Belföld
Ütős válaszokat adott a kormány az ellenzék kérdéseire
Fontos ügy a klímaváltozás, a kormány már intézkedett
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint Magyarországon a kitűzött klímacélokkal ellentétes folyamatok zajlanak, 2014-től évente több mint 5 százalékkal nő a széndioxid-kibocsátás. A széndioxid-kibocsátás csökkentése azért is fontos lenne, mert Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás következményeinek - vélekedett. Hozzátette: "egyre nagyobb lemaradásban vagyunk" a klímacélok teljesítésére tett erőfeszítések tekintetében. Kitért rá: ma kezdődik a madridi klímacsúcs, és a tét nagy. Cselekedni kell, és az emberek cselekedni is akarnak - mondta. Közölte: az LMP ezért kezdeményezett zöld népszavazást, hogy lehetőséget adjanak az embereknek, hogy dönthessenek a jövőjükről.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: környezeti örökségünk megóvása, a klímaváltozás elleni teendők fontos ügyek, ezért pártpolitika felett álló nemzeti érdekként kellene megjelenniük, hiszen gyermekeink jövőjéről van szó. Már vége lehetne annak az időszaknak, amikor politikai célra bármilyen témát - például a klímavédelmet - kisajátíthatnak - közölte.
Úgy látja, a javasolt intézkedések nagy részét már meghozta a kormány, amely továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar gazdaság, a magyar családok a nyertesei lehessenek a klímaváltozás folyamatainak.
Az emberek egészsége nem lehet vita tárgya
Simicskó István (KDNP) kijelentette: az emberek egészsége nem lehet vita tárgya. Közölte: a kormány sok intézkedést tett az egészséges életmód és az egészségügyi intézmények érdekében, kiváló programokat tervez a jövőben is, mégis sok kritikát kap, hogy még többet kellene költenie az egészségügyre.
Azt mondta: ennek fényében nehezen érthető, hogy a múlt héten az új Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, nem támogatja a dél-budai centrumkórház építését. Az emberek azt várják, hogy őszintén mondják meg, mit szeretnének a fővárosi fejlesztések vonatkozásában - vélte. Hozzátette: a szuperkórház megépítését mindenkinek támogatnia kellene.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára kiemelte: az önkormányzati választás óta józan ésszel nem lehet felfogni, mi történhetett a fővárosi baloldali politikusokkal, hogy ellenzik a dél-budai szuperkórház építését. Érthetetlen, hogy lehet egy százszázalékos kormányzati beruházással felépülő, teljesen új kórházra nemet mondani, ahol pedig a mai modern egészségügyi ellátás legmagasabb színvonala valósulhat meg - fogalmazott.
Fenn kell tartani a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet
Németh Szilárd (Fidesz) hangsúlyozta: javasolják, hogy a kormány továbbra is tartsa fenn a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az elmúlt hetekben a déli határon veszélyes helyzet alakult ki, és csak az a szerencse, hogy az Országgyűlésben a kormánypárti többség évekkel ezelőtt megkezdte a munkát, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságát meg tudják őrizni - mondta. Emlékeztetett: kihirdették a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet, amely megadta a jogi alapját a későbbi intézkedéseknek.
Közölte: az elmúlt hetekben a helyzet fokozódott, az elfogások száma nőtt, "ostrom alatt tartják" a magyar határzárat, ráadásul a tartalékok nagyok, rendkívül sok migráns indulhat meg errefelé.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték, amely meghatározza mindennapjainkat. Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az illegális határátlépést megkísérlők száma, de a kormány minden feltételt biztosít, hogy eredményesen védjék a határokat - mondta.
Kitért rá: a nyugat-balkáni útvonalon egyre nagyobb a mozgás, és alapvető kérdés, hogy Törökország megnyitja-e a kapuit, és ha igen, milyen irányba. Ha Európa felé, akkor újra a 2015-öshöz hasonló helyzetet élhetünk át - vélte.
Kiemelte: az EU az elmúlt években nem tudta megoldani az illegális migrációs kérdést, nem a határok védelmét tekintette elsődlegesnek. Remélhetőleg ez megváltozik, de amíg ez nem történik meg, Magyarország mindent megtesz, hogy a külső határok védelmére fordítsa az erejét - jelentette ki
A kormány nemhogy titkolózna, hanem publikálja a fertőzési adatokat
Lukács László György (Jobbik) - titkolózással vádolva a kormányt - a kórházi fertőzések számáról kérdezett interpellációjában, azt hangsúlyozva, hogy mára ezek közel annyi halálos áldozatot szednek, mint a közúti balesetek.
Évente egy kisebb falunyi lakosság hal bele abba, hogy a kórházi fertőzéseknek nem találja az ellenszerét a kormány, ráadásul nem is foglalkozik vele - jelentette ki, a fertőzések számát sokallva, az esetek dokumentálását és jelentését hiányolva.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kormány nemhogy titkolózna, hanem publikálja a fertőzési adatokat, amelyek ráadásul kedvezőbbek a fejlett országok átlagánál.
Hangsúlyozta: Magyarországon 4, a fejlett országokban 5,5 százalék ez a mutató a kórházakban míg a szociális és fekvőbeteg-intézményekben a hazai mutató 1, az európai 3,6 százalék, majd az utóbbi évek fejlesztéseit sorolta.
Ön viszont több magyar orvost juttatott külföldre, mint ahány jobbikos képviselő itt a parlamentben ül - jegyezte meg a kérdezőnek az államtitkár. A képviselő nem fogadta el a választ, a plénum viszont 117 igen, 42 nem és egy tartózkodás mellett megszavazta azt.
A közszolgálati média az állami szereplőktől függetlenül működik
Varju László (DK) arról beszélt, hogy az adófizetők 90 milliárd forintjából üzemelteti az MTVA a tévécsatornákat. Azt kérdezte, mit tesz a kormány, hogy az MTVA által szolgáltatott tartalom megfeleljen a médiaszolgáltatásról és tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseinek?
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: a Duna Médiaszolgáltató Zrt, valamint a közszolgálati közalapítvány kuratóriumának a feladata annak ellenőrzése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai megvalósulnak-e. A kuratórium hat tagú, és felét a kormánypártok, felét az ellenzék delegálja. Van ezentúl egy 15 tagú közszolgálati testület is, amelynek szintén ez a feladata. Tagjait a törvényben meghatározott társadalmi szervezetek delegálják.
Orbán Balázs kitért arra is, hogy a közszolgálati média az állami szereplőktől függetlenül működik, a képviselő ha jogsértést észlel, forduljon a hatósághoz. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 114 igen, 40 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta azt.
A kormánynak 2010 óta a gyermek és a család az első
Arató Gergely (DK) a hatéves kortól kötelező beiskolázás új szabályait kifogásolta, szerinte ennek megállapítására nem alkalmas egy bürokratikus folyamat. A hivatal papírok alapján dönt a gyermekről, ez egy kaffkai abszurditás - hangoztatta. Véleménye szerint olyan rendszert hoztak létre, amely nem jó senkinek, a gyerek nem számít, az a fontos, hogy a hivatal hozhasson meg minden döntést.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára rögzítette, a kormánynak 2010 óta a gyermek és a család az első, a többi között ezért vezették be a hároméves kortól kötelező óvodát. Hagyják abba azt a hazug riogatást, miszerint hatévesen a nem iskolaérett gyermeknek is iskolába kell mennie - mondta.
Hangsúlyozta, az iskolaérettség feltételei nem változtak, a szakértők sem változtak, egy dologban van változás: nem lesz különbség településenként az iskolaérettség megítélésében, egységes lesz a gyakorlat. Szóvá tette, hogy a szocialista kormányok több száz iskolát bezártak, elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért, elbocsájtottak 15 ezer pedagógust. Önök ne adjanak tanácsot! - mondta.
Az MSZP semmit nem változik
Tóth Bertalan (MSZP) szerint a múlt heti klíma- és pedagógustüntetés, valamint az orvosi kamara új elnökének megválasztása rámutat a Fidesz torz gazdaság- és társadalompolitikájára. A Fidesz semmit sem tanult az önkormányzati választásokból - mondta a politikus, aki szerint a tüntető emberek rájöttek, ha együtt kiállnak érdekeikért, akkor eredményt érhetnek el. Közölte, októberben rengeteg város szabadult ki a Fidesz hatalmából, ezeken a helyeken az ellenzéknek be kell mutatnia a teljesen más hatalomfelfogását, az esélyteremtő államot.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is egyetértett azzal, hogy a környezetvédelem fontos. A különbség az - folytatta -, hogy a baloldal ennek terhét a családokra, a kormány pedig Brüsszelre és a szennyezést okozó nagyvállalatokra terhelné. Hozzátette: a kormány megbecsüli a pedagógusokat, 2010-hez képest 390 milliárd forinttal költenek többet pedagógusbérekre. Közölte, az egészségügyre 724 milliárd forinttal van több, mint a szocialisták idején, és ha a kormányon múlik, végigviszik az Egészséges Budapest-programot.
Az államtitkár szerint ha valaki arra kíváncsi, mire számíthatna, ha az MSZP kormányozna, akkor nézze meg az elmúlt hét eseményeit. Példaként említette az ingatlanadó, a dugódíj, a dízelautók korlátozásának és a parkolási díjak emelésének tervét. De az első dolguk az volt, hogy a múlt minden emberének helyet csináljanak - tette hozzá.
Szóvá tette azt is, hogy megduplázták a kispesti vagyonkezelő fizetését, pont úgy, ahogy egy kiszivárgott felvételen beharangozták. Az MSZP semmit nem változik - hangoztatta.
A magyar emberek gondolkodnak
Jakab Péter (Jobbik) szerint a magyar emberek "veszélyes terve", hogy gondolkodnak, de a kormány "bedarálná" ezt is, hiszen szerinte a magyar embereknek nincs más dolguk, mint tűrni a 12 órás műszakot, az alacsony béreket. Most be akarják darálni a gondolkodást, az oktatási rendszert és hatéves korban belökik a gyermekeket az iskolába - fogalmazott.
Orbán Balázs úgy reagált, az emberek gondolkodnak, ezért ért el a Jobbik az európai parlamenti választásokon 6 százalékot. 2020-ban 645 milliárd forinttal több lesz az oktatásra, mint 2010-ben, Magyarország az uniós átlag felett, a GDP majdnem öt százalékát költi erre a területre - mondta el.
Megemlékezés
Kövér László megemlékezett a múlt héten elhunyt Horváth János (Fidesz) volt országgyűlési képviselőről. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, a magyar parlamentarizmus nagy alakja távozott, aki személyével is összekötötte a totális diktatúrákkal szembenálló demokratikus nemzedéket a rendszerváltoztatás korának Országgyűlésével.
