Belföld

Egész éjjel tartott a vita az Országgyűlés működését és a házszabályt érintő módosításokról

Az ellenzék obstrukciója miatt csütörtök reggel is folytatódott a parlamentben a kormánypárti képviselők által benyújtott, az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosítását, illetve a házszabály megváltoztatását kezdeményező javaslatok vitája.

Egész éjjel tartott a vita az Országgyűlés működését és a házszabályt érintő módosításokról
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólal az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában
Fotó: MTI / Illyés Tibor

Szerdáról csütörtökre virradóan folytatódott az Országgyűlés működését, a képviselők jogállását és a házszabályt érintő módosítások együttes általános vitája a parlamentben. A képviselők reggel még élénken tárgyaltak a szerdán este 23 órakor kezdődött napirendi pontról, amely a szerdára hirdetett ülésnap utolsó javaslata volt.

Az általános vitát még szerdán délelőtt, a vezérszónoki felszólalásokat követően napolták el 23 órára.

Az elnöklő Hiller István kilenc órakor - amikor a csütörtökre tervezett napirendi pontok tárgyalása kezdődött volna - bejelentette: a házszabály szerint nincs mód a vita elnapolására, így az tovább folytatódik.

Az éjszakán átívelő vitában több ellenzéki képviselő is szóvá tette, hogy a házelnök lényegében önkényesen, szubjektív módon dönthet a fegyelmi ügyekben.

Mátrai Márta fideszes képviselő, az Országgyűlés háznagya úgy jellemezte a módosításokat: azok nem elhallgattatnak, hanem kulturált mederbe kívánják terelni az ellenzéki magatartást. Úgy vélte: a most bevezetni kívánt szankciókat az ellenzéki képviselők kényszerítették ki. Szerinte Vadai Ágnes (DK) olyan helyzetet vizionál, amely nem fog bekövetkezni. Teljesen kizártnak nevezte, hogy erőszakot fognak alkalmazni azok, akiket az elnök megkér, hogy segítsenek neki a rendet helyreállítani. Minden áron meg kell akadályozni, hogy a trágár beszédet a beszédstílus részévé tegyék, mert ez nem illik az Országgyűléshez, és a Ház méltóságát is sérti - mondta.

Mátrai Márta (Fidesz) korábban, a vita folyamán kifejtette, a változtatások - az ellenzék állításaival ellentétben - nem jelentik a képviselői jogok korlátozását, csupán keretbe kívánja foglalni a rájuk vonatkozó magatartási normák korlátait. Hangsúlyozta, minderre nem lenne szükség, ha minden törvényhozó értő módon használná jogosítványait, az ellenzék azonban gyakran trágársággal, akadályoztatással és fenyegetéssel lépi át a képviselők parlamenti beszédjogát, ami félelmet, felháborodást vált ki az állampolgárokból.

Mátrai Márta szólt arról is, a képviselőknek megjelenésükben, nyelvhasználatukban és viselkedésükben is példát kell mutatniuk a törvényhozással szembeni tisztelet fenntartása érdekében. Ki kell jelölni azokat a határokat, amelyek nem léphetők át az Országgyűlés tekintélyének védelmében - mondta, majd példaként említette, hogy nem vezetne semmi jóra, ha a kormányoldal „táblaháborúba” kezdene az ellenzékkel.

Kiemelte, a most tárgyalt javaslatok ezért felsorolják azokat a magatartási formákat, amelyek a figyelmeztetésnél szigorúbb intézkedéseket indokol. Az előterjesztések emellett előzetes bejelentkezéshez kötnék a képviselők közintézményekben történő tájékozódását annak érdekében, hogy az ne zavarja ezen intézmények működési rendjét.

Mátrai Márta aláhúzta, az ellenzék a „politikai garázdálkodást” is a képviselői beszédjog részeként kommunikálja, ugyanakkor tudniuk kellene, hogy tájékozódási, ellenőrzési jogkörük időben és térben sem korlátlan, hiszen a közintézményekbe lépve sem állnak a törvények felett.

Balczó Zoltán (Jobbik) felszólalásában azt mondta, ugyan eddig egy ellenzéki képviselő trágár táblája sértette leginkább a Ház méltóságát, de szerinte ehhez hasonló „szellemi trágárságnak” tekinthető több kormánypárti politikus felszólalása is. Példaként hozta, hogy egy államtitkár bevándorláspárti egyesületnek nevezte a Jobbikot.

Demeter Márta (LMP) szerint a kormány „makacs titkolózása” vezetett oda, hogy az ellenzéki képviselőknek a közintézményekben kell tájékozódniuk. Az előzetes bejelentkezés bevezetése ebben a helyzetben arra alkalmas, hogy az ellenzéki képviselők fogadását valamilyen indokból elutasítsák, elhalasszák - tette hozzá.

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, hogy az ellenzéket megpróbálják kizárni abból, hogy gyakorolhassák a népképviseletet. A kormányzat azokat a választókat akarja kizárni, akik az ellenzékre szavaztak - tette hozzá.

Hohn Krisztina (LMP) kijelentette, a javaslat akkor lenne pontos, ha társulna hozzá egy etikai kódex, amiben megneveznék, hogy melyek azok a szavak és kijelentések, amelyek nem hangozhatnak el az ülésteremben. Megjegyezte, attól tart, hogy olyan megszólalásokért is ki fognak tiltani képviselőket, amelyek nem feltétlenül obszcénak.

A vitában többször szót kérő Bősz Anett (független) egyik felszólalásában azt mondta, hogy a törvény olyan gumiszabályokat ad a kormány kezébe, amikkel bosszúhadjáratot lehet folytatni az ellenzék ellen.

Mátrai Márta - az ellenzéki kritikákra reagálva - hangsúlyozta, az országgyűlési szabályok egyformán vonatkoznak a kormánypárti és ellenzéki képviselőkre.

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a kormánypártok elvették annak a lehetőségét, hogy értelmes vitákat lehessen folytatni a parlamentben.

Bányai Gábor (Fidesz) azt mondta, hogy az Országgyűlés eljutott egy határig, a „falig elmentünk”. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a képviselők megálljanak egy pillanatra és eldöntsék, hogyan fognak viselkedni - tette hozzá.

Mesterházy Attila (MSZP) feltette a kérdést, hogy mekkora felzúdulás lett volna a jobboldali padsorokban, ha a Horn- vagy a Gyurcsány-kormányok idején egy hasonló előterjesztéssel állt volna elő a baloldal.

Tordai Bence (Párbeszéd) egy saját, évekkel korábbi felszólalását idézte, amelyben azt állította a kormánypártokról, hogy rombolják az Országgyűlés tekintélyét.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt kérte számon, hogy miért nem napközben zajlott a teljes vita, miért hajnalban kell elmondaniuk a véleményüket.

A vitához szintén több alkalommal hozzászóló Böröcz László (Fidesz) kijelentette, a törvényjavaslat arról szól, hogy normális hangnemet kell megütni a Házban és el kell hagyni a sok esetben trágár és útszéli stílust.

Harangozó Tamás (MSZP) felszólalásában úgy fogalmazott, normálisan működő demokratikus országokban a parlamenti frakciók közösen fogalmazzák meg a házszabályt, hasonlóan a választási törvényhez és az alkotmányhoz.

Boldog István (Fidesz) hangsúlyozta, az ellenzéki felszólalók hosszú sora azt mutatja, hogy az obstrukciónak, ellenzéki tiltakozásnak is megvan a helye. Az ellenzék órák óta mást sem tesz, csak elmondja a véleményét, és erre akkor is megmarad a lehetősége, ha elfogadják a most tárgyalt előterjesztéseket - tette hozzá.
 

Kapcsolódó írásaink

Bölcsődei béremelés

ĀA bölcsődei dolgozók bérfejlesztéséről döntött a kormány – jelentette be tegnap Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

Észak-Csepel zöld oázissá változhatna

ĀBorbély Lénárd: A balliberális fővárosi vezetés miatt veszélybe került az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó beruházás, amelynek része egy hatvanhektáros közpark is