Értékes munkavállalók a „placcon”

Jelenleg 370 ezer megváltozott munkaképességű ember él az országban, akiknek kevesebb, mint a fele dolgozik. Az államtitkár kiemelte ugyanakkor, hogy 2010 és 2019 között foglalkoztatottságuk 18-ról 42 százalékra emelkedett, ám az utat folytatni kell. A cél, hogy ne csupán jók, hanem a legjobbak legyünk e téren a térségben – szögezte le Fülöp Attila. Rámutatott: a megváltozott munkaképességgel nem szűnik meg a munkavégző képesség, ám a cégek kétharmada még mindig inkább álláshirdetéseket fogalmaz, holott több tízezer megváltozott munkaképességű embernek lehetne munkalehetőséget biztosítani. A megváltozott munkaképességűek tevékenysége igenis mérhető a gazdaság szempontjából – hangsúlyozta, hozzáfűzve, meg kell szüntetni az információ hiányából fakadó félelmeket. Sokan még ma sem hiszik el, hogy a megváltozott munkaképességű emberek minőségi munkát képesek végezni. Pedig a Századvég felmérése szerint a munkaadók nagy többsége inkább vagy nagyon elégedett a megváltozott munkaképességű dolgozókkal, mert gyakran lojálisabbak munkaadójukhoz, precízebbek és szorgalmasabbak egészséges kollégáiknál. Ám a piaci szereplők ma még sok esetben inkább befizetik az államnak a rehabilitá­ciós hozzájárulást.

Bártfai-Máger Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter közölte, az állami szektorban százharmincezren dolgoznak, és a cégeknek akadnak utánpótlás problémáik, amelyek olykor strukturális gondokhoz vezetnek. Ezért az állami vállalatoknak is alapvető érdeke, hogy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztassanak, akiknek ezáltal magasabb életminőséget tudnak biztosítani. Mindez nem jótékonykodás, hanem racionális üzleti döntés – húzta alá a miniszter.