A pedagóguskar is tiltakozik a NAT újabb változata ellen

Ne vezessék be a módosított Nemzeti alaptantervet szeptember elsején – kéri a Nemzeti Pedagógus Kar. Horváth Péter, a szervezet elnöke lapunknak hangsúlyozta, az új NAT első, 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetének véleményezésére széles körben volt lehetőség, a mostani változat azonban érdemi konzultáció nélkül lépne hatályba. Hozzáfűzte, abszolút elkötelezettek a NAT megújítása mellett, de kapkodásra nincs szükség. A pedagóguskar az első változatot alapvetően
jónak, előremutatónak tartotta, ezután pedig konstruktív együttműködés alakult ki a dokumentum szerkesztőivel, és 2019 őszén is biztató eredmények születtek egy komplex, szervesen felépített alaptantervi és kerettantervi koncepcióhoz. A 2020. szeptember 1-jei hatállyal bevezetni kívánt rendeletmódosítás azonban szerintük ennek a munkának az eredményeit nem tükrözi, nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenet zavartalanságát. Ezen kívül redukálja a korábbi kerettantervek választási lehetőségét, és belső struktúrájában sem koherens.

A szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt túl nagy terhet jelent a köznevelés szereplőire nézve. Horváth Péter elmondta, a korábbi változatban szereplő bevezető hiányzik a dokumentumból, ami azért jelent problémát, mert az abban megjelent szellemiség, módszerek és a tartalmi rész egységet alkotott, a pedagóguskar által várt szemléletváltást segítette volna elő.

A Pedagógusok Szakszervezete közölte, hogy a NAT újabb változatát nem kapta meg véleményezésre, holott a humántárcával tavaly stratégiai megállapodást kötött.

Amint azt megírtuk, magyartanárok arról beszéltek lapunknak, tudomásuk szerint a magyar nyelv és irodalom esetében heti háromszor negyvenöt perc lesz a kötelező óraszám. „Milyen nemzeti identitástudat kialakítására nyílik lehetőség, ha összesen ennyit szánunk erre a két tárgyra? Milyen anyanyelvi ismeretekre akarjuk alapozni a megnövelt óraszámú idegennyelv-tanítást?” – vetették fel. Úgy vélik, az, hogy Wass Albert vagy Her­czeg Ferenc bekerült az új alaptantervbe, nem egyéb, mint szemfényvesztés, valójában a liberális szemléletmód érvényesült.