Belföld

Újranyílt a vita a mobil gátról

A Nánási út–Királyok útja-nyomvonal megépülésével éppen azok az épületek maradnak védtelenül a Római-parton, amelyek eddig is a legnagyobb kockázatnak voltak kitéve

Ismét napirenden a római-parti árvízi védekezés, Karácsony Gergely a Nánási út–Királyok útja-nyomvonalat támogatná, amely meglátása szerint a legkörnyezetbarátabb megoldás. A probléma azonban az, hogy nem nyújtana teljes körű védelmet, költségei pedig pontosan a duplájára rúgnának, mint a másik két alternatívának.

Újranyílt a vita a mobil gátról
A mai városvezetés a dupla költségű védekezést favorizálja
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Meghosszabbította november 5-i alakuló ülésén a Fővárosi Közgyűlés a Római-parton már 2016-ban elrendelt változtatási tilalmat.

Az előző két cikluson is áthúzódó mobil gát kérdése továbbra sem lezárt, a probléma megoldása pedig korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik.

Az ellenzéki médiumok ugyanakkor máris a vállukra kapták az új főpolgármestert, aki azt mondta, nem a parthoz közel, hanem a Nánási út–Királyok útja-nyomvonalon építené meg a védfalat, arra pedig, hogy egy esetleges árvíz esetén hogyan védenék meg a mobil gáton így kívül eső, ártérben lévő ingatlanokat, „ki kell valamilyen megoldást találni”. A lényeg, hogy fákat biztosan nem tarolnak le – tette egyértelművé Karácsony Gergely.

A probléma és a döntés elhúzódása viszont éppen ebben állt eddig is: Tarlós István korábbi városvezető olyan megoldást akart találni, ami minden, jelenleg a parton lévő ingatlannak védelmet biztosít egy esetleges árvíz bekövetkeztekor.
A Nánási út–Királyok útja-nyomvonal megépülésével pedig éppen azok az épületek maradnak védtelenül, amelyek eddig is a legnagyobb kockázatnak voltak kitéve.

Fontos tudni, hogy bár Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint szigorúan tilos ártérre és hullámtérbe építkezni, az országban több helyen találni példát ennek ellenkezőjére. A rendszerváltozást követően a Római-parton a vállalati üdülőket és a hozzájuk tartozó csónakházakat a vállalatokkal együtt privatizálták. Az üdülők nagy része ezután bezárt, sokat ezek közül lebontottak, az ártérnek minősülő megüresedett telkeken a szabályozási terveket és árvízvédelmet figyelmen kívül hagyva pedig építések kezdődtek. Az építési engedélyeket tehát még jóval 2010 előtt adták ki – szabálytalanul.
Az sem mellékes tény, hogy a budapesti védművek nyolcvan százaléka nem felel meg a 2014-ben hozott új árvízvédelmi előírásoknak, úgyhogy számos más helyen (Újpest, Észak-Angyalföld, Budatétény, Nagytétény, a Batthyány és a Bem tér környéke) is fel tudnák használni a Római-partra szánt mobil gát megépítésének költségét.

A vita Tarlós István főpolgármestersége alatt hosszan húzódott, s bár részmegoldás született, a kérdés továbbra is lezáratlan. Az érvek ütköztetése jelenleg három verzió körül zajlik: az egyik a már említett, Nánási út–Királyok útja-nyomvonal, amely mellett leginkább azért lobbiznak, mert a lehető legkevesebb parti növényzet kivágásával és a természetes élőhelyek háborítatlanul hagyásával járna. Emellett a verzió mellett protestál a Maradjanak a fák a Rómain csoport is, amelynek honlapján ez a javaslat szerepel: „Egy strapabíró betongátból állna a Nánási út–Királyok útja mentén, ami valódi védelmet biztosít a rekordárvizek ellen. Ez jelentené az elsőrendű védelmet. Ezt egészítené ki egy alapozás nélküli, nyári gát a parton, ami megvédi a hullámteret a kisebb árvizektől.” Ezzel a verzióval tehát az alapvető probléma, hogy nem jelentene globális megoldást a part menti ingatlanok szempontjából.

Egy másik alternatíva – amely mellett sokáig a Tarlós-féle vezetés is letette a voksát – a part menti védmű kiépítése, amely ugyan járt volna előzetes területrendezéssel, ám hosszú időre megoldotta volna a szabálytalanul épült ingatlanok védelmének kérdését. Azoknak a helyieknek a jelentős többsége, akiknek a lakóházát, nyaralóját érinti a probléma, mind a part menti mobil fal mellett érvelt, nem mellesleg számos csónakház és sportlétesítmény is érintett, akik szintén e változat mellett tették le a voksukat. A „zöldeknek” azonban ez a megoldás nem szimpatikus, ugyanis szerintük ezerötszáz fa kivágásával járna, illetve megszűnne a budapesti Duna-szakaszok újabb, még természetes része. Nem mellékes tény az sem, hogy a parti védmű kialakítása 3–3,5 milliárd forintba kerül, a Nánási út–Királyok útja vonalában lévő gát megerősítése pedig ennek legalább a duplájába, több mint nyolcmilliárd forintba. Utóbbi esetében építeni kellene ugyanis három kilométer hosszan egy betonfalat, az út alatt pedig ki kellene váltani egy nagy nyomású gázvezetéket és egy nyolcszáz milliméter átmérőjű vízfőnyomócsövet is.

A közvéleményben kialakult kibékíthetetlennek tűnő ellentét miatt – amely nem kis mértékben volt érzelmektől átitatott – Tarlós István korábbi főpolgármester több ízben is kikérte szakértők véleményét. A Műszaki Egyetem geotechnikai tanszéke már 2013 márciusában megfogalmazta szakvéleményét a part menti védmű mellett, amelynek terveit megvalósíthatónak nevezte. A Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Pálinkás József pedig egy kilenctagú bizottság szakvéleményét továbbította a főpolgármesternek, amelyben a Királyok útja–Nánási úton lévő gát megerősítésének kérdését is vizsgálták. A terv értékelése alapján a körülbelül feleannyiba kerülő parti mobil gát további tervezését támogatták ők is. A bizottság hét tagja egyetértett a szakvéleménnyel, egy tagja nem hozott végleges döntést, egy pedig (Vida Gábor ökológus) különvéleményt csatolt.

A vita nem csitult, ám később az óbudai polgármester, Bús Balázs részéről felmerült egy alternatív nyomvonal-javaslat ötlete, amely az előző kettőhöz képest viszonylag egységes támogatást élvezett. Ennek értelmében a védmű a telekhatárok mentén épülne, így megmaradna a partszakasz természetes képe, és a legveszélyeztetettebb zónában lévő ingatlanok is védelmet kapnának. Erről szavazott is a Fővárosi Közgyűlés, illetve egy, az alternatív nyomvonalról készített szakvélemény szerint „a koncepcióterv alapján állítható, hogy a telekhatár-kerítésvonalban létesíthető elsőrendű árvízvédelmi mű (fővédvonal) a műszaki kialakítás, az árvízi védekezési és a gazdaságosság szempontjából, (…) továbbá az eddig kinyilvánított többségi közösségi (társadalmi) érdekeltek véleményei alapján jobb megoldás, mint (…) a korábbiakban kidolgozott védműváltozatok.”

Ennek ellenére a nyomvonalak kérdésében továbbra sincs teljes konszenzus, ám regnálása alatt Tarlós István úgy döntött, a terület kulcsfontosságú részein meg kell kezdeni a védekezés kiépítését. Így az építkezés elindult az Aranyhegyi-árok és a Barát-patak mentén, amely a teljes római-parti lakótelep védelme szempontjából meghatározó, mert a két fenyegető veszély közül a nagyobbikat megszünteti. A két pataknál a védekezés költsége várhatóan négy–ötmilliárd forint között lehet.

A nyomvonalakról szóló vitát pedig most legújabban Karácsony Gergely akarja megnyitni, kérdés, hogy sikerül-e konszenzust kialakítania egy olyan verzió mellett, amely nemcsak dupla akkora költséggel járna, mint a többi alternatíva, de teljes körű megoldást sem nyújtana az árvizek ellen.

Kapcsolódó írásaink

Módosította a parkolási rendeletet a Fővárosi Közgyűlés

ĀJövő július elsejétől kizárólag a kerületi önkormányzatok által létrehozott szolgáltatók végezhetik majd a parkolási díjfizetés ellenőrzését, és csak ezek szabhatnak ki pótdíjat - Új intézkedések a hajléktalanok téli ellátásának javítására

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom