Belföld

Karácsony Gergely úgy érzi, „megcsinálta az egészségügyet”

A daganatos betegségek diagnosztizálásának idejét nem a főpolgármester rövidítette le, még 2015-ben vezette be a kormány az úgynevezett tizennégy napos szabályt

Karácsony Gergely úgy viselkedik, mintha egy huszárvágással megoldotta volna a várólisták kérdését, holott ezen a problémán évek óta szisztematikusan dolgozik a kormány. Emellett úgy tűnik, a főpolgármester azzal sincs tisztában, mi a különbség az alap- és szakellátás között.

Karácsony Gergely úgy érzi, „megcsinálta  az egészségügyet”
Képalkotás. Karácsony még nem látja át a szakterületet
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Túl vagyunk a Karácsony Gergely vezette Budapest első száz napján, amely a főpolgármester számára is azt jelenti, itt az ideje eredményeket felmutatni. Sokat lehetett hallani például tavaly október előtt az átláthatóságról, amiből az átlag fővárosi ma csak annyit lát, villámsebességgel emelték meg az ellenzéki kerületi vezetők fizetését, illetve a budapesti cégeknél is saját embereiket ültették a fontos pozíciókba. Az viszont már nem volt fontos neki, hogy fenntartsa Tarlós István egyik jó gyakorlatát, a Budapestinfót, ahol újságírók kérdezhették a városvezetőt. Amikor Karácsony erre ráeszmélt, tartott egy sajtótájékoztatót, ahol egyebek mellett elhangzott az is az egészségüggyel kapcsolatban: „Nem az a legfontosabb, hogy frissen festett várótermekben várjanak hónapokat az emberek.” A kijelentés rendkívül álságos több okból is. Egyrészt, eddig az ellenzék nap mint nap azon kesergett, hogy a kormány elhanyagolja a fővárosi egészségügyi intézményeket, ezt alátámasztandó pedig a „baráti sajtó” rendszeresen közölt riportokat omladozó vakolatról, összedőlés előtt álló, avíttas kórtermekről, használhatatlanná penészesedett kórházi vécékről. Most, hogy megkezdődött nem kevés pénzből ezek felújítása és rendbetétele az Egészséges Budapest Program (EBP) részeként, már nem is olyan fontos, sőt, a főpolgármester utalása szerint tulajdonképpen időfecsérlés.

Megjegyzendő, hogy az a bizonyos ötvenmilliárd, amelyet Karácsony személyes sikerként könyvel el, nem az ő szerzeménye, hanem az EBP keretéből való, ergo, egyébként is megkapta volna a fővárosi egészségügy. Szintén saját eredményként hirdeti Karácsony Gergely, hogy megszünteti a daganatos betegek várólistáit. Erre évi kétmil­liárd forintot fordítanak, így a daganatgyanús betegek két napon belül eljuthatnak CT- vagy MR-vizsgálatra, és utána három napon belül megkapják a leletet is. Erre valóban szükség van, a helyzet azonban jóval összetettebb annál, mint, hogy a főpolgármester most egyszeriben „megoldja az egészségügyet”, mintha csak ő kellett volna hozzá.

Az első, amit fontos tisztázni: azt a bizonyos kétmilliárdot megint nem a főváros adja saját költségvetéséből, hanem az állam biztosítja, száz százalékban. Megegyezés született arról is, hogy a kormány a központi költségvetésből idén összesen tízmilliárd forinttal támogatja a budapesti kerületek járóbeteg ellátási szolgáltatását. Kiemelendő, ezek is mind a 2017 óta létező, összességében hétszázmilliárd forintos költségvetésű EBP részét képezik, amely állami projekt, Karácsony Gergelynek pedig azon kívül, hogy jelenleg ő a főpolgármester, semmi köze nincs hozzá.

A várólista csökkentési program a kormány részéről 2013-ban vette kezdetét, csaknem húszmilliárd forintos büdzsével. Ennek eredményeként 2017-re a várólistákon – nem csak a daganatos megbetegedéseket beleértve – országosan kevesebb mint huszonnyolcezren voltak, a 2012-es hetvenezerhez képest. A daganatos betegségek felismerésének és diagnosztizálásának idejét pedig nem Karácsony Gergely rövidítette, hanem 2015-ben vezette be a kormány a szakmai szervezetekkel egyeztetve az úgynevezett tizennégy napos szabályt, amelynek lényege, hogy rosszindulatú daganatos kórkép megalapozott klinikai gyanúja esetén a CT és MRI egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató a szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálatot a beutaló kiállításának napjától számított tizennégy napon belül köteles elvégezni.

Karácsony Gergely Facebook-oldalán is kommentálta bejelentéseit, amelyben azt írta, „a városvezetés visszavette a felelősséget és a gondoskodást a budapestiek egészségéért”. Mindez azért hazugság, mert a budapesti (és országos) kórházak és az alapellátás éppen azért került állami fennhatóság alá, hogy ezzel is csökkenjenek az önkormányzatok költségvetési terhei, illetve hogy beinduljon az a nagyszabású fővárosi egészségügyi fejlesztés, amelyet Karácsony Gergely most sajátjaként könyvel el. A főpolgármester most azt is közölte, hogy a megszerzett forrásokat elsősorban alapellátásra akarja költeni. Ez ellentmond a várólisták megszüntetéséről szóló, közvetlenül ezt követő öntömjénezésnek, hiszen az nem alap-, hanem szakellátás, másrészt a háziorvosi rendszer szintén nem a kerületekhez, hanem állami fennhatóság alá tartozik és évek óta szisztematikus fejlesztés alatt áll.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom