Világnézeti különbségen alapszik a gyöngyöspatai jogvita

Ismeretes, a nagy vihart kavaró jogerős ítélet szerint jórészt a településnek kell kifizetnie azt a jelentős összeget, amelyből az érintett családok részesülnek. A szakértő kifejtette, a nyílt társadalom elgondolása szerint mindenfajta diszkrimináció rossz, ezért bármely oktatási intézmény, ahol a gyerekek egy csoportja elkülönítve tanul, bűnös, akit példás módon meg kell büntetni. Törcsi szerint azonban a magyar valósághoz sokkal közelebb áll az az elgondolás, amelyben az elkülönítés csak akkor jogellenes, ha minden ok nélkül történik. Ha például azért kezelik külön a diákok egy csoportját, hogy „felhúzzák” őket arra a szintre, ahonnan már bekerülhetnek az integrált oktatásba, az véleményünk szerint nem bűn, hanem erény. Jogi kifejezéssel ezt integrációra felkészítő szegregációnak nevezik, és a magyarországi gyakorlat szerint nem büntetendő, mutatott rá a szakértő. A gyakorlatban azonban nem mindig egyszerű eldönteni – folytatta Törcsi –, hogy az elkülönítés jogszerű-e, a nyílt társadalom hálózata pedig természetesen abba az irányba igyekszik terelni a jogalkotókat és jogalkalmazókat Európa-szerte, hogy ösztönszerűen elutasítsanak bármilyen szegregációt. Mindezt a békés együttélés égisze alatt, pedig a hatás éppen az ellenkezője. „Gondoljunk bele, milyen indulatokat kelthet, ha egy Gyöngyöspata nagyságú település a költségvetése többszörösét kénytelen kifizetni kártérítésként egy olyan gyakorlat miatt, amivel a helyiek egyetértenek és kifejezetten előre mutatónak találták” – részletezte az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.