Belföld

Jelentősen egyszerűsödhetnek a közigazgatási eljárások

A fővárosi és a megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítését célzó előterjesztés vitájával tért át az Országgyűlés a szerdairól a csütörtöki napirend tárgyalására kora délután, nem sokkal két óra előtt.

Jelentősen egyszerűsödhetnek a közigazgatási eljárások
A javaslat egységes építési hatósági rendszert is létrehoz
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Mintegy hétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítését teszi lehetővé a fővárosi és a megyei kormányhivatalok működését megváltoztató előterjesztés, amelyet expozéjában nagy jelentőségűnek titulát a Miniszterelnökség államtitkára. Tuzson Bence az előterjesztés céljának nevezte, hogy 2030-ra Európa egyik legélhetőbb országává tegye Magyarországot az emberek és a vállalkozások számára.

A közigazgatási folyamatok egyszerűsítésével és felgyorsításával, az ügyszámok csökkentésével források takaríthatók meg és csökkenthetők az adminisztratív terhek - hangsúlyozta az államtitkár.

Felidézte a korábbi szervezeti átalakításokat, és az eljárási szabályok eddigi megváltoztatását. Elmondta azt is, hogy a most beterjesztett törvénycsomag az emberek és a vállalkozások ügyeivel közvetlenül foglalkozó hivatali alkalmazottak észrevételei alapján született, vagyis "mintegy harmincezer ember munkája".

Az államtitkár a változtatások között említette, hogy a jövőben bejelentéssel is el lehet majd kezdeni bizonyos tevékenységeket, amelyek eddig indokolatlanul, engedélyezésen alapultak. Olyan eljárásokat vezetnek be, amelyekben a bejelentés után 30 napon belül megkezdhetők bizonyos tevékenységek. Az állam ez alatt az idő alatt ellenőrizheti a feltételek meglétét és tilthatja meg a tevékenység végzését. Ilyen tevékenységek közé sorolta a járdaépítést, egyes erdészeti tevékenységeket vagy a munkaerő-közvetítést.

Fontos változásnak nevezte az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetését.

Az egyéni vállalkozók tevékenységének megkezdését egyszerűsíti az adó- és vámhivatal, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásának egységesítése, a vállalkozói igazolvány megszüntetése. A tevékenység a jövőben egyetlen bejelentéssel megkezdhető.

A javaslat egységes építési hatósági rendszert is létrehoz, ami gyorsítja az ügyintézést. Elmondta: az állam ezen hatósági tevékenységét jelenleg kettős módon látja el: az önkormányzatoknak is van feladatuk, de egyes építésügyek a kormányhivatalokhoz tartoznak. Ez nemcsak az ügyintézést lassítja, de az erőforrások megduplázására is kötelezi az országot - mutatott rá.

Az előterjesztés ezért azt tartalmazza, hogy az önkormányzatok alatt működő polgármesteri hivatalok az önkormányzati hatósági ügyekkel foglalkozzanak, és a jegyzőnek ne legyen felettes szerve a kormányhivatal, míg az állam hatósági ügyei az államra tartozzanak.

Bosszantó kötelezettségeket is megszüntet az előterjesztés, például az egyes élethelyzetek túl gyakori igazolását. A közgyógyellátottaknak a jövőben fele olyan gyakran kell igazolniuk jogosultságukat, a megváltozott munkaképességűek vagy a súlyosan beteg gyermekeket nevelők esetében pedig megszűnik az ötévenkénti kötelező felülvizsgálat, ha a betegségben nem várható javulás.

Egyszerűsödik és gyorsul az eseti gondnok kirendelése a gondnoknyilvántartás létrehozásával, de megszűnik a rehabilitációs terv készítésének kötelezettsége is. A nyugdíj előtt állóktól a jövőben csak a várható nyugdíjazást megelőző három, és nem nyolc évben kérhetnek adatokat az illetékes hatóságok.

Egyes tevékenységek a kormányhivataloktól kamarákhoz, más szervhez vagy akár egyesületekhez kerülnek - ismertette. A kisebb súlyú kihágásokkal a jövőben a rendőrség foglalkozik, a családi gazdálkodók nyilvántartásával az agrárkamara,  a gázszerelők nyilvántartásával a mérnöki kamara, míg az erdei turistautak nyilvántartását a jövőben a Magyar Természetjárók Szövetsége végzi.   A javaslat tartalmazza különböző közigazgatási információs rendszerek egységesítését is a jövőben - zárta szavait.
    
   

 Fidesz: Egyszerűsödik a kormányhivatalok működése

Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szól. Felidézte: 2010. és 2014. között az emberarcú közigazgatás kialakítása, az ember és állam viszonyának újrarendezése zajlott, létrejöttek a megyei kormányhivatalok és lényegesen egyszerűsödtek az eljárások. Hozzátette: 2014-től pedig ennek a közigazgatási átalakításnak a tökéletesítése történik. Felidézte Magyari Zoltán, közigazgatási jogász gondolatait és hangsúlyozta: a javaslat egyszerűsít, párhuzamosságokat szüntet meg, bizonyos eljárásokat pedig a közigazgatási körön kívül helyez, ezáltal olcsóbbá, takarékosabbá teszi a közigazgatást.


    KDNP: A jól működő állam irányába visznek a javaslat lépései

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka felidézte: 2010. előtt széttagolt államigazgatás működött a megyékben, minden minisztériumnak megvoltak a szervezetei, de sokszor ezek nem kommunikáltak egymással. Ezért volt nagy áttörés az egységes kormányhivatali rendszer, majd a járási hivatali rendszer létrehozása - mondta.

Üdvözölte, hogy a javaslat az engedélyezések helyett egyre több ügyben a bejelentések felé "megy el", és egyetértett azzal is, hogy a szabálysértési ügyek egységesen a rendőrséghez kerülnek. Az építési igazgatással kapcsolatban elismerte, hogy korábban itt "felemás megoldásokat" hozott létre a kormányoldal, a mostani módosítás viszont egységesíti a rendszert: a szabályozás marad az önkormányzatoknál, a végrehajtás pedig a kormányhivatalokhoz kerül.

Hangsúlyozta: ha az állampolgárok részéről a járási hivatalok, kormányablakok működésével szemben bizalom van, mert egyszerűek, átláthatóak az eljárások és garantált a jogorvoslat, akkor jól működik az állam. Hozzátette: a javaslatban megfogalmazott lépések mind ebbe az irányba mennek.

Gyakorlati tapasztalatok indokolják a változtatást
 

Paradigmaváltásnak ítélte a kormányzati humánerőforrás-gazdálkodásban az álláshely-alapú létszámgazdálkodás bevezetését a Miniszterelnökség államtitkára. Orbán Balázs elmondta: a bürokráciacsökkentést célzó változtatás átmeneti időszaka idén márciusban zárult, a mostani módosítás az ennek tapasztalatai nyomán szükséges változtatásokat tartalmazza.

A kormány a jövőben mellőzheti a hat hónapon át betöltetlen álláshelyek központosított állományba helyezését, ha ez a feladatellátáshoz szükséges - ismertette.  

Bevezetnék a kormányzati igazgatási szervek között az álláshelycsere lehetőségét és csökkentenék ezen szervek adminisztrációs terheit. A szakdiplomatákat a kiküldetés előtt a jövőben nem kell kinevezni valamely kormányzati szervhez, ők közvetlenül a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába kerülnek - tette hozzá.

A javaslat pontosítja a kinevezési okiratok tartalmi elemeit és az ösztöndíjasok foglalkoztatásának szabályait, az illetmény, a szabadság vagy más juttatásokra vonatkozóan.     

A felmentéssel kapcsolatban a munkavállalónak kedvező változtatásokat tartalmaz a javaslat - mutatott rá -, aki a felmentési idő egészére jogosult majd illetményre akkor is, ha munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül. A végkielégítések köre is két új esettel bővül.

A nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetéséhez kapcsolódóan a törvénymódosítás teremti meg annak lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő az unokája gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot vehessen ki. Egyszerűsödik a tartósan távol lévő kormánytisztviselők helyetti foglalkoztatás.

Hatályon kívül helyezi a módosítás azt a szabályt, amelynek értelmében a szolgálati elismerésre a kormánytisztviselő nem minden esetben volt jogosult.

Módosulnak a különleges jogállású szervek közjogi tisztségviselőire vonatkozó illetmény-megállapítási szabályok is. A változtatás emellett lehetővé teszi, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztériumok közös hivatali szervezetet hozhassanak létre.

A Független Rendészeti Panasztestület helyett az alapvető jogok biztosa végzi majd a jövőben a rendőrségi panaszok vizsgálatát. Megszűntetik a központi és a területi kormányzati igazgatás tisztviselőinek jogviszonya közötti szabályozási különbségeket, ezzel egységes jogviszony jön létre.

    

Fidesz: Optimalizálja a rendszert a javaslat
    

Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki: megfelel a közigazgatás-szervezés ésszerűsítésének, minden foglalkoztatottra kiterjedő koherens és komplex rendszert hoz létre a javaslat.

Példaként említette az álláshely-gazdálkodás dinamikusabbá tételét, a minisztériumok közötti átjárhatóság elősegítését, bevezeti az álláshelycsere lehetőségét, egyszerűsíti és támogatja az adminisztrációt.

Kiemelte a javaslat családbarátság szempontját is, megemlítve, hogy a módosítás átvezeti a rendszeren a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetéséhez szükséges módosításokat.

A Fidesz-frakció nevében támogatásukról biztosította a törvénymódosítást.

    Változnak a közbeszerzési törvények

 Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az adminisztratív terhek csökkentését, az egyszerűsítést, valamint a felelős közpénzfelhasználás garanciáinak erősítését nevezte célnak.

Kiemelte, hogy Miniszterelnökség nem fogja ellenőrizni a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzéseket és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseket, ami kiküszöböli a párhuzamosságokat. A módosítás nem érinti az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket, valamint a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetén is van lehetőség az ellenőrzésre - jelentette ki. A párhuzamosságok miatt az eddigi eljárások lassúak voltak, a lassúság pedig drágulást és bizonytalanságokat eredményez - mutatott rá. Pontosítják azt a szabályt, amelynek alapján kizárhatóak az eljárásokból a kartellező gazdasági szereplők - jelentette be.

Az államtitkár egyszerűsítésnek nevezte, hogy az építési beruházások, a tervezési és mérnöki szolgáltatások körében eltörlik a minőségértékelési szempontok kötelező alkalmazását.

Tilki Attila (Fidesz) úgy fogalmazott: a javaslat fő célja az egyszerűsítés, a gyorsítás és az adminisztratív terhek csökkentése, a szabályosság növelése valamint a felelős közpénzfelhasználás garanciáinak erősítése. Az EU 28 tagállamából Magyarország érte el a az ötödik legrosszabb eredményt abban a felmérésben, ami az eljárások átlagos hosszát vizsgálta - mutatott rá.

Aradszki András (KDNP) arról beszélt, hogy a törvényhez azért is kell hozzányúlni, mert a közbeszerzési ajánlattételtől a döntésig hosszú idő, körülbelül 120 nap telt el.

Üdvözölte, hogy a hazai forrásokból lefolytatott közbeszerzéseket nem a Miniszterelnökség fogja ellenőrizni. Nemzeti érdek, hogy az uniós forrásokból megvalósuló beruházások esetében továbbra is megmaradjon a Miniszterelnökség ellenőrző szerepe - közölte.
 

Kapcsolódó írásaink