Belföld
Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok
Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a jövőben a munkaügyi pereket a törvényszékek, a közigazgatási pereket pedig a nyolc, közigazgatási kollégiummal működő törvényszék fogja elbírálni - közölte az igazságügyi miniszter.
Varga Judit - aki miniszterként először mondott expozét a parlamentben - felidézte, hogy tavaly novemberben került a Ház elé az önálló közigazgatási bíróságokról szóló törvény, amelynek célja a jogállamiság erősítése lett volna. Ezen bíróságoknak történelmi hagyománya van Magyarországon - idézte fel.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány elállt az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtésétől azt mondta, a kormánynak fontosabb az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett közbizalom. A problémák között említette, hogy a viták miatt a bírák és igazságügyi alkalmazottak egy nagyon bizonytalan helyzetben találták magukat.
Közölte, nem hagyhatják, hogy a bírósági szervezettel kapcsolatos bizonytalanság és az ellenzék közigazgatási bíráskodással kapcsolatos, az elfogadott normaszöveggel köszönőviszonyban sem lévő állításokat felsoroló kampánya az igazságszolgáltatás működését veszélyeztesse.
Varga Judit ismertetése szerint fenntartják az egységes bírósági szervezetet, sőt megerősítik annak egységességét.
Hozzátette: a közigazgatási pereket lefolytató törvényszékek székhelye megegyezik a regionális illetékességgel működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelyével.
Megjegyezte, a törvényjavaslat az igazgatási modellt nem érinti, a bírák kiválasztása pedig a bírák jogállásáról szóló törvényben meghatározott pályázati rendben egységesen fog történni, nem lesznek speciális szabályok sem a közigazgatási bírák kiválasztására.
Közölte, javaslat jelentős mértékben egyszerűsíti a bírósági szervezetet: a jövőben járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria ítélkezik.
A változások között említette azt is, hogy a járási hivatali döntésekkel szemben a fellebbezés helyett közvetlen bírói utat biztosítnak.
A fellebbezés megszűnése mellett az eljárás hatékonyságát növelő, a közigazgatási pereket megelőző, perelhárító megoldást is tartalmaz az előterjesztés: az alperes közigazgatási szervnek az iratokat a felügyeleti szervén keresztül kell a bírósághoz eljuttatni - ismertette. A felügyeleti szervnek ilyenkor lehetősége van a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslására - magyarázta, hozzátéve, így gyorsabban zárulhatnak le az ügyek.
Hozzátette: a javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni. Indoklással lehetőség lesz eltérni a jogértelmezéstől a bírónak, és az eltérést is lehet vitatni a feleknek rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközökkel, valamint ha már nem áll rendelkezésére több jogorvoslati eszköz, jogegységi panasszal - fejtette ki.
Elmondta, a jogegységi panasz esetén a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnak el, kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára.
A miniszter véleménye szerint az ítéletekben megjelenő jogértelmezéssel szemben is elvárás a stabilitás, vagyis hogy ne fordulhasson elő, hogy azonos tényállás mellett, azonos szabályozási környezetben egymással ellentétes jogértelmezésen alapuló ítéletek születhessenek meg. Jogállamban ilyen nem fordulhat elő - hangoztatta.
Fidesz: Az eljárások rövidülése a cél
Vitányi István (Fidesz) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és a bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb idő teljen el.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépése óta változatlanul elenyésző a legtöbb területen a fellebbezéssel támadott hatósági döntések aránya, de a másodfokú eljárásban született határozatok 20-25 százalékában közigazgatási pert indítanak - mondta. Ezért indokolt a járási, kerületi hivatali eljárások jogorvoslatakor egyfokú eljárást bevezetni - tette hozzá.
Az egységes joggyakorlat is követelmény a bíróságoknak, ezt a Kúria döntéseinek kötelező ereje hívatott biztosítani - magyarázta. Közölte, a bíróságok kötelesek a bíróságok jogértelmezését követni, az ehhez kapcsolódó új jogeszköz, a jogegységi panasz.
A kormánypárti politikus elmondta azt is, a javaslat tartalmaz rendelkezéseket a törvénykezési hellyel, illetve az adatok zárt kezelésével kapcsolatban is.
Jobbik: Az elmúlt évek jogszabály-cunamijának leképeződése a javaslat
Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a javaslat a kilenc éve tartó "jogszabály-cunami" leképeződése a törvényalkotásban.
Nemcsak újabb intézményrendszer-változásokat rögzít a közigazgatási eljárásokban és azok felülvizsgálatában, hanem tele van a koherencia-zavarok kiküszöbölésével. Arra utal, hogy az elmúlt kilenc évben átgondolatlanul, ötletszerűen történt a jogalkotás - értékelt a jobbikos politikus.
A javaslat alapján most a járási hivatalok mellett külön közigazgatási bíráskodás fog zajlani, párhuzamos rendszer jön létre, amit nem értett a képviselő. Óriási szervezeti átalakításra lesz szükség mindehhez - jegyezte meg.
Szerinte nem az eljárások száma, eredménye alapján kell meghatározni a változtatásokat, hanem azon az alapon, hogy szükség van-e az adott jogintézményre, vagy nincs, a társadalom számára káros volt-e, hogy kétfokú közigazgatási eljárás volt lehetséges és csak egyfokú a rendes jogorvoslat. Volt valamilyen tanulmány erre vonatkozóan? - kérdezte.
Kitért arra: a törvényjavaslat 78 jogszabályt módosítana, ezek közül mintegy tízet az elmúlt hetekben már változtattak.
Pozitívumként említette a bírák bérrendezésének átalakítását.
Ugyanakkor azt még nem tudta megmondani, hogy támogatják-e az előterjesztést. Nem tudják olyan javaslathoz a támogatásukat adni, amiről nem tudni, beválik-e - közölte.
KDNP: Igen a javaslatra
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka rámutatott: a területi államigazgatási rendszer reformjának össze kell kapcsolódnia a bírósági szervezettel és annak igazgatásával összefüggő szabályok módosításával, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásjogi és perjogi szabályok változásaival.
Mindezeknek egységes elvek mentén kell történnie - hangsúlyozta. Hozzátette: a törvényjavaslat nem tesz egyebet, mint a vonatkozó jogszabályokat módosítja ennek jegyében.
Megteremtik annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság tagjai megválasztásuk esetén ne veszítsék el korábbi tisztségüket, tekintettel arra, hogy a testület tagjai nem választhatók újra. Mindezt oly módon biztosítják, hogy Ab tagjának megbízási ideje alatt a bírói szolgálati viszonya szünetel.
Hozzátette: a közigazgatási eljárás egyfokúvá válásával a fellebbezés helyett közvetlenül közigazgatási pert lehet indítani, a keresetet a határozatot hozó hatóság felügyeleti szervén keresztül, járási hivatali döntés esetén a kormányhivatalon keresztül kell felterjeszteni a bírósághoz.
Kitért arra is, fontos, a Kúria eleget tudjon tenni annak az alaptörvényi kötelezettségének, hogy egységes és következetes joggyakorlat alakuljon ki Magyarország teljes területén a bíróságok vonatkozásában - mutatott rá. Ezért biztosítani kell a peres feleknek annak lehetőségét, hogy ha az ügyükben hozott jogerős döntés eltér a Kúria határozatától, azt a Kúria elé tudják vinni. Ilyen esetekre ezért jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani számukra - közölte. A jogegységi panasz bevezetése a Velencei Bizottság ajánlásával teljes összhangban szerepel a javaslatban.
Vejkey Imre kiemelte: a törvényjavaslat számos olyan kérdést rendez, ami az idők során szükségessé vált.
A KDNP támogatja a javaslatot - jelezte.
MSZP: Külön előterjesztésben kellene tárgyalni az illetmények rendezését
Varga László, az MSZP vezérszónoka reményét fejezte ki, hogy minél szélesebb körű lesz a béremelési javaslat. Úgy látta: szerencsésebb lett volna külön előterjesztésként és nem bizottsági módosítóként behozni ezt pontot, ebben ugyanis teljes konszenzus van a Házban.
Varga László arról is beszélt, hogy bár a kormány elállt a közigazgatási bíróságok koncepciójától, de úgy látja, továbbra is célkitűzés maradt a bíróságok feletti politikai kontroll megvalósítása. Ennek a törvényjavaslat is ékes bizonyítéka, elsősorban nem a járási hivatalok eljárásával kapcsolatos, hanem a bírói működés jelentős átszervezését érinti - rögzítette.
Úgy látta: a kormány javaslata megteremti annak lehetőségét, hogy alkotmánybírók bírává történő kinevezésüket kérjék. Így a Kúriára elvileg olyan bírák kerülhetnek, akik akár bírói gyakorlattal sem rendelkeznek. Ez nem elfogadható - jelentette ki. Hozzátette: a Kúria bírái nem politikusok, nem politikai, hanem bírói feladatokat látnak el, előmeneteli rendszerük is tisztán szakmai jellegű. Mostantól minden lehetőség adott lesz a testület átpolitizált működésére - közölte. Sérelmezte azt is, hogy a javaslat nem vár el szolgálati időt sem.
Kitért arra: megteremtik annak lehetőségét is, hogy az alapjog sérelme miatt alkotmányjogi panasz benyújtásával a közhatalmat gyakorló szervek is élhessenek. Ez a gondolat teljesen ellentétes az alapjogvédelem rendszerével és visszaélésekre ad lehetőséget - mondta.
Szerinte a magyar kormánynak fontosabb, hogy az állam adott esetben jogvitát nyerhessen, mint az, hogy a magyar állampolgárok jogaik sérelme esetén védelmet kapjanak.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszüntetését hatalmas pálfordulásként értékelte a szocialista politikus a kormány részéről, hiszen néhány hónapja még a különálló közigazgatási bíráskodást erőltették.
Varga László megjegyezte: az átalakítás vesztesei a munkaügyi bíróságok, a munkajog egy komplex, speciális jogterület, ami különleges szakértelmet igényel.
