Belföld

A bírálatok ellenére a Fidesz kitart a Soros-szervezetek átláthatóságát célzó törvény mellett

Kedden az Európai Bíróság főtanácsnoka támadta meg a 2017-ben elfogadott magyar civiltörvényt. A Fidesz közleményben reagált kijelentve, hogy kitartanak a külföldről finanszírozott Soros-szervezetek átláthatóságáról szóló törvény mellett

A bírálatok ellenére a Fidesz kitart a Soros-szervezetek átláthatóságát célzó törvény mellett
Az Európai Bíróság épülete
Fotó: AFP/DPA/Arne Immanuel Bänsch

„Az Európai Bíróság főtanácsnoki véleménye ellenére a kormánypártok kitartanak a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény mellett, mert az Magyarország biztonságát szolgálja és a külföldről pénzelt bevándorláspárti Soros-szervezetek átláthatóságát növeli”

- írja a Fidesz válaszközleményében az Európai Bíróság főtanácsnokának. 

A törvény célja az, hogy a magyar emberek számára is átláthatóvá tegye, hogy mely civil szervezetek kapnak jelentős támogatást külföldről. A törvényt már elfogadása után nem véletlenül támadta meg több bevándorláspárti Soros-szervezet, és jelentette be, hogy nem hajtja végre a törvényt és nem teljesíti adatszolgáltatási kötelességét a pénzügyi működéséről.

A törvényt 2017-ben fogadta el az Országgyűlés kormánypárti javaslatra és azt a kormány is támogatta, az ellenzék nem szavazta meg azt. A törvény bevezetését a magyar emberek is támogatták, az akkor lezajlott nemzeti konzultáción a válaszadók 99 százaléka támogatta bevezetését. A törvény nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be a bizonyos értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriáinál. Emellett a törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről rendelkezik az említett kötelezettségeknek eleget nem tevő szervezetekkel szemben. Az Európai Bizottság szerint a törvényben felsorolt kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit, ezért a brüsszeli végrehajtó testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt.

A kormánypártok a magyar emberek akaratát érvényesítik és kiállnak amellett, hogy a törvényre továbbra is szükség van, mert  a Soros-hálózat milliárdokat mozgat azért, hogy keresztülvigye egész Európán a Soros-tervet, és bevándorlóországgá tegye Magyarországot is. A Soros-hálózat tevékenysége komoly nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, mert nemcsak a bevándorláspolitikát akarják befolyásolni, hanem a magyar választásokat is.  A bevándorláspárti Soros-szervezetek azonnal megtámadták a törvényt és a Momentum is aláírást gyűjtött ellene. A törvényt más civil szervezetek betartják és bejelentik, ha külföldi támogatást kapnak - írta közleményében a Fidesz.

A törvény miatt az előző brüsszeli bizottság indított pert Magyarország ellen.

A nap folyamán az Európai Bíróság főtanácsnoka jelentette be, hogy uniós jogot sért a magyar civil-törvény

Campos Sánchez-Bordona spanyol főtanácsnok most ismertetett indítványában elismerte, hogy a hivatkozott közérdekű célok - mint például a közrend védelme, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem - igazolhatják a jogszabály meghozatalát, azonban nem tehet érvényessé olyan szabályozást, amely előzetes jelleggel, valamennyi ilyen szervezettel szemben írja elő a vitatott kötelezettségeket.

Úgy ítélte meg, hogy a Magyarországon letelepedett egyesületek számára külföldről adományokat juttató személyek vagy szervezetek nevének, valamint adományaik összegének közzététele a magánéletbe történő beavatkozásnak minősül a személyes adatok kezelését illetően. Véleménye szerint az intézkedések aránytalanok is, mivel az 500 ezer forintos küszöbérték rendkívül alacsony az okozott sérelmek súlyosságát tekintve, valamint az unió más tagállamaiból származó adományokat ugyanúgy kezelik, mint az unión kívülről származókat. Továbbá a megtámadott kötelezettségek nem teljesítése a jogszabályt megsértő szervezet feloszlatásához vezethet.

Mindezekre figyelemmel a főtanácsnok azt javasolta az uniós bíróságnak: állapítsa meg, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek igazolatlan beavatkozással járnak az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített magánéletre, a személyes adatok védelmére és az egyesülési szabadságra vonatkozó jogokba. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom