Sikert arattunk az uniós csúcson

A nyomást folyamatosan rajtunk akarják tartani, azokat támadják, akik nem támogatják a föderális Európát – értékelte Varga Judit igazságügyi miniszter brüsszeli meghallgatását Kiszelly Zoltán. A politikai elemző lapunknak kifejtette, a britek látták, rossz irányba visz a német dominancia, ezért akarnak kilépni az unióból, a múlt heti parlamenti választás lényegé­ben egy második Brexit-népszavazás volt. Ezzel a szavazók a trükköző baloldalt büntették, illetve azokat, akik nem teljesítik a népakaratot. Nem hatott a mainstream propaganda, a demokrácia győzött Angliában, miközben Brüsszelben a Soros-kórus a demokrácia szégyenét hozta – foglalta össze a szakértő, aki egyetért azzal, hogy jogállamisági eljárásnak csúfolt boszorkányüldözés zajlik ellenünk.

Az európai egyesült államok birodalmi koncepciója a nagyoknak jó, a kialakítás eszköze pedig a többségi szavazás elvének kiterjesztése, amelyet a migránskvóták önkéntesből kötelezővé tételével már kipróbáltak Brüsszelben. A minapi uniós csúcson is megmutatkozott azonban a visegrádiak ereje, valódi siker az ott született megállapodás, vont mérleget Kiszelly.
Tíz éve stagnál az eurózóna, nem tudnak kijönni a válságból, mert tervutasításos és ideológiailag vezérelt szabályokat hoznak, emelik az adókat, akik pedig más utat választanak, azokat cenzúrázzák. Ez tehát egy népszerűtlen koncepció, ezért éppen zöldre akarják festeni, hogy az establishment megmaradhasson – magyarázta, hozzátéve, most ezt az őrületet tudták legalább magukra vonatkozóan megállítani térségünk államai.

Beszédes adat, hogy már a német lakosság fizeti a legmagasabb villanyszámlát, ezért hatalmas előrelépés, hogy el tudtuk fogadtatni: az atomenergia is karbonsemleges.

A jelek szerint tehát a nyugati hibákat sikerül elkerülni, és még a finanszírozás is rendeződik – jegyezte meg Kiszelly. Ez leginkább azért volt lehetséges, mert az új bizottsági elnök, Von der Leyen nem engedhette meg magának, hogy az első nagy projektje kudarcot valljon. Amúgy érdemes felidézni: Greta Thunberg, aki most a Time magazinnál az év embere lett, épp az EP-kampány előtt indult be igazán a klímavédelmi turnéjával, elterelve a figyelmet a bevándorlásról és az európai lecsúszásról.

A hazai fejlemények kapcsán Kiszelly kiemelte a színházügyi törvénymódosítást, amelynek lényege szerinte az, hogy aki fizet, beleszólást kér a pénz elköltésébe. Ha az önkormányzatok az államtól adófizetői forráshoz jutnak, akkor ezt tudomásul kell venniük. Egyébként párhuzamosan zajlik a kultúrharc a jobb- és a baloldal között, valamint a kenyérharc a baloldalon belül, ahol az ifjabbak „előzősávot nyitnának” a metookampánnyal. Hogy ez utóbbit elfedjék, Karácsonyék vezetésével „ostromlott várként” próbálják eladni Budapestet.

Ez a heveskedés a törzsközönségnek szól, a kormánnyal a pingpongozás megy, ez az együttműködés időszaka, egyelőre mindenki jó képet vág hozzá. A Demszky-kor pangását ugyanis egyik fél sem akarja visszahozni, ráadásul ami népszerű az emberek körében, azt az új főpolgármester sem akadályozhatja meg, sorolta az elemző. Közben a többiek is próbálnak feltolakodni a színpadra, a szuperkórház esetében a DK, a Ligetnél az MSZP-s Horváth Csaba. Ami az Egészséges Budapest Programot illeti, ha a fővárosban sikerül megoldani az ágazat problémáit, lenne új szuperkórház is, akkor az ellenzék elveszítené az egyik kampánytémáját. Ezért blokkolják a fejlesztéseket, politikai érdekből kvázi túszul ejtik a budapestieket – fogalmazott Kiszelly. Eközben zajlik a belső ellenzéki átrendeződés is, ennek része, hogy Bősz Anett csatlakozott a DK-frakcióhoz.