Belföld

„Megnyertük a csatát az uniós hadszintéren a tranzitzónákról”

A bevándorláspárti erők továbbra is kitartóan harcolnak az élhető Európa, a keresztény értékek és a biztonság ellen, úgyhogy mi sem dőlhetünk hátra – mondta lapunknak Völner Pál

A bíróknak nemcsak a kormánytól, de a radikális balosoktól vagy éppen a Soros-szervezetektől is függetlennek kell lenniük – hangsúlyozta Völner Pál, az Igaz­ságügyi Minisztérium politikai államtitkára, aki a közfelháborodást kiváltó ítéletek, döntések kapcsán teljesen káros folyamatnak nevezte az elkövetőket is áldozatnak bemutató, különböző jogvédők és a velük szövetséges politikusok által terjesztett szemléletet.

„Megnyertük a csatát az uniós hadszintéren a tranzitzónákról”
Völner Pál: Szétcsúsztak az ítéletek, a bírók néha egészen kreatív értelmezésekre ragadtatják magukat
Fotó: MH/Purger Tamás

– Keményen fogalmazott a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a bírósági ügyek – így a győri gyerekgyilkosság és a Szeviép-ügy – kapcsán. Önnek mi a véleménye?

– Folyamatosan beszélünk a bírók, a bíróságok függetlenségéről, de talán az ő esetükben is fel kellene vetni néha a felelősség kérdését, hiszen a jogok és a kötelezettségek együtt járnak. A győri tragédia ügyében elképzelni sem tudom, hogy milyen enyhítő körülmények jöhettek számításba – az elkövető az alapbüntetést kapta, pedig kalapáccsal akarta agyonverni a feleségét, és súlyos sérüléseket okozott neki. Ha súlyosabb büntetést kapott volna, akkor nem került volna most szabadlábra. Azt is tudjuk, hogy a férfi feltételes szabadlábra helyezése nem kapott osztatlan támogatást. Azok, akik folyton sivalkodnak az ügyészség ellen, most valahogy nem igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy éppen az ügyészség ellenezte ezt a döntést, magyarán ők védték volna meg az anyukát és a gyerekeket. A bírói hatalmi ágon, apparátuson belül kellene egy felelősségi rendszert kialakítani, hogy ők is szembesüljenek azzal, milyen következményekkel járnak a döntéseik.

– Mintha a feltételes szabadlábra helyezés kapcsán is zavarok lennének a rendszerben. Több ellentmondásos döntés is született a közelmúltban.

– Azzal az egyszerűen téves szemlélettel árasztanak el évek óta mindent az önmagukat jogvédőnek hazudó, háromfős egyletek, a velük szoros szövetségben ténykedő politikusok és a függetlennek és objektívnek látszani próbáló, de egyébként radikális liberális, szélsőbalos megmondóemberek, hogy az elkövető is áldozat. Bár a társadalom önvédelmi reflexei ezen a területen általában jók, a hosszú és kitartó aknamunka meghozta az eredményét, a közvéleményt is sikerült némiképp elmozdítani ebbe az irányba. Nem meglepő, hogy ebből a teljesen káros folyamatból is kivették a részüket a Soros-szervezetek. A hálózatuk gerjesztett egyfajta „nemzetközi elvárást”, majd emiatt úgynevezett érzékenyítő tréningeket tartottak a magyar bíróknak. Ne legyenek kétségeink: ezek kőkemény ideológiai képzések. A bíróknak viszont nemcsak a kormánytól, de a radikális balosoktól vagy éppen a Soros-szervezetektől is függetlennek kell lenniük. A jogrendszer, a törvények adta kereteken belüli mérlegelés során csak a társadalom érdekeit és igazságérzetét vehetnék figyelembe. A parlament és a kormányzat megteremtette az ehhez szükséges feltételeket, most a bírói karnak kell lépnie.

– Hogyan értékelné, hogy a Szeviép-ügyben viszont már korrupció gyanúja merült fel a Szegedi Törvényszék bíráinál?

– Ez ugyanúgy a felelősség és a következményekkel való szembenézés kérdésköre. Amikor valaki tudja, hogy a hozzátartozójának olyan gazdasági érdekeltségei vannak, amelyek kötődnek a Szeviép-ügyben éppen a Botka-féle önkormányzatot jelentő megrendelőhöz, akkor érthetetlen, hogyan nem érzékeli az összeférhetetlenséget. Érthetetlen volt a másodfokon, bizonyítottság hiányában meghozott felmentő ítélet is, hiszen megvan a kár, a károsultak, és eltűnt a pénz. A szocialistáktól és a velük kéz a kézben járó vállalkozóktól már megszoktuk ezt a tempót, a bíróktól viszont legalábbis szokatlan. De sajnos ez is azt mutatja, hogy az ellenzék bármire képes a pénzért és a hatalomért.

– Gulyás Gergely azt is mondta, a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a szándékos emberölések elkövetőit eleve kizárják a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Egyetért ezzel a javaslattal?

– Minden lehetőséget meg kell vizsgálni, de felhívnám a figyelmet, hogy a győri esetben is az enyhe büntetéskiszabás volt az alapprobléma.

– Az igazságügyi törvények több eleme is módosult az év végén. Az ellenzék szerint a kormány beszántja a bírói függetlenséget, ugyanakkor a szakma kifejezetten üdvözölte a módosításokat. Csak újabb politikai hisztiről van szó?

– Kezdetektől politikai hisztériát folytat az ellenzék, már az önálló közigazgatási bíróságok létrehozásának terve kapcsán is ezt láthattuk. Pedig az sem részesült semmilyen valóban szakmai kritikában. A közigazgatási bírák részvételével alakítottuk ki a törvényt, alapos és átgondolt előkészítés után. A parlamentben is kértem már, hogy mondjanak akár egyetlenegy olyan esetet az elmúlt kilenc évből, amikor bírót ítéletében befolyásolni akartak volna – ma már persze mondhatnák példának a Szeviép-ügyet… Az ellenzék kritikái rendre az Amnesty International, a Helsinki Bizottság és a többi hasonló szervezet véleményét visszhangozzák. Egy önálló gondolatuk sincs, csak a Soros-párti bírálatokat ismételgetik betanított papagáj módjára.

– A változtatás eleme, hogy a bíróságoknak követniük kell az ítélkezésben a Kúria jogértelmezését. Ha ettől eltérnek, azt indokolniuk kell. Miért van erre szükség?

– Ha az azonos típusú ügyekben azonos típusú ítéletek születnek, az erősíti a jogbiztonságot. Ez kicsit hasonlít az angolszász precedensjoghoz. Amikor a bírónak kételyei vannak egy ügynél, elolvassa az azonos ügyekben hozott jogegységi döntést, és annak szellemében kell meghoznia az ítéletét. Hozhat persze ettől eltérő döntést is, ám azt akkor meg kell indokolnia.

– A Kúriának eddig is az volt a feladata, hogy biztosítsa a jogegységet.

– Igen, de ezt eddig nem volt kötelező követni. A módosítás azt is feltételezi, hogy sokkal több jogegységi döntés lesz. Azt látjuk, hogy úgymond szétcsúsztak az ítéletek, a bírók néha egészen kreatív értelmezésekre ragadtatják magukat. Ugyanakkor ezt nem lehet pusztán egy törvényi normaszöveggel orvosolni, a Kúria feladata, hogy rendet teremtsen ebben a kérdésben.

– Áttérve az uniós hadszíntérre, mennyire volt meglepő az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése a tranzitzónákról?

– Azt a csatát megnyertük, bármit is hordtak össze a műcivilek és áljogvédők a stras­bourgi döntés bejelentése után. Mondhatjuk azt is, hogy győzött a józan ész, hiszen az Emberi Jogok Európai Bírósága lényegében azt mondta ki, hogy ahol nyitva van az ajtó, ott nincsenek az emberek bezárva – a tranzitzónából márpedig bárki, bármikor távozhat Szerbia irányába. A bevándorláspárti erők azonban továbbra is kitartóan harcolnak az élhető Európa, a keresztény értékek és a biztonság ellen, úgyhogy mi sem dőlhetünk hátra, nekünk is folytatnunk kell a küzdelmet.

– A 7-es cikk szerinti eljárásban is volt újabb forduló, de még mindig nem látszik, hol lehet ennek a vége.

– Ha Didier Reynders igazságügyi EU-biztosra hallgatunk, akkor soha. Óhatatlanul elszólta magát azzal, hogy ennek a folyamatnak tovább kell mennie. Ehhez a meneteléshez éppen csak a „folyamat lába” hiányzik. Hiszen minden eljárásnak egy szabályrendszer az alapja, a jogállamisági szabályrendszer viszont semmilyen uniós okmányban nincs lefektetve. Ez az egész hasonlít a régi boszorkányüldözésekre: amikor valakinek baja volt valakivel, akkor keresett egy ócska ürügyet, és ráfogta az illetőre, hogy boszorkány. Azután jött a jól ismert eljárás: ha az összekötözött kezű-lábú gyanús személy elsüllyedt a vízben, akkor bizonyítást nyert, hogy ártatlan volt, ha meg a felszínen maradt, akkor vitték is a máglyára. A boszorkánynak mondott emberek szempontjából az eljárás, a bizonyítás nem volt túlzottan lényeges elem, lássuk be. A vége mindig ugyanaz volt. Mi, magyarok és a lengyelek is határozott véleményen vagyunk például a migráció és a keresztény hagyományokhoz való viszony ügyében. A liberálisok szerint mindez boszorkányság, úgyhogy sejthetjük, mit szeretnének a folyamat végén látni. És sajnos jól tudjuk, hogy ez az eszmei-kulturális törésvonal minden téren megmutatkozik. Ugyanaz a beteges düh vezeti ennek az elvnek követőit, Sargentinit és utódjait. Amikor liberalizmusról beszélnek, akkor elfelejtik, hogy nemcsak nekik van szabadságuk, hanem másoknak is. Ennek kiváló példája, amikor a nézőtéren tüntetnek Eszenyi Enikő ellen azért, mert nem megy el egy tüntetésre. Ez a hozzáállás kísértetiesen emlékezteti az embert a bolsevik módszerekre. Ilyenkor igazolva látom azt a félig viccelődő megállapítást, miszerint liberálisok valójában nincsenek, ők csak a diplomás kommunisták.

Jelentős béremelés az igazságügyben

Háromezer bíró és kétezer ügyész bére emelkedett januártól, a bírák átlagosan harminckét, míg az ügyészek huszonegy százalékos illetményemelésben részesültek – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Völner Pál. Az igazságügyi államtitkár hozzátette: 2021-ben és 2022-ben tizenkét, illetve tizenhárom százalékkal nő a bírák és az ügyészek bére, ami azt jelenti, hogy a korábbi emelésekkel együtt mintegy hatvanöt százalékos lesz 2022-re az emelés mértéke a 2010-es kormányváltás előtti időszakhoz képest. Tájékoztatása szerint a béremelés összességében az idén mintegy tizenötmilliárd forintot jelent a költségvetésnek. Völner reményét fejezte ki, hogy ezzel felzárkózunk az uniós átlaghoz, és nyugodt körülmények közt végezhetik munkájukat a bírók és az ügyészek. Ugyanakkor kitért arra, hogy az ellenzékre ezúttal sem számíthattak, mert amikor december 17-én az Országgyűlés döntött a béremelésről, a DK, az MSZP és a Párbeszéd képviselői nem is voltak az ülésteremben. Arról beszélnek, hogy meg kell becsülni a bírákat és az ügyészeket, de amikor ennek tettekben kellene megnyilvánulnia, akkor persze nincsenek jelen – jegyezte meg az államtitkár.
(BR)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom