Belföld

Szili Katalin: 2010 gyógyírként szolgált a 2004-es népszavazás mély sebére

A határon túli autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szerint a 2010 utáni nemzetpolitikai intézkedések gyógyírként szolgáltak a 2004. december 5-ei népszavazás „mély sebére”.

Szili Katalin: 2010 gyógyírként szolgált a 2004-es népszavazás mély sebére
Szili Katalin: 2010 gyógyírként szolgált a 2004-es népszavazás mély sebére
Fotó: MH

Szili Katalin a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című háromnapos budapesti konferencia megnyitóján azt mondta: 2010 óta a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, választójogával és az autonómia iránti igényükkel kapcsolatban már egyetértés van.

A kormány a 2010 előttihez képest nagyságrendekkel több támogatásban részesíti a Kárpát-medencei magyarságot, valamint alaptörvénybe foglalta, hogy az anyaország felelősséget visel értük - hangsúlyozta a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) rendezvényén, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

A miniszterelnöki megbízott a magukat magyar nemzetiségűnek valló, de nem Magyarországon élő nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő 2004. decemberi népszavazási kérdésre utalva megjegyezte: a „nem mellett kampányoló politikai elit” tartotta távol a társadalmat az urnáktól.

A jelenről szólva Szili Katalin hitet tett „a szolidáris nemzetek” Európájának építése mellett, hogy a globális világban a kontinens újra tudja definiálni magát „abban a sokszínűségben, amit a keresztény Európa jelent”.     Szili Katalin kritikával illette a leköszönő Európai Parlament (EP) egyik határozatát, amelynek alapján - álláspontja szerint - fontosabbak az afrikai bevándorlók alapvető jogai, mint az őshonos kisebbségeké, akik több mint 55 millióan élnek az unió területén.

Az európai kisebbségek autonómiatörekvéseire utalva kijelentette: rá kell döbbenteni az EU-t, hogy nem kerülheti meg ezt a kérdést, mert a „nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy”.

Csóti György, a KJI igazgatója köszöntőjében a határon túli magyarság jogvédelmének szükségességéről szólva a többi között arról beszélt, hogy a hét szomszédos ország közül háromban nem kell súlyos problémákkal szembesülnie az ottani magyarságnak. Szlovákiában és Romániában ezzel szemben szerinte súlyos a helyzetük, Ukrajnában pedig még a „fizikai létüket is veszélyeztetik”. Célként jelölte meg, hogy kollektív jogaikkal, köztük az anyanyelvhasználat jogával élni tudjanak a határon túliak.

Mucsi Géza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának politikai tanácsadója részletesen ismertette a kormány nemzetpolitikai céljait, intézkedéseit és azok eredményeit. Hangsúlyozta, azok a magyar identitás erősítését, a családok támogatását és a helyi gazdaság fejlesztését tűzték ki célul.

A konferencián átadták a magyarság ügyével és sorskérdéseivel foglalkozó újságírókat elismerő Európa-érmet, amelyet idén Bedő Zoltán erdélyi újságíró, közíró, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke kapott meg.

Kapcsolódó írásaink