Belföld

Rengeteg változtatást szavazott meg az Országgyűlés

Az Országgyűlés megszüntette a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések Miniszterelnökség általi ellenőrzését szerdán. A képviselők határoztak a közjegyzővé történő kinevezés feltételeinek szigorításáról is - írja az MTI.

Rengeteg változtatást szavazott meg az Országgyűlés
A képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Júliustól egységes társadalombiztosítási járulék lesz
 

Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.

A parlament 112 igen, 20 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett hagyta jóvá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényt. Változnak a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megelőző szabályok

Szigorodnak a közjegyzővé kinevezés feltételei

Szigorítja a közjegyzővé történő kinevezés feltételeit, valamint megszünteti az ingyenes céginformációs szolgáltatás korábbi korlátozását az a törvénymódosítás, amelyet 135 igen, 16 nem, 18 tartózkodás mellett fogadott el a Ház a kormány kezdeményezésére.

Az új szabályok szerint az személy, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést, illetve érdemtelenséget állapított meg, vagy a bíróság büntetőügyben elmarasztaló döntést hozott, a határozat jogerőre emelésétől számított 10 évig nem lehet közjegyző, -helyettes, -jelölt, illetve más módon sem vehetne részt közjegyzői iroda működésében.

Jövő január elsejével megszűnik az ingyenes céginformációs szolgáltatásra vonatkozó, idén júliusban elfogadott és október 1-jén hatályba lépett korlátozás, így a jövőben ismét ingyenes és korlátozásmentes lesz a cégjegyzékben szereplő adatok elérése.

Az eredeti jogalkotói cél az ingyenes céginformációval való visszaélést kívánta megakadályozni, de a gyakorlati visszajelzések alapján a korlátozás a jogalkotói célhoz fűződő előnyhöz képest aránytalan érdeksérelmet eredményezne.

Módosították a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is, így jövő februártól 15 ezer forintos díj ellenében lesz lehetőség közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárásban végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztésére. Az indoklás szerint erre a visszaélésszerű kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében van szükség, de visszafizetik a díjat, ha a kérelem alaposnak bizonyul.  

Változnak a hagyatéki eljárási rendszer egyes rendelkezései is. A jegyzők jövő februártól új, tájékoztatási feladatot kapnak, amelynek keretében többek között tájékoztatják a feleket a beszerzett adatokról, iratbetekintési lehetőségükről, illetve további jogaikról és kötelezettségeikről, az eljárás menetéről, az eljárás várható költségeiről, illetve felhívják a feleket a megegyezés lehetőségére.

Módosították a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvényt

A képviselők 112 igen szavazattal, 57 nem ellenében elfogadták a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény módosítását a kormány javaslatára. A döntéssel megteremtették a központosított beszerzés lehetőségét a védelem és a biztonság területén. A kabinet felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben határozza meg a központi beszerzések tárgyát és részletszabályait, valamint a beszerzéseket megvalósító szervezetet.
 

Könnyebbé válik a gyerekek, a nehezen mozgó betegek e-receptjeinek kiváltása     

Az Országgyűlés 153 igen szavazattal, 17 tartózkodás mellett módosított egyes egészségügyi tárgyú törvényeket jogharmonizációs céllal a kormány kezdeményezésére. Lehetőség lesz 2020. január l-jétől arra, hogy a kiskorú gyermekek, nehezen mozgó vagy mozgásképtelen betegek e-receptjeit ne csak papír alapú felírási igazolás alapján válthassák ki a hozzátartozók, hanem az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér képviseleti jogosultsági rendszerén keresztül intézzék a meghatalmazást.

Így a törvényes képviselő az EESZT állampolgári portál szolgáltatásait is elérheti. A meghatalmazás és a törvényes képviselet rögzítése bármely kormányablakban kérhető lesz, és a lakossági portálon online is rögzíthetővé válik.

Módosultak az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazásra vonatkozó szabályok is, így jövőre a betegek akkor is megkapják a gyógyszereket, ha a készítmény engedéllyel már rendelkezik, de kereskedelmi forgalomba még nem került az Európai Unióban.

Januártól egységes, országos nyilvántartást vezetnek majd a véradásból kizárt donorokról és a plazmadonációk számáról.

A képviselők megteremtették a ritka betegségek populációs adatgyűjtésének országos bevezetését lehetővé tevő jogi hátteret, valamint új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos jogharmonizációs módosításokat is elfogadtak.
    

Szigorúbban lépnek fel a kuruzslás ellen        

Az Országgyűlés 154 igen szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadta az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő törvénymódosításokat a kormány javaslatára.

A büntető törvénykönyvben (Btk.) kiterjesztették a kuruzslás vétségét, így a jövőben az ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen végzett jogosulatlan orvosi gyakorlat mellett a jogosulatlanul végzett pszichoterápiás gyakorlat és nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások folytatása is egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A Btk.-ban emellett bevezetik az oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység vétségét, így két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki felsőoktatási vagy más képzéseken megszerezhető oklevéllel, bizonyítvánnyal összetéveszthető okiratot állít ki, illetve jogosulatlanul adományoz törvényben meghatározott vagy azzal összetéveszthető tudományos fokozatokat, címeket, rövidítéseket.

A kuruzslókkal szembeni szigorúbb fellépés érdekében módosulnak a szabálysértési törvény jogosulatlan címhasználatra vonatkozó rendelkezései is, továbbá a felsőoktatási törvény, amelyben rögzítették, hogy a tudományos fokozatokat, címeket és azok rövidítéseit csak az arra jogosultak adományozhatják és használhatják.

Egyszerűsödnek a beruházások a látvány-csapatsportok esetében
 

Könnyíti a látvány-csapatsportokat képviselő szövetségek, egyesületek, alapítványok beruházásainak megvalósítását a társasági adóról szóló törvény módosítása, amelyet fideszes kezdeményezésre, 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadott el a Ház.

A változtatás értelmében már önerő nélkül, száz százalékban támogatásból is megvalósíthatnak beruházásokat az érintettek. Az új szabály, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba, a már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazható.
 

Változnak a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megelőző szabályok

 Az elmúlt években nyilvánosságra került új típusú pénzmosási eseteket, valamint a terrorizmus újabb finanszírozási módszereit is orvosolni célozza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló jogszabályok módosítása, amelyet 150 igen szavazattal, 19 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

A változtatás tekintettel van arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása általában határon átnyúló, bonyolult cselekmény, az egyes országok intézkedései csak korlátozott eredményt hozhatnak, így nemzetközi sztenderdek használatára van szükség.

Az uniós jogalkotók tavaly nyáron fogadták el az EU ötödik pénzmosás elleni irányelvét, amellyel szabályozzák a virtuális és törvényes fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat, szigorítják az elektronikus fizetőeszközzel kapcsolatos rendelkezéseket, illetve egységes eljárásrendet határoznak meg a nem együttműködő, illetve harmadik országokban letelepedett, magas kockázatú ügyfelekkel szemben. A változtatás ennek átültetését is tartalmazza.

Így pontosabb szabályok vonatkoznak a tényleges tulajdonlásra, valamint a központi, tényleges tulajdonosi adatbázisra. Emellett ki kell alakítani egy központi bankszámla-nyilvántartást és egy központi széfnyilvántartást.

A törvény hatálya alá kerülnek a 3 millió forintot meghaladó értékű műalkotások, régiségek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások. Ingatlan-bérbeadás 500 ezer forintos havi díj túllépése esetén tartozik a jogszabály hatálya alá.

Szigorodnak az ügyfél-azonosításra, -átvilágításra és kapcsolat-nyomonkövetésre vonatkozó szabályok is.

Módosult a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény   

Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem és 14 tartózkodás mellett elfogadta a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény kormány által kezdeményezett módosítását, amely pontosítja a kutatás-fejlesztési és az innovációs szakpolitikát alakító állami szereplők feladat- és hatásköreit, illetve együttműködésük kereteit.

Törvényi szinten jelenik meg a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének kutatási, fejlesztési és innovációs ügyekben való felelőssége, feladat- és hatásköre.

A hivatal jogállását törvény helyett kormányrendeletben határozzák meg. Lehetőséget kap a kormány, hogy a felügyelete alá tartozó szervek körében új, a hatályoshoz képest eltérő ellenőrzési rendszert alakítson ki.

Pontosították az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, az innováció, a kísérleti fejlesztés a kutatás-fejlesztési és innovációs program fogalmát, valamint újként vezették be a kutatási infrastruktúrát és a kutató-tudásközvetítő szervezetet, valamint a technológia- és a tudástranszfert. Módosulnak a pályázatokkal és az azok értékelésével kapcsolatos szabályok is.

Sikeresen és eredményesen működött a jegybank 2018-ban

Az MNB 2018-as üzleti jelentésének és beszámolójának vitájában a jegybank elnöke azt mondta: az MNB tavaly, mint ahogyan 2013 óta minden évben, sikeresen és eredményesen működött, mert a törvényben rögzített mindhárom mandátumát teljesítette és pozitív eredményt, nyereséget ért el. Matolcsy György kifejtette: a három mandátum teljesítése azt jelenti, hogy a jegybank óvta az árstabilitást Magyarországon, fenntartotta és biztosította a pénzügyi stabilitást, és a támogatta a kormány gazdaságpolitikáját.

Ennek érdekében a jegybank úgynevezett laza monetáris politikát folytatott, ami kedvező volt a gazdaság valamennyi szereplőjének, az államháztartásnak, a befektetőknek, beruházóknak, a munkáltatóknak és munkavállalóknak - tette hozzá.

Kitért arra: a Monetáris Tanács 2018-ban változatlan szinten tartotta az irányadó alapkamat rátát, ezzel stabil és a kiszámítható pénzügyi környezetet teremtett. A jegybank gazdálkodásáról szólva kiemelte: 50 milliárd forintos pozitív eredményt értek el, ami "örvendetes szerkezetben" valósult meg, mert a kamateredmény továbbra is nyereséget mutatott.

Kiemelte, hogy a 2018-ban a monetáris politika és a pénzvilág szempontjából az egyik legfontosabb mutató, a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) 12 bázisponton alakult. Úgy értékelt: ez "közel zéró", ami jelzi, hogy milyen fontos a stabil, kiszámítható és kedvező pénzpolitika. Áttörésnek nevezte, hogy a Monetáris Tanács úgy döntött, 2018 végégig kivezeti a három hónapos betéti eszközt, amit már 2013-ban meg kívánt tenni.

Az árstabilitást jelző tényezőnek tartotta, hogy az éves infláció értéke 2,8 százalékos volt, nagyon közel a középtávú inflációs célszámhoz. A jegybank elnöke kitért arra: 2018-ban a magyar gazdaság 40 éves rekordnövekedést ért el, 5,1 százalékkal, aminek a jegybank számításai szerint mintegy felét az MNB programjai támogatták, segítették, váltották ki.

Matolcsy György szerint a jegybanki programok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a költségvetés államadósság után fizetett kamatkiadásai jelentősen mérséklődtek: 2013 óta a bruttó hazai termék 4,3 százalékáról, 2,3 százalékára csökkentek. Felhívta a figyelmet arra: Magyarország az 1970-es évek óta magas adósságot cipel, ami után jelentős kamatokat kellett fizetni. Ez  - folytatta - nagyságrendileg csökkent, hiszen 2013 és 2018 között 2400 milliárd forintot takarított meg a költségvetés a kamaton, csak 2018-ban 800 milliárd forintot, 2019-ben pedig várhatóan 900 milliárd forintot.    

Beszámolt arról, hogy az MNB hazahozatta a jegybank aranytartalékát, és a "nemzettudat szempontjából" történelmi tettként értékelte, tízszeresére emelték az aranytartalékot, visszaállítva az 1945-ös szintet.

Kiemelten szólt arról, hogy az MNB kiemelt jelentőséget tulajdonít a versenyképességi fordulatnak és erről szóló javaslatokat a miniszterelnök felkérésére egy kötetben foglalták össze. Ezzel kapcsolatban jelezte: 2018 szeptemberében újraindították ezer milliárd forintos kerettel a növekedési hitelprogramot, fókuszáltan a versenyképességet növelő beruházások finanszírozására.

Fontos áttörésnek tartotta, hogy a 2013-től a növekedési hitelprogram révén a korábbi négy évben jellemező hitelszűkülés helyére hitelbővülés állt. Ez 2018-ban a vállalati szektorban 14 százalékos volt, lakosság körében pedig 7,3 százalékos. Hozzátette: az MNB számítási metodikája szerint, ha Magyarországon 10 százalékkal nő a vállalati és lakossági hitelállomány, akkor ez 2-2,5 százalékkal bővíti a bruttó hazai terméket. Fontosnak nevezte, hogy a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek aránya jelentősen nőtt, 2018 végére elérte a 68 százalékot. Elmondta: az MNB 2018-ban is folytatta oktatási programjait, a kiválóság ösztöndíj 500 közgazdasági és gazdasági képzésben résztvevő hallgatót ért el.

 A jegybank elnöke úgy összegzett: az MNB 2018-as működése, a sikert és az eredményességet jelző számok együtt azt a fontos közgazdasági és nemzetgazdasági összefüggést bizonyítják, hogy "a megoldás belül van". "Minden gazdasági siker minden gazdasági fordulat, végül gazdasági csoda titka mindig belül van, nem a külső támogatásokban, hanem belső erőforrások okos használatában" - fogalmazott. Rámutatott: ezt bizonyítja, hogy a MNB programjai, döntései és működése 2013. és 2018. között 10200 milliárd forintot adtak a magyar gazdaság szereplőinek, ami azonos azzal az összeggel, amit az Európai Uniótól kapott Magyarország.

Kifejtette, az 10200 milliárd forint több nagy tételből állt össze: benne van a költségvetés 2400 milliárd forintos megtakarítása az államadósság után fizetett kamatsoron, a háztartások, családok, és a vállalkozások hiteleihez kötődő terhek csökkése, ami 2900 milliárd forintot ért, a növekedési hitelprogram 2800 milliárdos hitelkerete és a korábbi devizahitelek kivezetése révén megkönnyebbült családi költségvetés 2100 milliárdos megtakarítása.
    

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom