Belföld

Fidesz: A trágárságnak, a rendzavarásnak nincs helye az Országgyűlésben

Az ellenzék tavaly december 12-i parlamenti obstrukciójával és Hadházy Ákos (független) közelmúltbeli akciójával indokolták a fideszes előterjesztők az országgyűlési törvény és házszabály módosítását szerdán az Országgyűlésben.

Fidesz: A trágárságnak, a rendzavarásnak nincs helye az Országgyűlésben
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólal az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában
Fotó: MTI / Illyés Tibor

A trágárságnak, az ocsmányságnak és a rendzavarásnak nincs helye az Országgyűlésben - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője szerdán a parlamentben az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények, valamint a házszabály módosítását kezdeményező javaslatok vitájában.

Kocsis Máté - aki egyik előterjesztője az indítványoknak - azt mondta, nem lesznek új szabályok, szigorítják a jelenlegieket: ami eddig is tilos volt, ezután is tilos lesz. A fegyelmi szabályok kapcsán azért folyik küzdelem az ellenzék részéről, hogy „ezeket olcsón lehessen elkövetni” - tette hozzá.

Elmondta, a törvényhozás feladata, hogy a fegyelmi szabályok megsértéséért kiszabott szankciókat olyan szintre emelje, hogy annak legyen visszatartó ereje.

Szerinte 1990 óta egyetlen politikai ciklusban sem történt olyan, hogy az Országgyűlés törvényes működését megakadályozzák. A Bokros-csomag, vagy az őszödi beszéd idején a legdurvább parlamenti magatartás az ülésterem elhagyása volt - tette hozzá.

Nem hiszi - mondta - , hogy az ellenzéknek hosszabb távon érdeke lenne az a magatartás, amit Hadházy Ákos megpróbált meghonosítani.

Kocsis Máté számos nemzetközi példát is ismertetett. Elmondta, hogy Ausztriában azért is szankció jár a parlamentben, ha valaki eltér a tárgytól, Nagy-Britanniában nem fordulhat elő, hogy a levezető elnököt megakadályozzák az ülés vezetésében, Franciaországban a közjogi méltóságok provokálását büntetik - sorolta, majd ügy összegzett: Izlandtól Ukrajnáig egyetlen parlament sem tolerálja azt a viselkedést, amit a magyar ellenzék igyekszik meghonosítani.

Cáfolta azt, hogy a módosítások korlátozzák az ellenzék jogait. Elmondta, az ellenzéknek ötször annyi ideje van felszólalásokra és nem sérül a képviselők ellenőrzési joga sem. Utóbbival kapcsolatban kifejtette, egy alkotmányos szerv vagy annak képviselője sem veheti át más alkotmányos szerv szerepét, így az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők sem vehetik át más szervek funkcióit. A belépéshez való jog nem értelmezhető vizsgálati, vagy szuperfelülvizsgálati jogként, amely felülírná a közigazgatási, vagy alkotmányos szervek ellenőrzési rendszerét - részletezte. Szerinte a tájékoztatás vizsgálati jogként történő értelmezése joggal való visszaélést jelentene.

Egy másik előterjesztő, Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes vezetője elmondta, az Országgyűlés a közügyek megvitatásának legmagasabb szintű nyilvános fóruma, ezért nélkülözhetetlen az Országgyűlés hatékony működésének garantálása és az egyéni képviselői jogok érvényesülése közötti egyensúly megteremtése. Idézte az Alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság, az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatait, amelyekből azt a következtetést vonta le, hogy az Országgyűlésnek jogában áll cselekedni, amikor tagjai a törvényhozás szokásos működését megzavaró magatartást tanúsítanak.

Közölte, az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök, illetve az ülés vezetésében közreműködő jegyzők feladata lesz.

Hozzátette: kiterjesztik a fegyelmi jogi szabályok személyi hatályát az ülésen részt vevő minden személyre, rájuk nézve jogkövetkezmény viszont csak korlátozott mértékben válik alkalmazhatóvá.

A javaslat az egyes magatartások körében az alkalmazható szankció mértékét és fokát differenciáltan szabályozza, igazodva a jogsértés súlyához - tette hozzá.

Amennyiben a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő figyelmen kívül hagyja a levezető elnök rendreutasításait, úgy maga a törvény kötelezi a képviselőt az ülésterem elhagyására - hangsúlyozta.

Elmondta, az Európai Parlament, a brit alsóház és a Bundestag példáját követve bevezetik a kizárást és a kitiltást. A kizárt képviselő az üléstermet, a vele szóban közölt döntést követően haladéktalanul köteles elhagyni, és amennyiben ennek nem tesz eleget, vele szemben kitiltás is alkalmazhatóvá válik - fejtette ki.

Hozzátette: a képviselői jogok felfüggesztését váltja fel a kitiltás. A kitiltott képviselő nyílt szavazás esetén megbízott útján szavazhat, titkos szavazás esetén továbbra is személyesen adhatja le szavazatát - részletezte.

Hende Csaba közölte, ezekben az ügyekben kétfokú a jogorvoslat: elsőfokon a mentelmi bizottság, másodfokon pedig az Országgyűlés jár el.

Az alelnök azt mondta, nevesítik a törvényben, hogy a képviselőnek előre be kell jelentenie, ha hiányzik a parlament, a bizottság üléséről. A jövőben szankcionálhatják azt, amikor a képviselő a bizottsági ülésről előzetes bejelentés nélkül úgy marad távol, hogy a határozatképtelen állapot már a bizottsági ülés kezdetekor fennáll - mondta.

Beszélt arról is, rögzítik, hogy a képviselő mely jogait nem gyakorolhatja érvényes eskütétel híján. Meghatározzák a parlamenti jelképhasználat két módját: a szabad felhasználáson, illetve az előzetes hozzájáruláson alapulót; egyik sem sértheti az Országgyűlés méltóságát. Intézményesítik a nemzetiségi tárgyú interpellációt is - jelezte.

Fidesz: Elejét kell venni a további rendbontásnak a Ház falain belül

Halász János, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: a szóban forgó javaslatok célja elejét venni a Ház falain belül a további rendbontásnak, és ezt a Fidesz frakciója támogatja.

Emlékeztetett: az elmúlt években sokat változott a világ, ami miatt sokszor kellett változtatni a jogszabályokon, de a mostani javaslatokat nem az élet kényszerítette ki, hanem egyes ellenzéki képviselők törvényhozási munkát ellehetetlenítő magatartása. Korábban is voltak viták, de a képviselők elfogadták a választók döntését - tette hozzá.

A politikus közölte: a Fidesz akkor is elfogadja a választók döntését, ha ellenzékben kell dolgoznia, és akkor is, ha kétharmados felhatalmazással kell újjáépítenie az országot.

Kiemelte: a fegyelmi szabályokat azért szigorítják, mert minden jóérzésű magyart felháborítanak azok a durvaságok, amelyek a Házban történtek, az ocsmány, trágár beszéd, a rendbontás elfogadhatatlan. Cél az Országgyűlés hatékony és zavartalan működésének visszaállítása, tekintélyének és méltóságának megőrzése - fogalmazott. Hozzáfűzte: a vélemények kifejezése nem akadályozhatja a Ház munkáját.

Halász János hangsúlyozta: senki sem korlátozza a szólásszabadságot, csak azt kérik, hogy a képviselők tisztelettel, tisztességesen dolgozzanak a képviselői esküjükhöz hűen.

KDNP: Meg kell adni az Országgyűlésnek a kellő tiszteletet!

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka utalva Jakab Péter akciójára, amikor elfoglalta a miniszterelnök parlamenti székét felszólalása után, azt mondta: ismét példátlan provokációnak voltak szemtanúi a magyar Országgyűléssel, a magyar közjogi méltóságokkal, különösen Orbán Viktor miniszterelnökkel, és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével szemben.

Kijelentette: határozottan visszautasítják az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokat.  

Rámutatott: a mostani precedens is azt mutatja, szükség van az Országgyűlésre vonatkozó törvény és a Házszabály módosítására. Ki kell mondani nemzeti minimumként, hogy a magyar Országgyűlésnek meg kell adni a kellő tiszteletet. Aki ezt nem adja meg, nem méltó arra, hogy ezeréves országunk képviselője legyen itthon és a nagyvilágban - fogalmazott a KDNP frakcióvezető-helyettese.

Vejkey Imre hangsúlyozta: a magyar parlamentben nem lehet helye ocsmány beszédnek és obszcén szövegek felmutatásának, se verbális, se fizikai agressziónak. Valódi szankciókra van szükség - rögzítette, hozzátéve: ezeknek olyanoknak kell lenniük, amelyek preventív erővel is bírnak a méltatlan és agresszív cselekedetekkel szemben.  

Kitért arra is, hogy az eddigi szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért van szükség a büntetési tételek jelentős emelésére.

Azt is mondta, valótlan, hogy az ellenzék elhallgattatása lenne a cél. „Nem és nem” - jelentette ki . Hozzáfűzve: a parlamenti vitát kívánják kulturált mederbe terelni, és az agressziót szeretnék megszüntetni. Ezen célokhoz szükség van a módosításokra, jelen pillanatban ugyanis Házelnöknek nincsenek megfelelő jogosítványai a provokációval és rendbontással szemben az Országgyűlés tekintélyének fenntartására. Példaként hozta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő obszcén táblás akcióját, és kiemelte: nem a véleménynyilvánítás szabadságról van szó, ez maga a provokáció és a verbális agresszió.

Ennek gátat kell szabni, mielőtt elérné azt a szintet, hogy a magyar állam alkotmányos működését súlyosan veszélyeztetné. Szavai szerint a gyermekeink, unokáink jövője a tét.

Később az ülés levezető elnöke a vitát elnapolta, azt utolsó napirendi pontként folytatják.

A szerdán történtek is igazolják a fegyelmi változtatások szükségességét

A parlamentben szerdán történtek ismét világossá tették: szükség van az Országgyűlésről szóló törvény és a házszabály módosítására - jelentette ki Kocsis Máté sajtótájékoztatón.

A politikus egyik példaként hozta Jakab Péter (Jobbik) akcióját, amikor „önkényesen beleült” Orbán Viktor miniszterelnök székébe. A frakcióvezető azt mondta: ez deviáns és provokatív magatartás, ami az Országgyűlés mindennapi munkájába nem fér bele.

Kérdésre úgy értékelt: akinek volt gyerekszobája ilyet nem csinál. Jakab Péter egy „piti politikai kalandor”, aki minden eszközt megragad 15 perc politikai hírnévért - fogalmazott.

Szintén példaként említette, amikor Szabó Tímea (Párbeszéd) „letrógerozta” Trócsányi László egykori igazságügyi minisztert, aki nemcsak hazai, de külföldi egyetemeken is oktató, elismert jogtudós. Kitért Tordai Bence (Párbeszéd) bekiabálásaira, és arra, hogy amikor elsétál fideszes képviselők vagy a miniszterelnök mellett, rendszeresen olyan megjegyzéseket tesz, mint „Lógni fogtok, Meg fogtok dögleni, vagy Félsz te patkány”. Ezek a parlamenti jegyzőkönyv számára megörökíthetetlenek, de Kocsis Máté azt ígérte, igyekszik dokumentálni, hogy bemutathassa Tordai Bence valódi arcát a nyilvánosságnak.

Kijelentette: a parlament tekintélyét minden értelembe őrizni kell.

Értékelése szerint szerdán az is világossá vált, az ellenzék kommunikációs stratégiája, hogy már mérhetetlen számú valótlanságot állít, amit aztán szinte cáfolni is alig lehet.  

Közölte, nem igaz, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát korlátoznák, mindenki elmondhatja véleményét az Országgyűlésben. A szerdai vitában az ellenzéknek a vezérszónoki körben ötször 30 perc állt a rendelkezésére, míg a kormánypártoknak kétszer harminc perc.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom