Belföld

Rossz irányba tart az Európai Néppárt

Hétértékelő. Folyamatos demokráciamonitoringozás terve sejlik fel a hazánk elleni eljárásban

„Ez a Néppárt már nem az a Néppárt” – fogalmazott lapunknak Kiszelly Zoltán politológus az uniós konfliktusok kapcsán, kitérve a gazdasági eredményeinkre, valamint a kormány és a főváros közötti vitákra.

Rossz irányba tart az Európai Néppárt
Fotó: epp.eu

Ahogy Gorbacsov mondta még 1989-ben, aki késlekedik, azt megbünteti az élet. Valahogy így van ez az Európai Néppárttal is. Az EPP mesterséges képződmény, túl nagy, és bár a hatalmi pozíciók sokáig elfedték a belső konfliktusokat, most, amikor a szuverenitás és az uniós integráció alapvető kérdéseiről van szó, ezek ismét felszínre törnek – magyarázta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Kifejtette: a britek először innen léptek ki, és csak ezt követően az unióból. Berlin és Brüsszel ugyanis föderális Európát akar, mindent egységesen, a központból akarnak szabályozni, ám ez nem jó ajánlat, ami látszik a migráció kezelése és a gazdasági pangás kapcsán.

Pedig térségünk most végre felzárkózásban van, a Gyurcsányék által elpazarolt nyolc év után. Amíg polgári kormányzás van, óvatos optimizmussal tekinthetünk előre – ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott szombati interjújában is megfogalmazta. Immár visszaelőztük Szlovákiát. Erősödik az ország, csökken a szegénység és az adósság.

Visszatérve az uniós ügyekre: Kiszelly szerint „ez a Néppárt már nem az a Néppárt”. Balra tolódott, elárulta a saját értékeit, immár a zöldeknek udvarol, ideológiavezérelt piacgazdaságot akar. Süllyed. Mégis, egyelőre jobb a nagy hajón lenni, a „zenekar még játszik a Titanicon”. Nem mellékes körülmény amúgy,hogy az EPP balszéléről Macron is csábítgat pártokat, és a Fideszt is követhetik páran, ha végül az általa említett, régi vágású kereszténydemokrata erő kialakításába fogna Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Ami a hetes cikkely szerinti eljárást, illetve az arról szóló múlt heti EP-szavazást illeti: azt a két országot akarják nyomás alá helyezni, amelynek fontos a szuverenitás. A lengyeleket és a magyarokat. Ráadásul Von der Le­yenék folyamatos demokráciamonito­ringozást akar-­nak bevezetni, amely már minden tagállamot érintene. A mostani kirakatperből állandó eszköz lehet – vetette fel a szakértő.

A társadalom igazságérzetének, józan ítéletének figyelembe vétele a börtönbiznisz felszámolása – tért át egy hazai témára a politológus. Szerinte ugyanis a társadalom a bűnért büntetést vár el, nem jutalmat. A lélektelen ügyvédek meg a Soros-szervezetek üzletet csináltak a nemzetközi szerződésekből, melyeket felül kellene vizsgálni, mert a föderalizáció faltörő kosává váltak.

A gyöngyöspatai kártérítés ügye kapcsán a társadalom többsége szintén támogatja azt a meggyőződést, hogy csak a tanulás és a munka visz előre – mondta Kiszelly. A kormány legújabb, a természetbeni kifizetésről szóló javaslata ezért jó irányba mutat, illeszkedik az eddigi, következetes szociálpolitikába. Vagyis „adjunk hálót, azaz képzést, célzott támogatást, amivel előrébb juthatnak, s nem halat, vagyis csupán pénzt a szülőknek”. Már vannak eredmények is, például megkétszereződött a diplomás cigányok száma. Ez a legjobb szegénységpolitika, vont mérleget Kiszelly.

Budapesten eközben egyre inkább a Demszky-stílus tér vissza, az új vezetés mindig csak pénzt kér, s minden, ami jó, az hozzá köthető, ami rossz, az meg a kormányhoz – mondta Kiszelly. Karácsonyék az ígéreteket nem tartják be, nincs fűtéstámogatás és ingyenbérlet, nincs egy „új kezdet”. Leblokkoltak. Bár eddig voltak megegyezések a kormánnyal, Karácsony a jelek szerint azon van, hogy konfliktusossá váljon a viszony, egyre többet követel – mondta a politológus.

Kapcsolódó írásaink

Újra a kettős mérce

ĀHétértékelő. „Ha csak a gyanú árnyéka vetődik egy közülük való személyre, azt a balliberálisok azonnal megvédik olyan ügyekben, amiért mindenki mást meg szoktak hurcolni”