosszú, a Királyok útja-Nánási út melletti földtöltést 3,1 kilométer hosszon kocsibehajtók tagolják, ráadásul több száz fát kell kivágni, amelyeket a tízméteres védelmi távolság előírása miatt pótolni sem lehet.

A múlt héten elfogadott határozat szerint ismét megvalósíthatósági tanulmány készül, amelynek tartalmaznia kell a különböző nyomvonalakra vonatkozó változatelemzést. Kimondták továbbá, hogy a társadalom széles körű bevonásával, közösségi tervezés keretében kívánják megalkotni a Római-part jövőképét és fejlesztési koncepcióját úgy, hogy a tervezés keretében az árvízvédelem kérdésén túlmutatóan foglalkoznak a teljes hullámtér jövőjével.

Mindezek finanszírozására egyébként 1,9 milliárd forintot különítenek el, a tervdokumentáció elkészítése pedig két-három évbe telhet.

A Római-part árvízvédelmének végső rendezése tehát ismét éveket csúszhat úgy, hogy az ott kialakítandó mobil fal ügye már így is több évtizede húzódik. Tarlós István korábbi városvezető olyan megoldást akart, ami minden, jelenleg a parton lévő ingatlannak védelmet biztosít egy esetleges árvíz bekövetkeztekor. A Nánási úti verzió viszont védtelenül hagyna olyan épületeket, amelyek eddig is magas árvízi kockázatnak voltak kitéve.

Ahogy arról már korábban is írtunk, Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint szigorúan tilos ártérre és hullámtérbe építkezni, az országban mégis több helyen találni példát ennek ellenkezőjére. A rendszerváltozást követően a Római-parton a vállalati üdülőket és a hozzájuk tartozó csónakházakat a vállalatokkal együtt privatizálták. Az üdülők nagy része ezután bezárt, sokat közülük lebontottak, az ártérnek minősülő megüresedett telkeken pedig, a szabályozási terveket és árvízvédelmet figyelmen kívül hagyva, építések kezdődtek. Az építési engedélyeket tehát még jóval 2010 előtt adták ki – szabálytalanul.

Az sem mellékes tény, hogy a budapesti védművek nyolcvan százaléka nem felel meg a 2014-ben hozott új árvízvédelmi előírásoknak, úgyhogy számos más helyen (Újpest, Észak-Angyalföld, Budatétény, Nagytétény, a Batthyány és a Bem tér környéke) is fel tudnák használni a Római-partra szánt mobil gát megépítésének költségét.

A Nánási út-Királyok útja nyomvonal mellett lobbizik több civil szervezet – egyébként a többi alternatíva mellett is, nagyjából egyenlő arányban –, köztük a Maradjanak a fák a Rómain csoport is, amelynek honlapján ez a javaslat szerepel: „Egy strapabíró betongát állna a Nánási út–Királyok útja mentén, ami valódi védelmet biztosít a rekordárvizek ellen. Ez jelentené az elsőrendű védelmet. Ezt egészítené ki egy alapozás nélküli, nyári gát a parton, ami megvédi a hullámteret a kisebb árvizektől.” Ezzel a verzióval azonban alapvető probléma, hogy nem jelentene megoldást a part menti ingatlanok szempontjából, nem utolsósorban jóval költségesebb is lenne, mint a Tarlós-féle part menti verzió.

A tervezett Nánási úti gát – amelyet leginkább egy két méter magas tömör kerítésként kellene elképzelni, és amely szükség esetén további 1,3 méteres mobiltoldalékkal magasítható – megépítéséhez új források bevonására lesz szükség, amire a főváros nagy eséllyel uniós támogatást szeretne.

A part menti verzióhoz egyébként 2017-re nagyjából elkészültek a tervek, az akkor megjelent munkaközi változat szerint ötszáz méterrel hosszabb, 3,2 kilométeres lett volna a gát, amely a pünkösdfürdői töltéstől az Aranyhegyi-patakig húzódott volna. Akkor Szene­czey Balázs főpolgármester-helyettes azt mondta, több önálló szakaszból áll majd az építkezés, amelynek során a lakótelep mellett húzódó, már meglévő pünkösdfürdői töltésnél lett volna a „könnyebb rész”, a nehezebb pedig a római-parti hullámtéri szakasz. Szeneczey akkor felidézte, nem kérdés, hogy a parton húzódjon-e a mobil fal, hiszen erről foglalt állást a korábbi és jelenlegi fővárosi közgyűlés, illetve az óbudai képviselő-testület, a Műegyetem, az MTA 2013-ban Tarlós István által felkért bizottsága, a BM Vízügyi Tudományos Tanácsa és az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Mindezek alapján a hullám­téri részben a lehető legnagyobb mértékben megőrizték volna a mostani állapotot, és ahol szükségessé vált volna, növényzetet is tudtak volna telepíteni, míg a Nánási út-Királyok útja nyomvonalnál a fapótlás nem lehetséges.

A part menti verzió szerint egyébként várhatóan azok a fák semmisültek volna meg, amelyek a mobil gát és a mellette húzódó, négy méter széles szervizút nyomvonalában vannak, valamint a külső részen azok, amelyek azzal fenyegetnek, hogy rádőlhetnek a mobil gátra, átszakítva azt.

Tovább tiltakozik az Egyesület a Római Partért
 

Egy elkülönített városrész (gettó) tervezésére adott megbízást a Római-parton a fővárosi önkormányzat közpénzből – reagált a testület múlt heti döntésére az Egyesület a Római Partért, amely ezzel arra célzott, a parti beépített hetvenhektáros területet egy fallal választanák le Óbudáról. A törekvésre korábban már Bardóczi Sándor, az új fővárosi főkertész is utalt. Az egyesület közleménye szerint felvetődik a kérdés, hogyan lehet közpénzt egy olyan nyomvonal tervezésére elkölteni, amely köztudottan megvalósíthatatlan, amelyet több független szakértői tanulmány nem támogatott? Arról nem is beszélve – folytatták –, hogy két hatályos jogszabály a Duna partjára jelöli ki az árvízvédelmi védmű megépítési helyszínét. Mire esküdöztek a magukat demokratikusnak, liberálisnak, szocialistának nevező ellenzéki pártok képviselői, amikor elfoglalták a Fővárosi Közgyűlésben helyüket – veti fel a kérdést hétvégén kiadott közleményében a szervezet, amely követeli, hogy a főváros tartsa be a hatályos jogszabályokat.
(JZs)

 

Háromszor többe kerülhet Karácsony elképzelése
 

A Műegyetem 2013-as szakvéleménye is a főváros álláspontját támasztja alá a római-parti védmű építésével kapcsolatban – közölte még 2013-ban Tarlós István akkori főpolgármester. A két nyomvonal összehasonlításával kapcsolatban elmondta, ha a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon építenék a védművet, akkor a nagy nyomású víz- és gázvezetékek kiváltása miatt nyolc-tízmilliárd forint lenne a beruházás költsége, míg a parton létesítendő mobil gát ennek alig több mint harmada. „Egyesek most azt követelik, hogy csak azért fizessünk közpénzből majdnem háromszor annyit egy védműre, hogy egy csomó ember rosszul járjon” – mondta. Kiderült, körülbelül hétszáz fa van azon a területen, ahol fákat kell kivágni, mivel ott leszűkült a meder, felgyorsult a folyó, megindult a visszaáramlás, és úgynevezett limány alakult ki, amely felhalmozta az iszapot. Ebben nőttek „teljesen értéktelen, kis átmérőjű vad fák”, amelyeket meg sem lehet közelíteni. A Rozgonyi Piroska utca környékén lévő tizenkét platánfát meg fogjuk védeni, azokat nem kell kivágni – fűzte hozzá.
(JZs)

Kapcsolódó írásaink

Újranyílt a vita a mobil gátról

ĀA Nánási út–Királyok útja-nyomvonal megépülésével éppen azok az épületek maradnak védtelenül a Római-parton, amelyek eddig is a legnagyobb kockázatnak voltak kitéve