Belföld

Módosította a parkolási rendeletet a Fővárosi Közgyűlés

Jövő július elsejétől kizárólag a kerületi önkormányzatok által létrehozott szolgáltatók végezhetik majd a parkolási díjfizetés ellenőrzését, és csak ezek szabhatnak ki jövőben pótdíjat. Ritkítják majd a parkolójegy-kiadó automaták sűrűségét - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

Módosította a parkolási rendeletet a Fővárosi Közgyűlés
A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag támogatta a hajléktalanok téli krízisellátásának javítását célzó intézkedéseket
Fotó: MH/Katona László

A képviselők 18 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett fogadták el Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát, amellyel több ponton módosították a parkolási rendeletet. A várakozási díjfizetés ellenőrzéséről szóló módosítás lényege, hogy az ellenőrzését, a pótdíj kiszabását és az erről szóló értesítés elhelyezését a járművön kizárólag a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott szolgáltató végezhesse saját maga, azaz a vállalkozásba adás lehetősége nélkül.

Az automaták elhelyezését érintő módosítás értelmében, annak - 2020 január elsejei - hatályba lépését követően a várakozóhelyek nyolcvan százalékától legalább 250 méteren belül kell elérhetőnek lenniük, valamint a várakozóhelyektől legalább 75 méteren belül olyan információs táblákat kell elhelyezni, amelyek tájékoztatást adnak a legközelebbi parkolójegy-kiadó automata elérhetőségéről, továbbá a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszernek az adott övezetre érvényes kódjáról. Mivel növekszik az automatákhoz történő gyaloglási távolság a várakozási díj időben történő megfizethetősége érdekében a türelmi idő 5-ről 10 percre nő.

Mint az elfogadott javaslatban rámutattak, a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszert használók száma jelentősen emelkedett, részaránya Budapesten mintegy 60 százalék, de vannak olyan területek, ahol a mobiltelefon segítségével történő díjfizetés eléri a 80 százalékot, ami tovább nőhet. Ez azt jelenti, hogy a parkolójegy kiadó automaták használata visszaszorult, azonban a várakozás lehetőségének biztosítása közszolgáltatás, így lehetővé kell tenni a készpénzzel történő kiegyenlítését is, ezért a parkolójegy-kiadó automaták nem szüntethetőek meg teljesen, azonban számukat csökkenteni lehet. A rendeletmódosítás szerint az automaták „az 5 forintos és ennél nagyobb névértékű valamennyi pénzérmét elfogadják, vagy lehetőséget biztosítanak a bankkártyás fizetésre”.

A közgyűlés felkérte a főpolgármestert, vizsgáltassa meg a közösségi autóbérlő rendszer térnyerésének ösztönzése érdekében valamilyen, a parkolásra vonatkozó kedvezményrendszer megteremtésének a lehetőségét, illetve feltételrendszerét.

A javaslat elfogadása előtti vitában Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) elmondta, tartalmilag egyetértenek azzal, hogy a kerületek ne szervezhessék ki alvállalkozásoknak a parkolóautomaták üzemeltetését, ezt azonban szerinte a főváros nem írhatja elő jogszerűen egy rendeletben, mivel azzal törvényben rögzített lehetőségeket korlátozna. A kormánypárti politikus erre hivatkozva azt kezdeményezte, ahogy a közgyűlés felterjesztési jogkörével élve kérjen törvénymódosítást a témában.

Számadó Tamás főjegyző és Karácsony Gergely főpolgármester válaszaikban nem értettek egyet a felvetéssel, egyaránt azt hangsúlyozva, hogy az indítvány nem a parkolási közszolgáltatást, hanem csak az ellenőrzést érinti, amit nyugodtan szabályozhat a főváros.

Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester azt a befogadott módosító javaslatát ismertette, amely a mobiltelefonnal fizetett parkolások kényelmi díjának egységesítését és csökkentését kezdeményezi vizsgálni.

Tóth József (MSZP), a XIII. kerület polgármestere azt javasolta, hogy 250 méter helyett 150 méterben maximalizálják a parkolóautomaták várakozóhelyektől mért legnagyobb távolságát. Karácsony Gergely válaszában ezzel nem értett egyet, kiemelte, hogy a javasolt 250 méter csak egy elvi határ, a kerületek pedig ennél közelebb is elhelyezhetik automatáikat. Angyalföld polgármesterének ezután megfogalmazott javaslatára az elfogadott rendelet szövegébe bekerült, hogy a parkolóautomaták elhelyezésénél tekintettel kell lenni a mozgásukban korlátozott felhasználók szempontjaira.

Baranyi Krisztina (független), a IX. kerület polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell szorítani a készpénzfizetést a parkolásban, mivel annak kezelése egyrészt költséges, másrészt visszaélésekre teremt lehetőséget.

Pintér Gábor (Fidesz-KDNP) felszólalásában úgy fogalmazott, az, hogy Karácsony Gergely tervezi megújítani a fővárosi parkolást ahhoz hasonlít, mintha a whiskey-s rablóra bíznák egy bank biztonsági rendszerének kiépítését. Elmondta, Zugló korábbi polgármestere napi egymillió forintos veszteséggel üzemeltette a városrész parkolását. „Talán rablóból lesz a legjobb pandúr” - zárta felszólalását.

Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) közölte, Karácsony Gergely még mindig nem közölt semmit arról, miként kívánja megvalósítani az egységes budapesti parkolást, amely egyik választási ígérete volt.
A főpolgármester reakcióban elmondta, Zuglóban nem napi egymillió forintos veszteséget, hanem ugyanennyi nyereséget jelentett a parkolás üzemeltetése. Hozzátette továbbá, a lehető leghamarabb ki akarják dolgozni az egységes parkolás koncepcióját, amelyhez a kormányoldal javaslatait is várják.

További források a hajléktalanok téli ellátásának javítására

A hajléktalan emberek téli, úgynevezett krízisellátásának javítását célzó intézkedésekről is döntött a közgyűlés, amely a többletfeladatok biztosítására 47 millió forintot különített el.

A testület egyhangúlag támogatta Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát, és felkérte, hogy az ellátásban részt vevő intézményekkel és szervezetekkel együttműködésben tegyen hathatós lépéseket az éjjeli menedékhelyek élősködőmentesítése, akadálymentesítése, az aktív lábadozó helyek számának bővítése és az úgynevezett alacsonyküszöbű helyek (ilyenek a nappali melegedők) biztosítása érdekében.

A közgyűlés felkérte Karácsony Gergelyt, hogy kezdeményezzen együttműködést a kerületi önkormányzatokkal a hajléktalanná válás megelőzéséről szóló közös fővárosi stratégia megalkotására. Továbbá ennek keretei között a helyi rendeletek olyan módosításaira, amelyek már a téli kilakoltatási moratórium lejárta előtt biztosítják az elhelyezés nélküli kilakoltatások elkerülését és a hajléktalanná válás megelőzésére vonatkozó törvényi kötelezettség teljesítését.

A főpolgármester egyeztetést kezdeményez a közműcégekkel a fűtéshez használt energiaszolgáltatásból való kikapcsolás megelőzése érdekében, a budapesti rendőrfőkapitánnyal a kihűléses halálesetek hatékonyabb megelőzése érdekében, valamint az Országos Mentőszolgálat vezetőjével a hajléktalan emberek „életmentő egészségügyi ellátásának megfelelő biztosításával, valamint ennek a közterületen élő hajléktalan emberek szociális ellátásával való összehangolásával” kapcsolatban.

A főváros hajléktalanügyi stratégiája felülvizsgálatra szorul, ez jövőre esedékes. A közterületi hajléktalanság csökkentése szempontjából nem a férőhelyek mennyisége, hanem a minősége a legsúlyosabb probléma, például az olyan férőhelyek hiánya, amelyek lehetővé teszik az eltérő szükségletű hajléktalan emberek megfelelő elhelyezését - olvasható a megszavazott előterjesztésben.

A vitában a Fidesz-KDNP-frakció képviselői elfogadhatatlannak és nonszensznek nevezték, hogy az idősotthonok várólistás helyeire hajléktalanokat juttassanak be, és kérték a főpolgármestert, hogy vonja vissza ezen javaslatát.

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester azt mondta, hogy a főpolgármester javaslata jórészt nem tartalmaz újdonságokat, a kerületek eddig is egyeztettek az érintett szervekkel és szervezetekkel együtt végezték munkájukat a probléma orvosolása érdekében.

Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester arról beszélt, megdöbbenéssel áll a javaslat előtt, hiszen az idősotthonokba való bekerüléshez jelentős összeg szükséges és várólista is van, továbbá az otthonok lakói és az ott dolgozók sincsenek felkészülve hajléktalan emberek fogadására. Kiemelte: a javaslat is elismeri, hogy a hajléktalanok számára elegendő hely áll rendelkezésre a számukra fenntartott intézményekben, továbbá a kerületek és a főváros eddig is megtett mindent, hogy a hajléktalanellátás megfelelő szintű legyen.

Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) XXII. kerületi polgármester jó iránynak nevezte, hogy megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzanak a hajléktalan emberekkel, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az idősotthonokban sem a szakmai, sem a műszaki feltételek nem állnak rendelkezésre a fogadásukra.

Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) szerint teljes megtévesztés azt a látszatot kelteni, hogy egy új koncepciót vázol fel a javaslat. Közölte, a többletforrás biztosításával egyetértenek, és szerinte is fontos egy közös átfogó koncepció kialakítása.

Pikó András független józsefvárosi polgármester közölte, támogatja az előterjesztést, amely segíteni fogja, hogy az új szociálpolitikai megközelítés megvalósulhasson, valamint hangsúlyozta egy hosszú távú stratégia kidolgozásának fontosságát.

V. Naszályi Márta (Párbeszéd) I. kerületi polgármester szerint a javaslat régi adóssága a fővárosi önkormányzatnak. Azt mondta, tetszik neki, hogy végre nem hajléktalanokról, hanem emberekről beszélnek a probléma kapcsán. A hajléktalanság nem személyes probléma, hanem az egész országot sújtó lakhatási válság esete - jelentette ki.

Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester helyes irányba tett lépésnek nevezte a javaslatot, és hangsúlyozta azt is, hogy a probléma gyökeréhez kell nyúlni, nem tűzoltásra van szükség. Szerinte a idősotthonok ügyében félreértés van, végletesen értik, hogy valaki hajléktalan, miközben lehet, hogy az érintett ember nemrég vesztette el az otthonát. „Ne úgy tekintsék, hogy valami rémséget kell beköltöztetni” - fogalmazott Horváth Csaba.

Niedermüller Péter (DK) VII. kerületi polgármester a legfontosabb feladatnak a közös átfogó koncepciót kialakítását jelölte meg.

Soproni Tamás (Momentum) VI. kerületi polgármester a kormányoldali képviselők felszólalására reagálva megjegyezte, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása idején kriminalizálták a hajléktalanságot.

Karácsony Gergely elmondta: az idősotthonokra vonatkozó javaslat csupán a szabad helyek felméréséről szólna, semmiféle várólistát nem akarnak meghosszabbítani, és kiemelte, hogy a hajléktalan emberek annyiban különböznek a többiektől, hogy nincs otthonuk.

A képviselők végül külön szavazással - 11 igennel, 20 nem ellenében, egy tartózkodás mellett - nem támogatták az előterjesztésnek ezt a pontját, amely szerint felmérték volna, hogy a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő idősotthonokban a télen soron kívül hány helyre tudnának idős, gondozandó hajléktalan embereket befogadni.

Kapcsolódó írásaink