Újra a kettős mérce

Sok társadalmi alrendszerben történtek jelentős változások a rendszerváltoztatás óta, de a bíróságokon ez nem volt annyira mélyreható – mondta a múlt heti eseményeket értékelve a bírósági ügyek, botrányok kapcsán Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója. Kifejtette: a bíróságok az elmúlt harminc évben úgy üzemeltek, mintha érinthetetlennek lennének, kialakult az a narratíva – főleg a politikai közegben –, hogy a politikusoknak nem szabad véleményt mondaniuk bírósági ítéletekről. Mintha a bíróságok egy közélettől teljesen szeparált, kizárólag a bennfentes szakmai közeg által véleményezhető és befolyásolható zárt közeg lennének. Ezen az érinthetetlenségen pontosan az ilyen ügyek ejtenek csorbát, és vetik fel a kérdést, nem kellene-e tartalmilag is foglalkozni a bíróságok kérdésével – fejtette ki Boros Bánk. Szerinte az államnak nem kizárólag az a dolga, hogy a működési feltételeket biztosítsa, hanem lehetnének jogszabályokon keresztül megfogalmazott elvárásai, nemcsak az ítélkezéssel, hanem akár a bírókkal szemben is. Most ha bárki kérdéseket fogalmaz meg a bírókkal vagy ítéleteikkel kapcsolatban, azonnal az a vád éri, hogy be akar avatkozni az ítélkezésbe, és veszélyezteti a bírói függetlenséget. Ez azonban nincs rendjén, mert a bíróságok ugyanúgy a társadalom mindennapi részét képezik, mint akár a rendőrség vagy a tanárok – vélekedett az elemző.

A pénteken parlamenti mandátumáról lemondó DK-s Gréczy Zsolt ügyéről Boros Bánk elmondta: Gréczy nem csupán közszereplő, hanem megválasztott politikus, így rá más morális szabályok érvényesek. Ugyanakkor megint a kettős mérce köszön vissza: ha csak a gyanú árnyéka vetődik egy közülük való személyre, azt azonnal megvédik olyan ügyekben, amiért mindenki mást meg szoktak hurcolni. A Gothár-ügy is ugyanerről szól. Gréczyt is próbálják felmenteni, vagy így, vagy úgy. Akik korábban Borkai lemondását követelték és a metookampányt vitték, most cinkosan hallgatnak. De ne csodálkozzunk ezen, hiszen mégis csak annak a pártnak a képviselője Gréczy Zsolt, amelynek a vezetője az őszödi beszédet a mai napig igazságbeszédként próbálja feltüntetni – fogalmazott a politológus.

Vérlázítónak nevezte, hogy a balliberális oldal nekiment Eszenyi Enikőnek, a Vígszínház igazgatójának, amiért nem ment el a kulturális törvény módosítása elleni tüntetésre. Ennél is megdöbbentőbb azonban – folytatta –, hogy Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes számon kérte az igazgatót. A liberális többségű színházi világ próbálja továbbra is véleményterrorban tartani a velük nem egyetértő vagy politikailag más világnézetet képviselő szakmabelieket, ráadásul Karácsony Gergely helyettese feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljon a színházi közeg egyik szereplőjének gondolkodásába. Amíg ellenzéki oldalon azt követelték, hogy a politika ne szóljon bele a színházi világ gondolkodásmódjába, addig Karácsony helyettese konkrétan arra akarja kényszeríteni a színházi világ velük egyébként nem azonos nézetet valló képviselőjét, hogy nyilatkozzon a kérdésben. Sőt meg akarják győzni, hogy az ő álláspontjukat hangoztassa.

Nagy Ervin nyilatkozatáról Boros Bánk közölte: most pajzsra emelték azt a Kocsis Mátét mocskolódva minősítő színészt, aki vélhetően több mint egy éve tudott a színházában történt zaklatási ügyről, de hallgatott. Ezeknek az embereknek előbb magukkal kellene szembenéz­niük, és aztán számon kérni másokat – tette hozzá az elemző.