Soros rákapcsol, bővíti a hálózatát

„Soros György a világ első számú oligarchája, maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára” – mondta előző rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A spekuláns, mintha csak ismét igazolni akarta volna a kormányfő nyilatkozatát, csütörtökön fontos bejelentést tett a davosi Világgazdasági Fórumon. Eszerint az immár Budapesten és Bécsben is tevékenykedő CEU-ra alapozva új nemzetközi kezdeményezésbe fog. A Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat (OSUN) névre keresztelt, világszerte működő új szervezete az oktatást és a kutatást kívánja integrálni a felsőoktatási intézmények között. A hálózat közös képzési programokat, kurzusokat kínálna, s külön foglalkoznának a bevándorlók képzésével.

A CEU mellett a milliárdos másik, amerikai campusa, a Bard College is szerepet kap, továbbá lelkes csatlakozók jelentkezését is várják. További célként a klímaváltozás és az „egyre veszélyesebb populizmus és nacionalizmus” elleni fellépést jelölte meg. Soros beszélt arról is, hogy az OSUN a Soros-egyetem és a Bard mintájára „folytatja a magas színvonalú oktatást igénylő helyek elérését, és az elhanyagolt népesség, például menekültek, bebörtönzött emberek, a cigányok és más, lakóhelyüket elhagyni kényszerült népek kiszolgálását”. Nem túlzás: a hálózat ezek szerint bűnözőknek is segítséget nyújtana, amely illeszkedik abba trendbe, hogy Magyarországon eddig is részt vettek a rabok kártérítési pereiben a spekuláns szervezetei, kialakítva ezzel a kormány által csak börtönbiznisznek nevezett gyakorlatot. Soros jelen állás szerint egymilliárd dollárt szán a projektre.

Megkeresésünkre Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője elmondta, a Soros által létrehozott és felépített Nyílt Társadalom Alapítvány a rajta keresztül propagált liberális, bevándorláspárti eszmék terjesztéséhez kellő mennyiségű anyagi és szervezeti erőforrással bír. Az újabb ötlet is azt a cél ambicionálja, amit már korábban megfogalmazott a milliárdos üzletember: a neki nem tetsző nemzeti kormányok lehetőségeinek korlátozását. Ez a terv ugyanis globális hálózattá fejlődve azt szorgalmazná, hogy egy végrehajtó hatalomtól és nemzetállami jogrendszertől teljesen függetlenül működő új oktatási rendszer épüljön ki minden országban. Soros elsődleges célja – tette hozzá –, hogy folytatva a 2015-ben migráció kérdésében elkezdett eszméjének megvalósítását, lehetőséget teremtsen az Európába érkező vagy már a határokon belül élő illegális bevándorlóknak abban, hogy beilleszkedjenek a különböző társadalmakba. A nemzetállamok belpolitikai ügyei­be avatkozik be, bármiféle felhatalmazás nélkül.

Időközben a Századvég Alapítvány a szintén a spekuláns által pénzelt nem kormányzati szervezeteknek, azaz NGO-knak nézett utána. Mint közölték, egyre több jel utal arra, hogy ezek a csoportok a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedezik, s korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Ilyen – külföldi forrásból gazdálkodó – NGO például az Amnesty Interna­tional, a Transparency International, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor és az Eötvös Károly Intézet. A Századvég NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését – ismertették.