Belföld

Teljesen alaptalanok a színház finanszírozás megváltoztatásával kapcsolatos ellenzéki aggodalmak

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvénymódosító javaslat alapján nem szűnik meg az NKA, az alternatív színházakhoz nem nyúl hozzá a kormány és csak az önkormányzati fenntartású színházaknak ajánl a kormány közös finanszírozást. A benyújtott javaslat alapján a balliberális pártok és az őket támogató sajtó teljesen indokolatlanul támadja a színházak működését is érintő kulturális törvénymódosítást

Teljesen alaptalanok a színház finanszírozás megváltoztatásával kapcsolatos ellenzéki aggodalmak
Képünk illusztráció!
Fotó: Pixabay

A módosító javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők érvelése szerint a kultúra növekvő költségvetési támogatása lehetővé teszi az ágazat legfontosabb intézményei számára a hosszútávú, kiegyensúlyozott tervezést, ezért ésszerű, hogy az új törvény értelmében a Kormány a kultúrstratégiai intézményekkel öt évre szóló pénzügyi megállapodást köthessen.

A törvény ennek megfelelően megalkotja a “Kultúrstratégiai intézmények” körét az egyes kulturális ágazatokban.

Az előadó-művészeti ágazatban ezek a következők: a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zrt., a Magyar Állami Operaház, a Budapest Operettszínház, a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft., a Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Kft. és a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft.

Az alkotóművészeti ágazatban: a Petőfi Irodalmi Múzeum.

Az közgyűjtemény és emlékezetpolitikai ágazatban: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyarságkutató Intézet.

A népi hagyományok ágazatban pedig: a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.

A törvényjavaslat kimondja, hogy a kultúrstratégiai intézmények működéséhez és feladatainak ellátáshoz szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja, valamint meghatározza azt is, hogy a feladatok ellátásához szükséges források hosszú távú biztosítása érdekében a kultúrstratégiai intézményekkel ötéves időtartamra finanszírozási megállapodást köt a magyar állam.

Ellentétben a balliberális sajtóban megjelent álhírekkel, a valóságban a törvényjavaslat semmilyen formában nem érinti a Nemzeti Kulturális Alap működését. Az intézmények vezetőiből és a Magyar Művészeti Akadémia elnökéből új szervezetként létrehozásra kerülő Nemzeti Kulturális Tanács feladata ugyanis csak a hosszútávú kultúrstratégia kidolgozása, a kultúrát érintő koncepcionális elképzelések és törvényjavaslatok véleményezése lesz a törvényalkotói szándék szerint.

A Fidesz-KDNP-s törvényjavaslat benyújtói szerint a jogszabálymódosítás olyan világos szabályokat állít fel, amelyek egyértelműen rögzítik a művészeti szabadság sérthetetlenségét. A kormánypárti törvényalkotók szerint a törvény egyik legfőbb célja, hogy világos felelősségi viszonyok mellett biztosítottak legyenek a színházak működéséhez szükséges források és, hogy igazságos helyzetet teremtő legyen a szabályozás. Ezért a javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával kapcsolatos részletkérdéseket és megteremti a közös működtetés lehetőségét is.

A kormánypártok úgy vélik, a szabályozást az is indokolttá teszi, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merül fel állami és önkormányzati forrásokból is működő színházakban egyaránt, ami önmagában is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását.

A törvénymódosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a színház működéséért a fenntartó a felelős. Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja. Az önkormányzati fenntartású színházak működtetéséhez szükséges forrásokat pedig az önkormányzatok a saját költségvetésükből biztosítják. Az új jogszabály értelmében amennyiben az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljes körűen nem biztosítja, úgy az önkormányzat a Kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. Ebben az esetben a közös működtetésről 30 napon belül a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt.

Ezzel összefüggésben a törvénymódosítás tartalmaz egy nagyon fontos garanciális törvényi rendelkezést is, amely szerint az ilyen megállapodásoknak mindig biztosítaniuk kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát.

Az EMMI nyilatkozatot adott ki a törvénymódosítással összefüggésben, amelyben emlékeztetett arra, hogy Magyarország idén több mint 125 milliárd forintot költött az előadó-művészeti szféra támogatására. Az önkormányzati fenntartású színházak és az évek óta növekvő számú független színházak működésre fordítandó központi költségvetési támogatás pedig folyamatosan nő .
Egyúttal közölték: a napokban átutalják a fővárosi színházak számára az előadóművészeti többlettámogatás harmadik részletét, mintegy 1,2 milliárd forintot.
"A tavalyi évhez képest a fővárosi színházak az állami támogatáson felül összesen 526 millió forinttal kaptak nagyobb összegű előadóművészeti többlettámogatást, a többnyire vidéki nemzeti és kiemelt státuszú kőszínházak pedig 20 százalékkal magasabb forrásból gazdálkodhattak az előadó-művészeti többlettámogatási keretből" - írta a minisztérium.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom