Gyorsabb lesz az ügyintézés

– Mit érzékelnek majd leginkább az állampolgárok a parlament által elfogadott legutóbbi közigazgatási törvénycsomagból?

– Januárban és márciusban lépnek hatályba a változások, amelyeket egy évig készített elő a Miniszterelnökség. Ezeroldalas indítvány készült, nyolcvan törvényt érint, illetve további rendeletek is kapcsolódnak hozzá. A legfontosabb változás talán az, hogy gyorsabb lesz az ügyintézés, a közigazgatási eljárások ugyanis egyfokúvá válnak. Ehhez szükség volt a bírósági szervezet megerősítésére is, úgy, hogy a jogorvoslat lehetősége ne sérüljön. Évi huszonnyolcmillió ügyről van szó, ebből nagyjából ötvenezer került eddig másodfokra, mégis a többinek is „be kellett várnia” a jogerőre emelkedésre szánt időt. Ezenkívül persze számos egyéb egyszerűsítés valósul meg.

– Mondana néhány példát?

– Tipikusan bosszantó volt eddig, hogy az egyéni vállalkozóknak kettős bejelentést kellett tenniük, ezentúl elég lesz egy is, ahogy igazolványra sem lesz már szükség. Megszűnik a harmincnapos ellenőrzés is, ami felesleges teher volt. Ez is mutatja: az új intézkedések az állampolgár és az állam közötti bizalomra épülnek. A közgyógyellátási jogosultság idejét megduplázzuk, könnyítve az amúgy is nehéz helyzetben lévők életét. És még jó néhány apró változást említhetnék, több esetben az engedély helyett elég lesz a bejelentés, összességé­ben papírt is kevesebbet kell beadni.

– Megkérdezték az érintetteket, hogy min szeretnének változtatni?

– A döntést nagyon hosszú munka előzte meg. Együttműködtünk az ügyintézőkkel, a visszajelzéseikből mintegy hétszáz javaslat született. Ezeken jómagam is egyenként végigmentem, az egész csomagot alaposan átbeszéltük. A lényeg, ahogy említettem, hogy a bizalomra szeretnénk építeni a közigazgatást, illetve a hatékony magyar államot.

– Az ellenzéki sajtó a módosításból annyit szűrt le, hogy a kormány meg akarja büntetni a településeket, és elvenné tőlük az építésügyet. Mit szól ehhez?

– Csacskaság. Eddig is az önkormányzat dolga volt a helyi szabályozás, ez nem változik. Az építéshatósági feladatok, a bejelentési kötelezettségek vizsgálata azonban mindig is az államhoz tartozott, csupán egyes teendőket a jegyzők végeztek el, akiknek így bizonyos dolgokban a polgármester, más dolgokban pedig a kormányhivatal volt a főnökük. Ezt a tudathasadásos állapotot akartuk felszámolni, ez a folyamat ér most véget. A változás egyetlen betűvel sem csökkenti az önkormányzatok hatáskörét, ellenben megkönnyíti a működésüket.

– Az sem jelent majd nehézséget a településeknek, konkrétan a baloldali vezetés alá került Budapestnek, hogy az iparűzési adót elsődlegesen a közösségi közlekedésre kell költeni?

– Egy helyhatóságnak leginkább a helyi élet szervezésével, az ott élők segítésével kell foglalkoznia. Eddig is szerepelt a jogszabályban, hogy az egyik legfontosabb teendő a közösségi közlekedés biztosítása, most tisztáztuk: ez az elsődleges. Amúgy azért is, mert ez az adóbevételi forrás éppen a helyi gazdaság erősítését kell hogy szolgálja. Továbbá fontos, hogy az emberek életminőségének javítására helyezzük a hangsúlyt a következő időszakban. Ami Karácsony Gergelyék aggodalmát illeti a változtatás kapcsán, azt tudom mondani, hogy ezek csak szavak. Ha az elődje el tudta látni ezt a feladatot, akkor neki is meg kell tudni oldani. Ne felejtsük el azt sem, hogy az állam jelentősen támogatja a fővárosi közlekedést, és az eddigi vállalásait is tartja. Olyat azonban nem lehet csinálni, hogy egy politikus ígér valamit, amiről tudja, hogy nem az ő hatásköre teljesíteni, majd miután pozícióba kerül, emiatt a közösségi közlekedéstől von el forrást, aztán meg tartja a markát. Minden polgármesternek van felelőssége a törvényben rögzített kötelezettségek teljesítésére. Ezt komolyan kell venni.

– Visszatérve a közigazgatásra: van-e elég dolgozó, és van-e esélyük újabb béremelésre?

– A következő időszakban a területi közigazgatásban tervezünk komolyabb bérfejlesztést, a vonatkozó jogszabályi változás lényege, hogy megszűnnek a besorolási különbségek, mindenütt az úgynevezett főhivatali bértáblát alkalmazzuk. Ezzel a fizetések is nőnek majd. Ugyanakkor az állam kötelessége, hogy a feladatait mindig annyi emberrel lássa el, amennyivel szükséges. Ne kevesebbel, de ne is többel. A minden elismerést megérdemlő munkavállalókkal pedig foglalkozni is kell, ezért komoly továbbképzési programokat indítottunk. Erre nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a következő időszakban.

– A 2010-es kormányváltás óta ez már a sokadik bürokráciacsökkentő lépés. Merre tovább?

– Már nem teljesen újat szeretnénk csinálni, hanem a meglévő rendszert tökéletesíteni. Rengeteg még a feladat, a lényeg, hogy továbbra is az érintettek meglátásait öntsük jogszabályi formába. A jó ötletek mindig ott születnek, ahol az emberek az ügyekkel találkoznak. Célunk, hogy 2030-ig Magyarország Európa egyik legélhetőbb állama legyen, ebben nagy szerepe lehet a közigazgatásnak. Kevésbé látványos, de ugyancsak fontos teendő a jogegység megteremtése, vagyis annak elérése, hogy az ország különböző pontjain ugyanazokban az eljárásokban azonos döntések szülessenek a hivatalokban, vagyis az adott jogszabályokat ugyanúgy értelmezzék. Ennek érdekében a kormányhivatalok főigazgatói kollégiumát szeretnénk ellátni a megfelelő jogosultsággal, így a testület ajánlásokat tehetne.

– Kulcskérdés a digitalizáció. Ezen a területen melyek a legfontosabb fejlesztések, mire számíthatunk még?

– Az e-nyilvántartást emelném ki. Nem túlzás: Európa legjobb ingatlan-nyilvántartásán dolgozunk. A jelenlegi menetrend szerint ha 2022 közepén valaki bemegy egy ügyvédi irodába, megköt egy adásvételi szerződést, úgy tud majd kijönni az épületből, hogy a kezében tartja a tulajdonjogáról szóló hivatalos határozatot. A napokban bemutatásra került az a mobilapplikáció is, amelynek segítségével okostelefonunk valós időben, térképen jeleníti meg az ország valamennyi kormányablakát, és tájékoztatja a felhasználót arról, hogy a számára releváns ügytípus elintézéséhez mennyi a várakozási idő a kiválasztott kormányablakban. Az alkalmazásnak ez az 1.0-s verziója, az a célunk, hogy a későbbi fejlesztések során lehetővé váljon a sorszámhúzás az applikáción keresztül, vagy általa akár konkrét ügyeket is el lehessen intézni.

– Hogy áll Budapest világörökségi besorolása? A kampányban azzal riogatott az ellenzék, hogy egyes beruházások miatt
az UNESCO megbüntethet minket.

– Elvi kérdés, erről világszinten folynak szakmai viták, hogyan tekintsünk épített örökségünkre. Muzeális emléknek, kvázi szobroknak, vagy úgymond élő dolognak tartjuk a ránk maradt épületeket. Mi az utóbbi állásponton vagyunk, ezért építészeti alkotásokként kezeljük ezt az örökséget. Tisztelve a múltat, de ennek szellemében kell hozzájuk nyúlni. Ebben a vitában jól állunk, megjegyzem, Budapesttel ellentétben Bécs vagy Prága valóban az UNESCO veszélyeztetettségi listáján szerepel. Úgy vélem, a szervezet nemrég itt járt delegációját is meg tudtuk győzni az igazunkról.

– Arról is meggyőzték őket, hogy a Budán épülő Mol-székház nem rondít bele a Duna-part világörökségi védelem alatt álló látványába?

– Az épülő székház nemhogy a védelem alatt álló területhez, de még az úgynevezett pufferzónához sem tartozik. Jogi értelemben nem lehet hatása a folyamatra, legfeljebb teoretikus kérdésként merülhet fel ilyesmi.