Belföld

Magyarok a boldoggá avatás előszobájában

Ozsvári Csaba szintén fölajánlotta életét Istennek, majd egy órával később szívinfarktus következtében hunyt el

Több mint egy tucat magyar vonatkozású boldoggá és szentté avatási eljárás van folyamatban: imameghallgatások és csodák esetén rövid időn belül akár öt új boldoggal – köztük Mindszenty bíborossal – gyarapodhat a magyar katolikus egyház. Az ügyek előmozdításában a hívőknek is szerepük lehet.

Tizenhárom magyar vonatkozású szentté  és boldoggá avatási ügy van folyamatban – mondta el lapunknak 2019 végén Kovács Gergely okleveles posztulátor. Típusuk szerint ezek két csoportra bonthatók: vértanúügyekre, valamint olyan esetekre, amelyeknél az életszentség vár bizonyításra.

Vértanúk

Két vértanúügyben a boldoggá avatáshoz nincs szükség csoda igazolására, ezek Bódi Mária Magdolna (1921–1945) és a ferences vértanúk, Károlyi Bernát (1892–1954) és hat társa: Hajnal Zénó (1900–1945), Kiss Szaléz (1904–1946), Kovács Kristóf (1914–1944), Körösztös Krizosztom (1909–1944), Kriszten Rafael (1899–1952) és Lukács Pelbárt (1916–1948) csoportos szentté avatási eljárása. Az ügyek másik csoportja az életszentségről szól, és egy csoda bizonyítását is igényli, ezek az úgynevezett hitvalló ügyek: Kelemen Didák Sámuel (1683–1744; csak a köznyelvben tiszteletreméltó), Hám János (1781–1857), Bogner Mária Margit (1905–1933), Kaszap István (1916–1935), Marton Boldizsár Marcell (1887–1966), Mindszenty József (1892–1975), Bálint Sándor (1904–1980) és Márton Áron (1896–1980), valamint Mester Margit Mária UST (1906–1961) legújabban elindított eljárása.

Négy eljárás van igazán előrehaladott állapotban, az ő esetükben a Szentszék már elismerte az erények hősies gyakorlását, azaz az életszentséget: Kaszap Istvánét 2006-ban, Bogner Mária Margitét 2012-ben, Marcell atyáét 2013-ban, Mindszenty Józsefét pedig 2018-ban. Őket Isten Tiszteletreméltó Szol­gáinak nevezhetjük. „Az ő szent mivoltuk már nem kérdés, mindössze egy csoda kivizsgálása és elismerése szükséges a boldoggá avatásukhoz” – fogalmazott Kovács Gergely, hozzátéve, hogy a csodák imameghallgatást jelentenek, ezért most a továbblépéshez elsősorban kitartó imádságra van szükség.

A Mindszenty bíboros közbenjárására történt csoda – egy rákos megbetegedés gyógyulása – kivizsgálása 2019 áprilisában lezajlott, a fölterjesztett imameghallgatás dokumentá­cióját azonban hiányosnak találták. Hasonló a helyzet Kaszap István ügyében is, ezért a közbenjárásukat kérő imáknak most különösen nagy szerepük van.

Kubai misszió

Szintén jól áll Bálint Sándor néprajzkutató és Márton Áron püspök eljárása. Esetükben már lezajlott az egyházmegyei szakasz, kész van az úgynevezett Positio, az egyházmegyei szakaszban összegyűlt iratok összefoglalása, amely a Rómában zajló, többlépcsős vizsgálat alapjául szolgál. A 2020-as év ráadásul több figyelmet is irányíthat kettejükre, hiszen haláluknak kerek negyvenedik évfordulója lesz. Hozzájuk hasonló, ám az időbeli távolság miatt mégis kissé eltérő Kelemen Didák, a barokk kor egyik kiemelkedő, székelyföldi ferences alakjának, valamint Hám János szatmári püspöknek az ügye. Életszentségük még nem nyert hivatalos elismerést, határokon átívelő tiszteletük viszont szorosabbra fűzheti az anyaországi és az erdélyi, valamint a partiumi magyarság összetartozását. A harmadik vértanúügy Esterházy Jánosé. A mártír sorsú felvidéki politikus boldoggá avatását lengyel édesanyjára való tekintettel a krakkói főegyházmegye kezdeményezte, az ő ügye szintén határokon átívelő figyelemmel, szlovák és magyar katolikusok imádságának kíséretében halad előre. Életútjának köszönhetően Esterházy János tisztelete különösen erős a világi közösségek körében.
Kovács Gergely a tizenhárom, folyamatban lévő magyar vonatkozású ügy mellett még két személyt említett. Vándor József magyar származású szalézi szerzetest, aki huszonhét évesen, 1936-ban hagyta el Magyarországot, hogy Kubában folytasson missziót rendje kötelékében. A Santa Clarában 1979-ben bekövetkezett halála után széles körű tisztelete alakult ki, az ottani egyházmegye ezért 2003-ban kezdeményezte a boldoggá avatását. Életszentségét 2017-ben ismerte el Ferenc pápa, ezért az ő ügye is előrehaladott.

A másik érdekes személy Ozsvári Csaba ötvös, egyházművész – a jövő évi budapesti Eucharisztikus Kongresszus egyik szimbólumának, a 2007-es missziós keresztnek alkotója –, a Schönstatt mozgalom kiemelkedő alakja, akinél egyre elevenebb az életszentség híre.  Az ő esetében talán egy új szentségtípusról is beszélhetünk: a fentebb említett vértanúk és hitvallók mellé ugyanis Ferenc pápa emelte be néhány évvel ezelőtt az életfelajánlók kategóriáját. (Ha ma indították volna el, akkor ide sorolódott volna IV. Károly királyunk is, akit 2004-ben még hitvallóként avattak boldoggá, ám madeirai száműzetésében szerzett betegségét, amelybe néhány hét alatt belehalt, engesztelésül fölajánlotta a népeiért.) Mint ismert, Ozsvári Csaba szintén fölajánlotta életét Istennek, majd egy órával később szívinfarktus következtében hunyt el.

Keresztény példaképek

Minthogy a boldoggá és a szentté avatáshoz – Kovács Gergelyt idézve – három dolog feltétlenül és mindenképpen szükséges: a hívő közösség tisztelete, áldozatvállalása és imádsága, a fent bemutatott ügyek jelentős része nem rajtunk kívül áll. Katolikusként imádsággal és az életutak megismerésével, megismertetésével is kivehetjük részünket abból, hogy Magyarország újabb keresztény példaképekkel gazdagodjon.

És hogy miért van szükség rájuk? Éppen azért, mert a vértanú sorsú Mindszenty József és a többiek élete, magatartása a mai magyar társadalom számára is rendkívül fontos üzenettel bír, a közös emlékezésben föloldódó, példaértékű ethosz 21. századi mondanivalót hordoz.

Kapcsolódó írásaink