Belföld

Parlamenti szigorítások a botrányokozókkal szemben

Frakciót a választáson pártlistát állító és mandátumot szerző pártok jogosultak alakítani

A frakcióalakításra vonatkozó előírások és a fegyelmi szabályok is változnak a parlament döntései értelmében.

Parlamenti szigorítások a botrányokozókkal szemben
Az ellenzék teljes kivonulása. A rendszabályok januártól szigorodnak
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Több, a parlament működését is érintő törvényjavaslatról szavazott tegnap a Ház. Az Országgyűlés 135 igen szavazattal 54 nem ellenében elfogadta a frakciókra vonatkozó szabályok változtatását. Az előterjesztők célja, hogy a mandátumot szerzők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték. A házszabály így kimondja: frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak alakítani.

A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak. Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt jelöltjeként indult. A módosítás alapján a képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat. Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat.

A jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők. A fegyelmi esetek két új eleme a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás és az ülés menetének zavarása, akadályozása, továbbá más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása jogai gyakorlásában. Ha a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő a levezető elnök rendreutasításait sorozatosan figyelmen kívül hagyja, törvény kötelezi őt az ülésterem elhagyására. A kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, kitiltás alkalmazható.

A kizárás a magatartás súlyától függően az ülésnap hátralévő részére vagy a teljes ülésre vonatkozhat, de a döntéshozatali részvételt nem zárja ki. A kitiltás súlyosabb szankció, mivel az érintett nemcsak az üléstermet, az Országgyűlés Irodaházát is köteles elhagyni. Legsúlyosabb esetben – fizikai erőszak alkalmazásakor vagy azzal való fenyegetéskor – huszonnégy ülésnapra vagy hatvan naptári napra kitiltható a képviselő. A törvény emeli a szankcióként kiszabható tiszteletdíj-csökkentések mértékét, általános szabályként az eddigi elvonások tizenkétszeresére. A jogszabályváltozások január 1-jével lépnek életbe. A kormány javaslatára a magyar gazdaság és a magyar családok védelmét, illetve Magyarország biztonságát szolgáló törvényjavaslatokat fogadott el a parlament – mondta Hollik István kormányszóvivő kedden. Elmondta: az Országgyűlés felhatalmazást adott, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai műveletekben a magyar honvédség továbbra is részt vehessen.

Röviden
 

Megválasztotta az Országgyűlés Senyei György Barnát kilenc évre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé. A titkos szavazás eredményének kihirdetése után Senyei György Barna esküt tett a parlament előtt.

Az Országgyűlés 165 igen szavazattal, kétharmados többséggel módosította az Alaptörvényt, kivezetve a közigazgatási bíróságokra vonatkozó szabályozást az alkotmányból. A kormány októberben döntött arról, hogy nem vezetik be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert.

Elfogadták az előterjesztést, amely mintegy hétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítését teszi lehetővé. Bevezetik az egyfokú közigazgatási eljárást, megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek a jogorvoslati jogukat közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják.

Több mint kétszáz paragrafust tartalmazó javaslatcsomagot szavaztak meg az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével kapcsolatban. A közigazgatási bíráskodás kétszintű rendszerének kialakításával összefüggésben a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnnek jövő év már­cius 31-én.

Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozatot. A testület tagja lett kilenc évre Budai László, Hankiss Ágnes, Meszleny László és Szadai Károly.

A Ház – a kormány családvédelmi akciótervének részeként – lehetővé tette, hogy a még nem nyugdíjas nagyszülők a jövő év első napjától jogosulttá válhassanak a gyermekgondozási díjra. Ezzel januártól életbe lép a nagyszülői gyed.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom