Belföld

Áder János: Közös ügy a klímaváltozás

A főváros új ellenzéki vezetése által kihirdetett vészhelyzet csupán egy deklaráció, nem több, mint politikai retorikai fogás – mondta az államfő

Újévi köszöntőjében tudatosan nem használta a klímavédelem szót, mert a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája – mondta Áder János a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Áder János: Közös ügy a klímaváltozás
Amikor igazi vészhelyzet van, mint például most Ausztráliában a tűzvészek miatt, rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni. Budapesten ilyen nem történt. Az új városvezetés csak két tanulmányról döntött – emlékeztetett az államfő
Fotó: MH/Katona László

A köztársasági elnök kifejtette, a klímavédelem nem érinti például a „fenyegető vízválságot”, a műanyag hulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését. Hangsúlyozta, nincs jobboldali és baloldali klímaváltozás, ráadásul ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó.

Felvetette: miért ne lehetne közmegegyezés, nemzeti minimum, konszenzus, hogy ebben a kérdésben értsünk egyet, és közösen dolgozzunk. Ugyanakkor a főváros új ellenzéki vezetése által kihirdetett klímavészhelyzetet egy deklarációnak nevezte. Önmagában deklarálni, hogy klímavészhelyzet van, nem több, mint politikai retorikai fogás, mutatott rá, hozzátéve, amikor vészhelyzet van, mint például most Ausztráliában a tűzvészek miatt, rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni. Budapesten ilyen nem történt. Az új városvezetés csupán arról döntött, hogy majd elkészül két tanulmány, amelyekben megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a vészhelyzet idején és a vészhelyzetet követően mit kell tenni.

A köztársasági elnök nyilatkozatára gyorsan reagált Karácsony Gergely főpolgármester, közölve, az úgynevezett klímaszempontok „elsőbbséget élveznek az új városvezetés tervezési, fejlesztési és üzemeltetési döntéseinél”. Arról azonban, hogy a gyakorlatban ez mit jelent, továbbra sem adott tájékoztatást. Álláspontját azzal támasztotta alá, hogy világszerte több mint ezerkétszázötven szervezet, köztük az Európai Parlament is hirdetett már klímavészhelyzetet.

Áder az interjúban kitért arra, Magyarország azon huszonegy ország közé tartozik, amelyekben 1990 óta úgy csökkent az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, hogy közben a GDP jelentősen nőtt. Aláhúzta: ma atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is, de év végén az Euró­pai Unióban is kimondták ezt.

Kapcsolódó írásaink