Belföld

Ellenzéki mellélövések az építésügy körül

A módosítási javaslaton – amelyet szakmai konszenzus övez – lassan egy éve dolgoztak a Miniszterelnökségen, annak tartalma független a választási eredménytől

A valóságtól elrugaszkodva próbálják egyesek büntetésként beállítani az építésügyben tervezett kormányzati intézkedéseket. Sorba vettük a részleteket.

Ellenzéki mellélövések az építésügy körül
A módosítás célja az egyszerűbb ügyintézés – mondta Tuzson Bence
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Információink szerint még idén, vélhetően december elején szavazhat a parlament a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítését célzó törvényjavaslatról, amelyet az elmúlt időszakban számos ellenzéki politikus és orgánum – vélhetően szándékosan – félreértett. Egyesek azt a passzust ragadták ki az egyébként számos egyszerűsítést és egyértelműsítést tartalmazó indítványból, hogy az építésügyet a kormány elvenné az önkormányzatoktól, és átadná a kormányhivataloknak. Vagyis – ahogy arról például az Index cikkezett – a települések nem szólhatnának bele, mi épül a területükön. Ezzel pedig kvázi büntetnék az ellenzéki vezetésű városokat az október 13-i választási eredmény miatt.

A téves következtetés már csak azért sem állja meg a helyét, mert a fővárosban és több megyei jogú városban is ellenzéki győzelmet hozó voksolás után is kormánypárti maradt a legtöbb polgármester, illetve képviselő-testület. Ráadásul a módosítási javaslaton lassan egy éve dolgoztak a Miniszterelnöksé­gen, annak tartalma független a választási eredménytől. Emellett a vitatott rendelkezést szakmai konszen­zus övezi az elmúlt évek tapasztalatai nyomán, hovatovább az építésügy jelenleg úgynevezett osztott hatáskör, vagyis most sem az önkormányzatoké a döntés kizárólagossága ilyen eljárásoknál. Építésügyi hatósági kérdésekben a helyhatóságok eddig sem járhattak el, azokat a jegyzők nem önkormányzati tisztségviselőként, hanem az államigazgatás helyi képviselőjeként látták el. Ez a kettő szerep azonban inkább megnehezítette az ügymenetet, a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalok látták el, illetve látják el a mostani módosítás hatályba lépéséig. Vagyis a Miniszterelnökség által most benyújtott módosítás az önkormányzatoktól semmilyen hatáskört nem von el.

De mit jelent a változás a gyakorlatban? Az eddigi szabályozás szerint ha valakinek építési engedélyre volt szüksége, annak első körben a jegyzőhöz kellett fordulnia. Amennyiben a jegyző az építési engedély kiadását megtagadta, akkor jogorvoslattal a másodfokon eljáró, illetékes kormányhivatalnál lehetett élni. 2020 márciusától az változik, hogy már első fokon is a kormányhivatalhoz kell fordulnia annak, aki építeni szeretne.

További, a téves következtetések miatt felmerülő aggályokat tisztázó adalék, hogy az önkormányzatoknál marad a helyi építési szabályzat elfogadásának eszköze, amit a képviselő-testület dolgoz ki és fogad el. Ráadásul – hívták fel a figyelmet miniszterelnökségi forrásaink – az önkormányzatok jogosultak arra is, hogy telekalakítási, építési vagy változtatási tilalmat rendeljenek el. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár szerint március 1-jén lép hatályba a kormányhivatalok működésének egyszerűsítését célzó jogszabálycsomag, ám bizonyos elemeket már január 1-jén bevezetnek. A cél az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom