Belföld

Palkovics: Nincs szó az MTA vagyonának elvételéről

„Félreértés, hogy einstandolják, államosítják a 70 milliárdos akadémiai vagyont” - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn.

Palkovics: Nincs szó az MTA vagyonának elvételéről
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (balról) meghallgatása előtt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

„Éntőlem olyan nem hangzott el, hogy bármilyen kutatótól meg kellene szabadulni” - nyilatkozta az atv.hu-nak Palkovics, aki hétfőn részt vett az MTA közgyűlésén.

„Az Akadémia Magyarország egyik fontos intézménye, nekem mint akadémiai tagnak pedig különösen” - nyilatkozta Palkovics László azt követően, hogy az Országgyűlésben meghallgatta beszámolóját a parlament gazdasági bizottsága, és éppen úton volt az Akadémia közgyűlésére, ahová nem miniszteri minőségében kapott meghívást, hanem mint az MTA rendes tagja.

Palkovicstól az atv.hu megkérdezte: esélyes elnökjelöltnek tartja-e Freund Tamást, az MTA alelnökét, együtt tudna-e működni vele. A miniszter minderre azt mondta: az MTA elnökét az akadémikusok választják meg, az akadémiai tagoknak pedig együtt kell tudni működni a megválasztott elnökkel. „Mint innovációs miniszternek pedig, az Akadémia megválasztott elnökével köteles is vagyok együttműködni. Amennyiben az elnök Freund Tamás lesz, akkor vele” - szögezte le a tárcavezető.

Palkovics László arra a felvetésre is válaszolt, amely arra vonatkozott: sajtóhírek szerint az ő korábbi jobbkeze, Szigeti Ádám nemrég arra utasította az intézetek főigazgatóit, hogy könyveljék át az eddig az MTA tulajdonába tartozó ingóságokat saját, vagyis végső soron állami tulajdonba, ez pedig az MTA 70 milliárdos vagyonának az einstandolását jelenti. A miniszter szerint ez félreértés.

„Nem tudom ki volt az, aki ezt értette ki a levélből. Abban csak arról volt szó, hogy azokat az eszközöket, amelyeket a kutatóintézetek maguk vásároltak, a saját leltárukba helyezzék be. Az összes többire pedig az az érvényes, amit Lovász elnök úr és Maróth elnök úr egymással kötött. Semmiféle einstandolásról nincs szó, ami az Akadémiáé, az az Akadémiáé is marad” - mondta Palkovics László.

A miniszter mai parlamenti meghallgatásán elmondta: az elmúlt nyolc év iparpolitikai döntései révén a magyar gazdaság alapvetően high-tech pályára állt, jelentős eredményeket ért el.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon magas hozzáadott értékű beruházások valósulnak meg. Az ipar által előállított hozzáadott értékben a high-tech szektor részaránya megközelíti a 70 százalékot, ami Németország szintjével azonos. Lengyelországban ez az arány 20 százalék - mondta.

A jelentős eredmények közé sorolta, hogy 2019 második negyedévében 833 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ezzel együtt a vállalati adóterhek jelentősen csökkentek. Magyarországot befektetéstámogató, kiszámítható környezet jellemzi, a társasági adó a régióban a legalacsonyabb - mondta. Az intézkedésekkel a gazdaság növekedése 2018-ban több mint 5 százalékos volt, az ország teljesítményét a nemzetközi hitelminősítők is elismerik.

Emlékeztetett arra, hogy az innovációban Magyarország évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos ráfordítás mutatója 2018-ban meghaladta az eddig mért legmagasabb értéket, elérte az 1,53 százalékot. A 2020-ra kitűzött cél a GDP 1,8 százalékának felhasználása.

Palkovics László kifejtette: a tárca gazdaságpolitikai stratégiája hét pillérre épül. Ezek közül kiemelten szólt arról, hogy 2030-ig 90 százalékban klímasemlegessé váljon az ország villamosenergia termelése. Fontos pillérek közé sorolta az innovációvezérelt gazdasági növekedés megalapozáshoz az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma létrehozását, az úgynevezett science parkok kialakítását is. Egy másik pillér szerint a kormány a digitális alapinfrastruktúra fejlesztésével biztosítja a 4. ipari forradalomra való felkészültséget - mondta.

Határozatot fogadtak el a testület küldetéséről

A Magyar Tudományos Akadémia 192. rendkívüli közgyűlésén a köztestület tagjai elfogadták az Akadémia újragondolt küldetéséről szóló előterjesztést - írja az MTI.

Lovász László, az MTA elnöke a zárt közgyűlést követő sajtótájékoztatón elmondta, a 2019-es törvényi változások után immár saját kutatóhálózat nélkül működő MTA számára szükségessé vált küldetésének újragondolása, ezért hívták össze a rendkívüli közgyűlést.

A Magyar Tudományos Akadémia küldetése 2019 címet viselő, hétpontos előterjesztést, amely megfogalmazza, hogy az MTA milyen feladatokat lát maga előtt, és mik ezeknek a legfontosabb részfeladatai, 93 százalékos arányban fogadta el a közgyűlés - tette hozzá Lovász László.

Az MTA tudományos osztályainak véleményeit, valamint a köztestület tagjaitól érkezett javaslatokat is figyelembe vevő előterjesztést az MTA vezetői készítették el, az Elnökség több ülésen is megvitatta és további módosítások után fogadta el.

A dokumentum főbb pontjai között szerepel, hogy az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület, őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét, hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese, feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete. Az Akadémia a nemzet tanácsadója, és közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára.

Lovász László elmondta, hogy elfogadtak két háttéranyagot is, amelyben az előterjesztés részleteit fejtik ki.

Az MTA elnöke felidézte: az Akadémia kutatói hálózatát az Országgyűlés nyáron hozott törvényével egy független szervezetbe vitte át, ehhez csatlakozott a költségvetési törvény módosítása, amely az MTA költségvetésének jelentős csökkentésével járt. Az intézmények működési költsége mellett többek között az Akadémia legfontosabb pályázatainak a költségvetése is átkerült az új Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. „Ebben a helyzetben fel kellett tenni a kérdést, hogy hogyan tovább” - mondta Lovász László.

Kérdésre válaszolva kiemelte: fontos, hogy a magyar tudomány továbbra is működik, az intézményhálózat ugyan elkerült az Akadémiától, de megvan minden kutatóintézet.

Beszámolt arról, hogy három további határozat született a közgyűlésen, az egyik technikai jellegű volt, az alapszabálynak a megváltozott törvényi helyzethez való hozzáillesztéséről szólt. Emellett megalapították az MTA kiváló kutatóhely címet, amelyet az augusztus 31-ig az Akadémiához tartozó intézetek kaptak meg elsőként az átvilágítás eredményeként, majd - később kidolgozandó feltételek mellett - megkaphatják más kutatóhelyek is. A tagok szintén közgyűlési határozatban köszönték meg a Titkárság munkáját az intézményi változások kapcsán.

Lovász László kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy az MTA továbbra is fontos intézménye marad a magyar tudományos közéletnek.

Kapcsolódó írásaink