Belföld

Egyre jobban szerepelnek a teszteken a magyar diákok

Módosul a Nemzeti alaptanterv, megjelennek benne azok a módszertani változások, amelyek az Emmi szerint lehetővé teszik a minden korábbinál korszerűbb kerettantervek elkészítését

Sikerült csökkenteni a szövegértési és természettudományos felméréseken alulteljesítők arányát is, kisebb a különbség a legjobban és a legrosszabbul szereplő diákok között – állapította meg Rétvári Bence államtitkár.

Egyre jobban szerepelnek a teszteken a magyar diákok
Rétvári Bence: A 2018-as PISA-felmérésben az eredmények szövegértésben, matematikában és természettudományban is jelentősen javultak
Fotó: MH/Purger Tamás

A fontos hazai és nemzetközi felmérések egyértelműen jelzik, hogy a magyar diákok tanulásba és a tanárok tanításba fektetett energiája megtérül – hangsúlyozta a minap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre adott válaszában. Felidézte, hogy a PIRLS 2016-os olvasási és szövegértési tesztjén minden eddiginél jobb eredményt értek el a tízéves magyar diákok, hazánk a tizenharmadik helyen szerepelt, míg a korábbi mérésen csak a huszadik helyen álltunk. A 2018-as országos kompetenciamérés szerint a 6. és a 8. évfolyam között átlagosan 108, illetve 128 ponttal javult a tanulók szövegértési képessége, illetve matematikai eszköztudása. A 2018-as PISA-felmérésben az eredmények mindhárom mérési területen – szövegértésben, matematikában és természettudományban is – jelentősen javultak, és megközelítették a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát – mutatott rá az államtitkár. Hozzáfűzte, sikerült csökkenteni az alulteljesítők arányát is, kisebb tehát a különbség a legjobban és a legrosszabbul szereplő diákok között is, vagyis mérséklődik a leszakadással veszélyeztetettek száma. A javuló eredményekben közrejátszott a pedagógusbér-emelés, az iskolák állami fenntartásba vétele, a családi pótlék iskolába járáshoz kötése, az ingyenes tankönyvek és az ingyenes étkezés biztosítása – vélekedett Rétvári Bence. Kitért arra: az oktatási kiadások 2020-ra elérik a 2090 milliárd forintot, ami 645 milliárddal több a 2010-es összegnél, ez nemcsak az iskolák stabilabb működését biztosítja, hanem az infrastrukturális fejlesztések folytatását is.

Eközben újra felizzottak az indulatok a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. „A kormány a közelmúltban elfogadta az alaptantervvel kapcsolatos koncepcionális módosításokat, és ezek 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek” – szögezte le tegnapi közleményében az Emmi, hozzáfűzve, a dokumentumban megjelennek azok a módszertani változások, amelyek lehetővé teszik a minden korábbinál modernebb, korszerűbb kerettantervek elkészítését. „Újabb politikai támadást indított az ellenzék és az ellenzék által előretolt PDSZ-elnök a NAT ellen, kérjük, hogy mielőtt felelőtlenül véleményt nyilvánítanának, várják meg, míg felkerülnek az Emmi honlapjára az új kerettantervek” – írták. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón közölte, az alaptanterv nem új törvényként fog megjelenni, a változtatási javaslatokat egy törvénymódosító indítványban terjesztik a parlament elé, a részletek pontosítása a következő két héten történik meg. Erre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás lemondásra szólította fel az oktatási tárca összes vezetőjét, mondván, elfogadhatatlan, hogy marad a 2012 óta hatályos, „korszerűtlen” NAT.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom