Felsőbb osztályba lép az absztrakt matematikaképzés

A módosított Nemzeti alaptantervben (NAT) a korábbinál jóval több elemi pénzügyi ismeret került be a matematika anyagba – mondta lapunknak Hoffmann Miklós, az Eszterházy Károly Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetének igazgatója. A NAT kidolgozásában is részt vevő tanszékvezető utalt rá, munkájuk során szem előtt tartották azt, hogy a NAT az átlag gyerekkel szemben támasztott minimumkövetelményeket kell hogy megfogalmazza. A magasabb szinten érdeklődőknek ott lesz a fakultáció, illetve a speciális matematika osztályok világa – fogalmazott.

Beszélt arról is, az általános iskolai anyagból sok, általuk nehezebbnek ítélt, absztraktabb részterület följebb, az 5-6. osztályból 7-8.-ba került, illetve innen középiskolába, mert tapasztalataik szerint sok gyereket „veszít el” a matematikaoktatás akkor, amikor a konkrét problémákat, számolásokat túl korán váltja fel az elvont megközelítés – például az algebránál. A középiskolában is sok olyan rész kiesett az anyagból, ami a matematika belső szépsége iránt fogékonyaknak örömet szerezhet ugyan, de egy jelentős többség számára inkább teherként jelenik meg.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a kidolgozók csapata nagyon komoly munkát végzett, gyakorlatilag több héten át mondatról mondatra vitatta meg azt, hogy egy területből mi maradjon benne a NAT-ban és mi változzon – húzta alá Hoffmann Miklós. Hozzátette, nincs tökéletes alaptanterv, így ez sem az, azt azonban nyugodt szívvel állíthatja, hogy ez a változat sokkal jobb, mint az előző volt.

Az új kémiatanterv készítésekor alapvető szempont volt, hogy az anyagot minél közelebb hozzuk a diákokhoz – s ennek egyik módja a kísérletezés – hangoztatta lapunknak Prokainé Hajnal Zsuzsa. Az egri Dobó István Gimnázium kémia tanárnője kifejtette, fontos pél­dá­ul, hogy a fiatalok ne csak kémcsövekben, főzőpoharakban kísérletezzenek, hanem tapasztalják meg, hogy az otthoni eszközökkel, szülői felügyelet mellett, a tanári javaslatok figyelembevételével nagyon sok biztonságos, egyszerű vizsgálódást el lehet végezni. Beszélt arról is, napjainkban az új felfedezések, eredmények leginkább a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal, valamint a gyógyszerkutatással kapcsolatos területeken jelennek meg. Hisszük, hogy vannak olyan nemzetközi és hazai történeti pontok, illetve személyek, amelyekről/akikről érdemes és kell beszélgetni az órákon, s megfelelően tálalva a felfedezéseket még inkább lehet hangsúlyozni, mennyire összetett és szép a világunk – húzta alá a pedagógus.

A kémia óraszáma a jelenlegihez képest valamelyest csökken, mert a tanulók heti terhelése igen magas – tette hozzá – ugyanakkor leszögezte, ezzel párhuzamosan a tanított anyag is kevesebb lesz. Az atomok modellezéséhez természetesen használjuk a régi dolgokat (pálcikákat, golyókat), de mindemellett a modern eszközökre, applikációkra is hangsúlyt szeretnénk fektetni – fogalmazott. Mint mondta, azt szerették volna, hogy a diákok a kémiát ne egy, a mindennapoktól távol álló, csak az iskola színfalai között létező tantárgyként éljék meg. Hozzátette, mindezt sugallják az olyan, a NAT-ban megjelenő témakörök címei is, mint például a „kémia a természetben és a mindennapokban”.

Mint tegnapi cikkünkben megírtuk, a módosított NAT élményalapú tudásátadást tesz lehetővé, s kulturális és nemzeti értékeinkre fókuszálva a diákok személyiségfejlesztésére, képességeik és készségeik kibontakoztatására koncentrál – mindezt a gyerekek életkorának figyelembevétele mellett.