Belföld

Működnek a korrupciót gátló rendszerek

Akik aggódnak a magyar jogállamiságért, először a saját házuk táján tegyenek meg mindent az Alaptörvény előírásainak betartásáért – mondta Domokos László ÁSZ-elnök

Sikeresnek értékelték a korrupció ellen a legutóbbi időszakban megtett lépéseket a 2011 óta együttműködő állami szervek képviselői.

Működnek a korrupciót gátló rendszerek
Pintér Sándor a Nemzeti Korrupcióellenes Programot méltatta
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A korrupció visszaszorításáról szóló együttműködés aláírásának nyolcadik évfordulóján ismét találkoztak az állami szervek képviselői, hogy beszámoljanak az elért eredményekről. Pintér Sándor belügyminiszter a tegnapi találkozó után hangsúlyozta: a kormány által az előző négy évben végrehajtott Nemzeti Korrupcióellenes Program jelentősen hozzájárult a jelenség elleni fellépés hatékonyságához. Pintér kiemelte a megelőzés fontosságát, példaként említve a gyorshajtások bírságolása terén több éve bevezetett rendszert, valamint az online pénztárgépek és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerét. A miniszter rákos megbetegedéshez hasonlította a korrupciót, amely belülről támadja a szervezetet és előbb-utóbb felőrli. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a korrupció elkerülése és az integritás megőrzése legfontosabb garanciájának nevezte a bírói függetlenséget. Felidézte, a Kúria is több korrupciós bűncselekményben döntött, és a terézvárosi ingatlanpanama ügyében például kimondta, hogy azokat a képviselő-testületi tagokat is felelősség terheli, akik megszavazták az ingatlanok áron aluli eladását. Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese elmondta: integritás-kérdőívükre adott válaszaik azt igazolják, hogy a bírák felismerik és tudatosan kerülik az integritást veszélyeztető helyzeteket.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke összefoglalójában hangsúlyozta, Magyarországon mára kiépültek a korrupciós helyze­tek megelőzését biztosító rendszerek, az elmúlt években megerősödött a közszféra integritása. Hazánk gazdasági eredményei, a magyar gazdaság dinamikus növekedése, illet­ve fenntartható kifehéredése alátámasztják a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményes­ségét. Elmondta, idén a közszféra intézményei közül már mintegy 4200 szervezet csatlakozott integritás-felmérésükhöz. Domokos az ÁSZ vizsgálatai alapján az egészségügyet és a pártok gazdálkodását nevezte a legveszélyeztetettebb területeknek. Akik aggódnak a jogállamiságért, azoknak azt üzente, először a saját házuk táján tegyenek meg mindent az Alaptörvény előírásainak betartásáért. Akik pedig nem fogadják el az alkotmányos rendet, azok korrupciós veszélyt jelentenek és rontják az ország gazdasági megítélését – hangsúlyozta.

Lajtár István közjogi legfőbb-­­­ü­gyész-helyettes arról beszélt, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség korrupció elleni küzdelemben játszott szerepe az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésével még hangsúlyosabbá vált, hiszen az ilyen bűncselekmények nyomozása kizárólagos ügyészségi hatáskörbe került. Kitért arra is, hogy a magyar ügyészség minden olyan ügyben elrendelte a nyomozást, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlást tett. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta, hogy a jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat esetlegesen megsértőkkel szemben, míg Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke közölte: a szigorú ellenőrzési tevékenységnek köszönhetően az előző évekhez képest számottevően csökkent a nem nyilvános közbeszerzési eljárások aránya.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom