Dübörög a Soros-féle lejáratás hazánk ellen romaügyben

Věra Jourová, az előző Európai Bizottság igazságügyi biztosa tavaly februárban fogadta Brüsszelben Mohácsi Erzsébetet és Ujlaky Andrást, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány (CFCF) képviselőit, akik a közlés szerint az állítólag faji diszkriminációt elszenvedő magyar romák panaszát vitték az Európai Bizottsághoz. A testület nem mellesleg az akkor az Európai Parlamentben hazánkat rendszeresen feljelentő képviselő, az immár budapesti kirendeltségvezető Jávor Benedek kezdeményezésére korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A procedúra még ma is tart, noha a kormány Brüsszel kérésére törvényi módosításokat is eszközölt az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás jegyében. Emellett számos programot indított, legutóbb harmincegy településen kezdődött egyedülálló mintaprojekt.

A februári találkozót követően a procedúráért felelős Jourová Sorossal és fiával, Alex-szel is találkozott, majd a Twitteren ezt írta: „Megbeszéltük az alapjogok helyzetét Európában George Sorossal. Az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében.” Az Open Society nyilván a Nyílt Társadalom Alapítványokra utal, amelyeken keresztül a spekuláns pénzeli a számára fontos társadalmi ügyeket. Például a CFCF-et, amelynek magyarországi tevékenysége nagyjából kimerül az állítólagos iskolai szegregáció miatt indított kártérítési perekben. Ők támadták meg többek között a görögkatolikusok nyíregyházi iskoláját, melyet végül a Kúria mentett meg a bezárástól, de az alapítvány indított pert Gyöngyöspatán is, ahol a minap hozott bírósági döntés nyomán jelentős kártérítést kell fizetnie az önkormányzatnak.

A Kúria még 2015-ben kimondta: sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult. Kártérítést a Debreceni Ítélőtábla állapított meg tavaly szeptemberben, majd ez a per is a Kúrián kötött ki. Ennél már közvetlenül az érintett diákok érvényesítettek kártérítési igényeket, nyilván a CFCF jogi segítségével, illetve kezdeményezésére. A legfőbb bírói fórum még nem hozott ítéletet, ám a másodfokú határozat végrehajtásának felfüggesztését célzó kérelmet elutasította. Vagyis fizetni kell.

Nem kis összegről van szó. A döntés értelmében összesen százmillió forint jár hatvankét cigány gyereknek és családjuknak, amiért a gyöngyöspatai iskola néhány éven keresztül szegregált oktatást folytatott. Ebből nyolcvanat a településnek kell állnia. Hevér László­né polgármester szerint azonban az önkormányzatnak nincs ennyi pénze, éves adóbevételük nagyjából negyvenmillió. Ezt nem érdemeltük meg, hangoztatta. Horváth László, a térség fideszes képviselője keményebben fogalmazott, szerinte a büntetés miatt csődbe mehet a település. Gyöngyöspata nem kér a Soros-hálózat pénzszerző akcióiból – fakadt ki.

A 168 Óra szerint ugyanakkor fontos körülmény, hogy az első per még az oktatás „államosítását” megelőző években indult, így a CFCF az iskolát fenntartó önkormányzatot perelte, de tekintettel arra, hogy az osztályok létrehozása az iskolaigazgató hatásköre volt, az intézmény felelősségének megállapítását is kérte. Közben kibővült az alperesek köre, az állami iskolafenntartó, azaz a Klebelsberg Központ is bekerült a képbe, vagyis a kártérítés egy részét alighanem az állam állja.

Ami a hazai romaügyek nemzetközi megítélését illeti, az ugyancsak Soroshoz köthető Európai Roma Jogok Központja 2019 telén újabb, az európai helyzetet bemutató kiadványt tett közzé. A nemrég Budapestről Brüsszelbe költözött szervezet Magyarországgal kapcsolatban részletes beszámolót közölt a 2010 előtti romagyilkosságokról, ám arra nem tért ki, hogy a balliberális kormányok idején a hatóságok mulasztásai is hozzájárulhattak a tragédiához. Ahogy arra sem, hogy az aktuális állapotokat miért tízéves esetekkel illusztrálja. Kifogásolják ellenben Bayer Zsoltnak, lapunk akkori munkatársának egy 2013-asírását, burkoltan rasszizmussal vádolva meg rajta keresztül a teljes magyar jobboldalt, és felidézik a „terrorról és kollektív büntetésről” szóló cikkben a jelenleg Gyurcsány-szövetséges Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület 2011-es gyöngyöspatai masírozását is, elhallgatva, hogy a romák védelmében a rendőrség is nagy erőkkel felvonult.

Ahogy korábban megírtuk, a romajogi központ és a CEU is közreműködött 2018-ban a Civil society monitoring report on implemen­tation of the national Roma integration strategies in Hungary elnevezésű, az Európai Bizottságnak szánt dokumentum elkészítésében, mely megállapította: bár a magyar diszkriminációellenes törvényi szabályozás megfelelő, „a romák az életük számos területén továbbra is hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak a rendőri bánásmódtól kezdve a foglalkoztatáson és lakhatáson át egészen az iskolai szegregációig és diszkriminációig.”