Erősödik a Kúria szerepe

Az Országgyűlés előtt lévő – a kúriai jogértelmezés követését kötelezővé tévő – törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy felgyorsuljanak a közigazgatási eljárások, és hogy a közigazgatási bíráskodás kérdése véglegesen rendeződjön. Annak érdekében pedig, hogy a közigazgatási eljárásokban mihamarabb szakszerű és végleges döntések születhessenek, szükség van arra is, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlata is egyértelmű legyen – magyarázta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója Varga Judit igazságügyi miniszter ügyvédek napján elmondott bejelentései kapcsán. A tárcavezető egyebek mellett azt mondta, hogy a bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni a jövőben.
Szánthó kifejtette: bár az eszközök részben újak lehetnek, a törvény elfogadása után a cél egyáltalán nem változik. Az ítélkezés kiszámíthatósága a jogbiztonság egyik legfontosabb szelete, ezért a magyar jog eddig is több eszközt adott a Kúria kezébe a jogegység biztosítására. A felsőbíróság tehát eddig is hozott jogegységi határozatokat, kollégiumi véleményeket és elvi határozatokat, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy egységes irányba tereljék az alsóbb bíróságok gyakorlatát.

A törvényjavaslat újítása, hogy a közigazgatási perekben kétféleképpen is lehetőséget ad a Kúriához fordulásra: amennyiben a törvényszék elsőfokú döntése ellen fellebbezésre lesz mód, azt a Kúria bírálja majd el; továbbá a felülvizsgálati eljárás megindítása előtt is szélesebbre tárja a kaput a jogalkotó, és további biztosítékként bevezetésre kerül a jogegységi panasz is – hangsúlyozta az igazgató.

Az újdonságok ellenére nincs szó azonban arról, hogy a precedensjog lépne a jogszabályok helyére, sokkal inkább igaz az, hogy a jogszabályok értelmezése lesz egységesebb – tette hozzá. A törvényjavaslat elfogadása esetén az úgynevezett korlátozott precedensrendszer erősödik, azonban hangsúlyozandó, hogy a Kúria döntései a gyakorlatban eddig is hivatkozási alapul szolgáltak. Mindezeken túl hangsúlyozandó, hogy bármely bíróságról is legyen szó, annak elsősorban nem a felettes bíróság döntéséből kell kiindulni, hanem a hatályos jogszabályokból, mindenekelőtt pedig az Alaptörvényből – húzta alá Szánthó. Kifejezetten káros az a bírói aktivizmus, amely elszakad a jogszabályoktól, és saját jogértelmezésével tölti ki az így keletkezett űrt – tette hozzá.

Ugyanakkor a jogalkalmazás egységességére törekvés nem sértheti a bírói függetlenséget, ezért a Kúria gyakorlatától való eltérésre természetesen lehetősége lesz a bíróságoknak, amennyiben megfelelő indokolást adnak. Az pedig, hogy a jogegységi eljárást a törvényi feltételek megléte esetén a Kúriának kötelezően meg kell indítania, további garancia a jogegység érvényesülésére.

A Kúria hatásköreinek erősítésével a közigazgatási perekben is egyértelművé válhat, hogy csak akkor értelmezhető eltérően egy adott jogszabályi rendelkezés, ha erre az ügy sajátosságai valóban okot adnak, illetve megfordítva: ugyanolyan tényállás mellett azonos ítéletek szülessenek. A bíróságok működése ezáltal pedig nemcsak gördülékenyebb, hanem kiszámíthatóbb is lesz – magyarázta Szánthó.