Belföld

Egyre több az önkéntes tűzoltó-egyesület

Évről évre több jut a képzésekre és fejlesztésekre, 2012-től a pályázat keretösszege több mint négyszeresére, a pályázók száma csaknem kétszeresére nőtt

Nem igaz, hogy a magyar gyártású tűzoltóautók borulékonyabbak, mint a külföldiek – a váci esetet kivéve eddig mindössze egyetlenegy ilyen eset történt – hangoztatta a lapunknak adott interjúban Mukics Dániel tűzoltó őrnagy. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője aláhúzta, a szén-monoxid-mérgezések veszélyeire felhívó munkát nem lehet elhanyagolni.

Egyre több az önkéntes tűzoltó-egyesület
„Fontos feladatunk, hogy eljuttassuk az életmentő információkat az emberekhez”
Fotó: MH/Katona László

– Nemzetközi összehasonlításban mennyire drágák a magyar tűzoltóautók?

– Az elmúlt időszakban több támadás is érte a magyar gyártású Heros Aquadux X 4000 gépjárműfecskendőt, közszóval tűzoltó­autót. A „hírek” szerint a járművek túl magasak, ezért túl borulékonyak s ráadásnak rendkívül drágák is. A valóság ezzel szemben az, hogy a mi eszközeink az azonos kategó­riájú más gyártmányú járművekhez képest mindössze tíz centiméterrel magasabbak. Az árával kapcsolatban minden összehasonlító cikk a málházás nélküli, azaz kellékekkel nem ellátott kocsikat vesz alapul – és persze áfa nélkül. Az autó nettó ára 104,3 millió forint, amelyből a málházott eszközök értéke 16,8 millió forint. Málházott eszközök nélkül a jármű nettó ára 87,5 millió forint. A külföldi járműgyártók árai málházott eszközök nélküli nettó árat jelentenek, ahhoz hozzá kell még adni az áfa mértékét. Ha a tűzoltószakmai felszerelés árát és a magyar áfa mértékét is hozzáadjuk egy külföldi autó árához, akkor az áruk megegyezik.

– És a borulékonyság?

– A magyar polgárok biztonságát a többi tűzoltóautó mellett összesen százkilenc Heros Aquadux X 4000 szolgálja. A járművek a 2016-os indulásuk óta összesen 2,267 millió kilométert tettek meg a hazai utakon. A sokat hivatkozott vácit leszámítva egyetlenegy borulásos eset történt rendkívül téli időjárási körülmények között.

– Kiderült már, mi történt Vácon?

– A vizsgálat még tart, annak lezárultáig erről nem tudunk többet mondani.

– Milyen a járművek meghibásodási statisztikája?

– A katasztrófavédelem műszaki szakemberei minden egyes járművel kapcsolatos meghibásodást rögzítenek a szervezet járműnyilvántartó rendszerében. Összehasonlítottuk, hogy a rendszerben lévő, de más gyártmányú fecskendőkhöz képest ezek az autók hogyan teljesítenek. Mint kiderült, egy magyar járműre vonatkoztatva évente átlagosan 2,3 meghibásodás történik. Ez más gyártmányú, ugyan ilyen célra alkalmazott kocsik esetében 2,8 és három között mozog.

– A rendőrség statisztikái szerint a 112-es telefonszámra rengeteg téves vagy eleve rosszindulatú riasztás érkezik. Régen a tűzoltóság is sokat szenvedett ettől. Ma mi a helyzet?

– Ma már mindegy, hogy a 104, 105, 107 vagy 112-es számokat hívjuk, azok mind vagy a szombathelyi vagy a miskolci hívásfogadó központban csörögnek. Kivétel ez alól Pest megye és Budapest, itt a 104-es szám még a mentőknél csörög. A megyei tevékenységirányító központok ügyeletei veszik át a két 112-es hívásfogadó központ operátorai által felvett elektronikus adatlapokat, és ha szükséges, átveszik a segélyhívásokat is. Ezekben a tevékenységirányítási központokban egyébként a rendőrök és tűzoltók közösen dolgoznak. A 112-től megkapott adatlap alapján döntik el az ügyeletesek, hogy milyen járművet-járműveket és létszámot irányítanak egy-egy pontra. Mivel az első körös szűrés a 112-nél történik, a valódi tűzoltói beavatkozást nem igénylő telefonokat nagyon jól megszűri számunkra a rendszer.

– Milyen mértékben képesek az önkéntes tűzoltók bekapcsolódni a munkába?

– Minden állam életében adódhat olyan helyzet, amikor a katasztrófavédelem – jelenleg csaknem tizenkétezer fős – állománya és annak eszközparkja kevésnek bizonyul. A társszervek persze ilyenkor is elérhetők, de a lehetséges bajok további csökkentése érdekében néhány éve teljesen megújítottuk az önkéntesekhez fűződő viszonyunkat. Őket is kategorizáltuk, s immár akad központi, megyei, járási és települési terminus is. Sőt külön kategóriát képviselnek azok, akik csak hagyományőrzéssel foglalkoznak, akiknek sokat köszönhetünk a testület múltjának ápolásáért, tevékenységünk népszerűsítéséért. Vannak olyan önkéntes tűzoltó-egyesületek is, amelyek nagyon jól kiegészítik és segítik a hivatásos tűzoltók munkáját. Akadnak, akik nemcsak alkalomszerűen, hanem az év nagy részében elérhetők, és saját szabadidejüket arra áldozzák, hogy támogassák a munkánkat, a bajba jutottak megsegítését. Nekik hoztuk létre az önállóan beavatkozó tűzoltó-egyesületek kategóriáját. Az ide sorolók minősítő vizsgát kötelesek tenni, majd ezt követően jogot szereznek arra, hogy a káresemények helyszínén hivatásos tűzoltó jelenléte nélkül is dolgozhassanak.

– A két csapat, azaz az önkéntesek és a hivatásosok beavatkozási ideje egyforma?

– A hivatásos tűzoltóknak riasztás esetén százhúsz másodperc alatt kell elhagyniuk a laktanyát. Az önkormányzati tűzoltóságoknál ez az idő nyolc perc, míg az ügyeletet vállaló önkénteseknél attól függ, hogy milyen riasztási időt tudnak teljesíteni. Amúgy egy hullámvölgyet követően ma ismét egyre több önkéntes tűzoltó-egyesület működik, egészen pontosan hatszázharminc kötött megállapodást velünk.

– Mennyivel tudják a civileket támogatni?

– Nem csak a pénz számít, hiszen folyamatos képzéseket is szervezünk részükre. A pályázati rendszerünk célja az önkéntesek tűzoltási, műszaki mentési, ifjúságnevelési és hagyományőrzési tevékenységéhez kapcsolódó működési költségek finanszírozása, műszaki-technikai és informatikai fejlesztése, valamint az önkéntes tűzoltók oktatásának támogatása. Idén az önkormányzati és önkéntes tűzoltók, valamint mentőcsoportok részére összesen kilencszázhuszonötmillió forintos pályázati lehetőséget biztosítottunk. Érdemes leszögezni, e területre évről évre egyre több jut, 2012-től a pályázat keretösszege több mint négyszeresére, a pályázók száma pedig csaknem kétszeresére nőtt. Akkor a százhúszmilliós támogatást háromszáztizenöt eredményes pályázó kapta. A 2019. évi támogatásra kiírt pályázaton ötszáznyolcvanhét eredményes pályázó vett részt.

– A katasztrófavédelem régóta folytat felvilágosító kampányokat a szén-monoxid-mérgezések megelőzése érdekében. Ennek ellenére mégis minden évben tucatnyi ember esik áldozatul ennek az alattomos gáznak. Hol csúszhat el a propaganda?

– A szén-monixid színtelen, szagtalan és láthatatlan az emberi érzékszervek számára. Sőt a bulvárhírekkel ellentétben az állatok sem képesek előre jelezni. A kialakulása pedig mindig valamilyen nem megfelelően végbemenő égési folyamatra vezethető vissza. A fűtési költségek csökkentésére aki teheti, jól szigetelő, pontosan működő nyílászárókat szereltet be. Ez nagyon szép, de így egyben megakadályozzuk, hogy a nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők – cserép- vagy téglakályhák, kandallók, cirkók, kazánok, átfolyó vízmelegítők – oxigén-utánpótlást kapjanak. Mivel az égéshez oxigén kell, a láng azt a készletet fogja elfogyasztani, ami rendelkezésre áll. A szén-monoxid-mérgezéses esetek durván a fele a fürdőszobában történik. Társasházakban gyakori, hogy átépítésnél kicserélik a szellőzős ajtót egy teljesen zártra, a szellőzőnyílásokat megszüntetik, befalazzák. A fürdő légtere kicsi, ha nincs megfelelő szellőzés, és nyílt égésterű vízmelegítő van a fürdőben, akkor riasz­tóan hamar elfogy az oxigén – egy hosszabb fürdésnél már létre is jött az életveszélyes helyzet, azaz a tökéletlen égés, ami szén-monoxidot termel. Utóbbi pedig nagyon jól elkeveredik a levegővel.

– Mit tehetünk ellene?

– Régen a társasházakban szinte minden fürdőszobában ki volt írva, hogy a szellőzőnyílások eltakarása szigorúan tilos és életveszélyes. Ez maga a véres valóság. Ezért fontos, hogy az újonnan beszerelt, jól szigetelő ablakokba tegyünk résszellőzőt. Annyi hideg úgysem jön be egy, a kereten készített furaton, cserébe megússzuk az életveszélyes szén-monoxid-mérgezést. A másik javaslatunk pedig a szén-monoxid-érzékelő. A katasztrófavédelem honlapján rendszeresen frissítve megtalálhatók azok a berendezések, melyek megfeleltek a rendkívül szigorú vizsgálatoknak, s azok is, amelyek az életveszélyes gagyi kategóriájába esnek. Ezek forgalmazását megtiltjuk.

– S az üzenetek miért nem jutnak el úgymond mindenkihez?

– Rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy minden kommunikációs csatornán eljuttassuk ezeket az életmentő információkat az emberekhez. Nemcsak a közösségi médiás felületeinken, hanem a közszolgálati és kereskedelmi tévék, rádióadók műsoraiban is, sőt az újságok hasábjain is beszámolunk a rossz megoldásokról és a megelőzés lehetőségeiről. Falunapokon, fesztiválokon, rendezvények százain mutatjuk be a szén-monoxid veszélyének problémakörét, és ehhez hasonló módon kommunikáljuk a tűzmegelőzési módszereket is. A katasztrófavédelem amit tud, megtesz, igyekszünk mindenkihez eljutni. A felvilágosító munkát nem hagyjuk abba.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom