Belföld
Hazugságokra épül az újabb balliberális hangulatkeltés
Napokig mentegette, de az etikai vizsgálat lefolytatása után végül tegnap kirúgta a Színház- és Filmművészeti Egyetem a zaklatási botrányba keveredett Gothár Pétert
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról (NKT), a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyről holnap fognak szavazni a képviselők. A törvénytervezettel kapcsolatban az elmúlt napokban számos rémhír látott a napvilágot, így például, hogy a javaslat elfogadásával megszűnne a Nemzeti Kulturális Alap. A hétfőn a törvényalkotási bizottság elé került szövegtervezetben szó sem volt (a korábban a sajtóban megjelent) színházbezárásokról, forrásmegvonásokról, állami intézményvezető-kinevezésekről. Épp ellenkezőleg: a tervezet szerint a kormány a kiemelt kultúrstratégiai intézményekkel egy öt évre szóló pénzügyi megállapodást kíván kötni, amelynek köszönhetően a teátrumok, társulatok számára kiegyensúlyozott tervezésre, koncepcionális elképzelések végrehajtására szeretnének lehetőséget biztosítani.
Ezt szolgálná a jövőben felállítandó NKT is, amelynek ülésein a kulturális intézményvezetők mellett részt vehet majd a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke is.
A javaslat a színházakkal kapcsolatos állami és önkormányzati felelősség, finanszírozás kapcsán világos szabályokat állít fel, mint például a művészeti szabadság sérthetetlenségét, a felelősségi rendszer átláthatóságát, a finanszírozási aránytalanságok megszüntetését.
A tervezet szerint a jövőben is működhetne az úgynevezett közös működtetés rendszere, amikor a kormány, illetve az önkormányzat közösen biztosítja a működéshez szükséges forrásokat. Ezeket a megállapodásokat egyedileg kötnék meg a felek. Ha az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat
teljeskörűen nem biztosítja, úgy az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő.
A javaslatot a beterjesztők azzal indokolják, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból működő teátrumokban. A tervezet egyértelműen a Katona József Színházban, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történt szexuális zaklatási visszaélésekre, illetve azok eltussolására utal.
Utóbbi kapcsán megemlítendő: Gothár Pétertől rendezőtől hétfőn megvált az egyetem.
A balliberális színházi és politikai elit hangulatkeltésére, illetve a hétfő esti Madách téri demonstrációra közleményben reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mint írták: Magyarország központi költségvetése eddig is nagyvonalú és egyre emelkedő támogatást nyújtott a kulturális intézményeknek. „A kormány idén több mint 125 milliárd forintot költött az előadó-művészeti szféra támogatására.” Ez az ország lakosságára, illetve GDP-jére vetítve egyedülállóan magas arányt képvisel Európában.
„Az önkormányzati fenntartású színházak működésre fordítandó központi költségvetési támogatása is folyamatosan nő” – tették hozzá. Vidnyánszky Attila, a Magyar Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke
a köztévében úgy fogalmazott: a kormány a módosításokkal demokratikus módon kezelné a színházak évtizedes problémáit.
Parlamenti vita
Rétvári: Mostanra elfogyott az ellenzék bátorsága
A napirend előtti felszólalások alatt is téma volt a kulturális törvény módosítása, amelyet az ellenzék hevesen támadott. Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint a kormányelőterjesztés alapvetően felforgatja a magyar kulturális életet, míg a párbeszédes Szabó Tímea azt mondta, a kormány az egész kultúra szabadságát és függetlenségét készül „egy csapásra kinyírni”. Válaszaiban Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a javaslat „köszönőviszonyban sincs” az ellenzéki képviselők által hangoztatottakkal, miszerint vége az autonómiának a kulturális életben. Hozzátette: az előterjesztés nem érinti az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatait, így ezután is lesz lehetőségük, hogy kulturális intézményt tartsanak fenn. Aláhúzta azt is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) rendszerében sincs módosulás, az NKA nem szűnik meg, és nem csökkenek a források sem. Semmifajta félelme nem lehet sem a független, sem más színházaknak – jelentette ki. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéki képviselők és társaik korábban leragasztott szájjal tiltakoztak a szexuális zaklatások miatt, most viszont egy szóval nem ítélték el a Katona József Színházban történteket. Marton László-ügyben petíciót írtak, mostanra elfogyott a bátorság – hangoztatta, kifogásolva, hogy az ügy kezdetén a színház nem nevezte meg az elkövetőt. A törvénytervezetet tegnap a parlament törvényalkotási bizottsága is megtárgyalta.
(BR)
