Völner Pál: Nem engedünk a zsarolásnak

– Varga Judit igazságügyi miniszter bejelentése szerint februárban kerülhet az Országgyűlés elé a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról szóló javaslat. Mit lehet tudni a részletekről?

– A tervezett módosítás célja az, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetői, mint például a gyilkosok, gyerekgyilkosok, erőszaktevők, ne szabadulhassanak idő előtt a börtönből, és ne veszélyeztethessék az emberek, a társadalom biztonságát. A bűnözőknek a börtönben a helyük. Hiába a szigorú büntetőtörvénykönyv, ha a bíróságok enyhe ítéleteket hoznak, és idő előtt kiengednek olyan erőszakos embereket, mint amilyen a győri gyerekgyilkosságot elkövető apa is volt. A bíróság hibázott, ezt a jelentés is megállapította. Ebben az ügyben is az a helyzet, mint sajnos sok területén a világunknak. Mindenféle liberális és balos körök, a Soros-szervezetekkel karöltve próbálják különböző ideológiák mentén felülírni azt, amit a józan ész és az alapvető igazságérzet diktál. Civilnek és függetlennek hazudják magukat, miközben a bírókat is megkörnyékezik mindenféle „érzékenyítő” tréningekkel és hasonlókkal, azt hirdetve, hogy a valódi áldozat igazából a bűnös, az elkövető. Azt szeretnénk elérni, hogy az élet elleni súlyos bűncselekmények esetében a törvényben szigorodjanak a feltételes szabadlábra helyezés feltételei. Ez a magyar emberek jogos elvá­rása, és ez az elv tökéletesen megfelel a sokat hangoztatott jogállami kereteknek is.

– Ugyanakkor emberölés vagy akár emberölés kísérlete esetében generálisan kizárnák a feltételes szabadlábra bocsátást?

– Az említettek közül a szándékos bűncselekményeknél szüntetnénk meg ezt a lehetőséget. A cél, hogy megmaradjon a büntetőjogi rendszer lépcsőzetessége, és akik szándékosan követnek el erőszakos bűncselekményeket, azoknak az eseteit a legszigorúbban szabályozzuk.

– Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten határozott véleményt mondott a rabok kártalanításáról, amelyet az állítólagos ros­sz börtönkörülmények miatt ítélnek meg nekik. A Fidesz–KDNP is kiállt a változtatás szükségessége mellett. Hogyan alakulhat át a szabályozás?

– Ki kell mondanunk: börtönbiznisz alakult ki, milliárdokat perelnek ki bűnözők, dörzsölt ügyvédjeik és Soros-szervezetek a magyar államtól a börtönkörülményekre hivatkozva, miközben egyre több a férőhely és jobbak a körülmények. Ahhoz, hogy ez a szövevényes ügy átlátható legyen, vegyük sorra először az előzményeit. Korábban, a magyar jogorvoslati rendszer bevezetése előtt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulhattak az elítéltek, illetve jogi képviselőik, amennyiben problémásnak gondolták körülményeiket a börtönben. Több mint nyolcezer ügy várt elbírálásra akkoriban, és az csak rontotta a helyzetet, hogy az EJEB gyakorlata az, hogy a nagyon hasonló ügyekben lényegében automatikusan hirdeti ki az egyenítéleteket. Jelezték is a kormánynak: minden egyes eset tíz-tizenötezer eurójába fog kerülni az adófizetőknek. A bizniszügyvédek, mint például az ellenzéki politikusként is fel-fel tűnő Magyar György, és a különböző Soros-NGO-k, álcivilek ebből nagyon jól megéltek – ne higgyük, hogy a rabok a családjuknak küldözgették haza ezeket a pénzeket. Emellett politikai terméket is gyártottak a kártérítésekből, hiszen nekik semmi se drága, szívesen csempésznek be csótányokat egy cellába, és állítják be hazánkat ezáltal egy embertelen diktatúrának, ha cserébe némi euró üti a markukat. Több mint száz ügyben kellett fizetnünk, összesen csaknem 1,6 millió eurót. Nyilvánvaló volt, hogy ez így nem folytatódhat, és nem fizethetünk ki a bűnözőknek összesen nyolcezerszer 10-15 ezer eurót. Az EJEB a hazai jogorvoslat felé terelte a rendszert, a már benyújtott ügyekben nem szabott ki kártérítést. A strasbourgi bíróság által jelzett várható kártérítési összeg és a végül a magyar jogorvoslati rendszer alapján kifizetett összeg között a különbség jelentős: a 2017-es változtatásnak köszönhetően sokkal kevesebbet kell fizetnünk, mint eredetileg kellett volna. Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy az államnak nem a bűnözők és segítőik kistafírozására, hanem a gyermeket nevelőkre, a nyugdíjasokra, vagy éppen a kezdő vállalkozások támogatásra kell fordítania a pénzt. Az elmúlt években azonban sajnos kiderült: a hazai jogorvoslati rendszerben is egyfajta auto­matizmussá vált az elbírálás. Hogy ez így történt, abban nagy részük van a már említett, dörzsölt, börtönbizniszes ügyvédeknek és a Soros-szervezeteknek, akik visszaélnek minden helyzettel, és továbbra is toborozzák a rabokat a kárigények benyújtásához. Napjainkra tízmilliárdos iparággá vált a börtönbiznisz, és már tizenkétezer ilyen pert indítottak a magyar állam ellen. Közben ráadásul sok minden meg is változott: bővülnek a börtönök, illetve újak épülnek, javulnak az ellátás körülményei, munkalehetőséghez jutnak a rabok. Ezért szükséges a rendszer felülvizsgálata. Itt van tehát az ideje, hogy lépjünk – több szempontból is. Kidolgozzuk a lehetséges módosításokra a javaslatokat, és ha szükséges, akkor egy újabb vitát is felvállalunk az EJEB-bel szemben. Meggyőződésünk, hogy a bűncselekmények kapcsán nem az elkövetőket, az ügyvédeket vagy a Soros-NGO-kat, hanem az áldozatokat illeti kárpótlás – és az igazunkért ki is fogunk állni. Véget kell vetni a börtönbiznisznek.

– Számolnak azzal a veszéllyel, hogy az esetleges hazai szigorítás után a rabok és az ebben érdekelt ügyvédek újra az EJEB-nél fognak pereket indítani?

– Igen, de nem vagyunk zsarolhatóak, nem félünk, beleállunk a vitába. Lehet, hogy a mi példánk más országok figyelmét is felhívja a hasonló problémákra, és az is könnyen lehet, hogy nem a különböző európai intézmények elvárásaihoz kellene mindig megpróbálni alakítani a nemzetállamokat, hanem a nemzetközi, uniós szervezeteknek kellene az európai emberek igényei alapján működniük. Vannak már olyan példák, amelyek azt mutatják, hogy néha ott is tud győzni a józan ész.

– Az eddigi kártérítési összegeket kifizetik?

– A kormány felfüggesztette a kifizetéseket, és közben vizsgáljuk, mit lehet tenni a börtönbiznisz ellen, és ahogy mondtam, készen állunk a vitákra, hogy jár-e egyáltalán kártérítés az elítélteknek a hazai börtönkörülmények miatt.

– Kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt közölte, hogy sérti az uniósjogot a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló törvény. Mit szól a főtanácsnok által elmondottakhoz?

– A kormány kitart a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságát célzó törvény mellett, mert az Magyarország biztonságát szolgálja és a külföldről pénzelt bevándorláspárti Soros-szervezetek átláthatóságát növeli. Azt egyébként a főtanácsnok is elismerte, hogy ez a jogszabály célja, és ez indokolt. Azokat a felvetéseket, hogy a szabályozás beavatkozna a magánéletbe, vagy akadályozná az EU-n belül a tőke szabad áramlását, továbbra sem látjuk alátámasztottnak. Egy bejelentési kötelezettségről, illetve egy év végi beszámolóról van szó a civil szervezetek esetében. Nekünk pontosan az volt a problémánk, hogy a nem tudni, milyen külföldi pénzekből működő szervezetek a non-profit jelleget próbálják arra kihasználni, hogy politikai tevékenységet folytassanak civil köntösben. Ezek a szervezetek segítik a migrációt, és a nemzeti szuverenitást is megsértve be akarnak avatkozni a magyar választásokba. Megkérdezhették volna például a Máltai Szeretetszolgálatot, vagy az Ökumenikus Segélyszervezetet, amelyek jelentős külföldi támogatásokat kapnak, mit tapasztaltak, mennyiben lehetetlenült el a működésük az elmúlt két évben? Nekik nyilván nincsenek ilyen problémáik. A TASZ, a Helsinki Bizottság és a többi, önmagát jogvédőnek hazudó bevándorláspárti Soros-szervezet továbbra is letakart lapokkal akar játszani: ne derüljön ki a közvélemény számára, hogy amit ők mondanak, azt külföldön egyesek szívesen hallják, és ezért sok pénzt adnak nekik. A törvényt már elfogadása után nem véletlenül támadta meg több Soros-szervezet. Bevezetésével egyébként a magyar emberek is egyetértettek, az akkor lezajlott nemzeti konzultáción a válaszadók 99 százaléka támogatta, hogy tegyük átláthatóbbá a külföldről pénzelt Soros-szervezeteket.