Nacsa Lőrinc: Sok a „riasztó jel” Budapesten

Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt: a választás óta sok „riasztó jel” van a budapesti „ellenzéki szivárványkoalíció” háza táján, „a 2010 előtti világ, a Gyurcsány-Demszky-korszak” bontakozik ki újra.

Szerinte a „kisnyilasoktól a szélsőbalosokig” terjedő koalíció Budapesten több helyen is első döntésként megemelte a saját fizetését és felduzzasztotta a stábok számát.

Hozzátette: Karácsony Gergely főpolgármester „gyámjai”, éppen az általa korábban nem sokra tartott emberek lesznek főpolgármester-helyettesi pozícióban, ezért nem nehéz arra gondolni, hogy valamivel zsarolják, „fogják” Karácsonyt.

Szerinte folyamatosan jönnek elő a régi reflexek és személyek, átláthatatlanság, tisztességtelenség, hazugság és átverés jellemzi a „Jobbiktól Gyurcsányig” tartó csapatot.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt hangsúlyozta: a kormány szerint változatlanul érvényben vannak azok a megállapodások, amelyeket Tarlós Istvánnal kötött a kabinet. A kormány célja, hogy korrekt viszonyt alakítson ki minden megválasztott önkormányzati vezetővel.

Elmondta: azok a feltételek, amelyek Tarlós Istvánnak megadattak, Karácsony Gergelynek is megadatnak. Jelezte: Karácsony Gergelyt meghívták a kormány következő ülésének a fővárossal foglalkozó részére, így személyesen tudja elmondani, milyen budapesti fejlesztéseket támogat és miket nem. Ezért cserébe mi azt szeretnénk kérni, hogy olyan városvezetés jöjjön létre, amely valóban a budapestiek érdekében és nem a „posztkommunista baloldal és szabad demokrata oldal politikai potentátjainak továbbélése tekintetében működik” - fogalmazott.

Halász János (Fidesz) arról beszélt, hogy a magyar gazdaságpolitika nagy utat járt be az elmúlt időszakban: először megteremtették a magyar gazdaság függetlenségét, majd meg is a védték azt. Hangsúlyozta: amióta hátat fordítottak balliberális gazdaságpolitikának, Magyarország egyre jobban teljesít. Ugyanakkor felháborítónak nevezte, hogy „most azok ígérgetnek”, akik korábban alkalmatlanságuk miatt tönkretették az országot és veszélybe sodorták a pénzügyi stabilitást.

A kormány 2010 óta elért gazdasági eredményei közé sorolta az EU-n belül is kiemelkedően magas növekedést, a csökkenő adókat, az emelkedő a béreket, a foglalkoztatottság növekedését, a munkanélküliség csökkenését és a családok támogatását.

Kiemelte: a gazdaságvédelmi akcióterv célja, hogy a következő években is erős magyar gazdaságot teremtsenek, így a növekedés két százalékponttal az uniós átlag felett maradjon.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a magyar gazdaság 2013-ban megindult egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába; a bővülés több lábon áll, szinte minden szektor támogatja a növekedést. Hangsúlyozta, a növekedés folytatása is megalapozott és három pilléren nyugszik: a munkaerő-tartalékok kihasználásán, valamint a hatékonyságot javító technológiai és a termelőkapacitás-bővítési beruházásokon.

Kedden este a szakképzésről szóló törvény vitáját folytatta le a parlament.

A szakképzésről szóló törvényt ismertető Bódis József, az az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta, a kormány arra törekszik, hogy minél több fiatal szerezzen szakmát, ezért újabb lépéseket tesz a szakképzés megerősítésének érdekében. 2011, vagyis a hatályos szakképzési törvény megújítása óta a kormány jelentős eredményeket ért el a szakképzési rendszer fejlesztésében - emelte ki. A szakképesítéseket újragondolták, bővültek a hozzáférési lehetőségek, a második szakképesítés is ingyenesen megszerezhetővé vált, valamint kiterjesztették a felnőttoktatást - sorolta.

A képzési rendszert azonban soha nem lehet befejezettnek tekinteni, annak folyamatos fejlesztésével lehet biztosítani, hogy megfelelő létszámban álljanak rendelkezésre a magas szintű szaktudással rendelkező szakemberek - közölte.

A kormány fontos döntése volt a Szakképzés 4.0 stratégia elfogadása, ami ennek a törvényjavaslatnak is a fontos alapja - hívta fel a figyelmet az államtitkár. A stratégiai cél az, hogy kiválóan képzett, a szakmájukat szerető fiatalok lépjenek ki a munkaerőpiacra, ugyanis a jól végzett munka stabil és kiszámítható megélhetést biztosít és hozzájárul a gazdaság erősödéséhez - mondta Bódis József.

A stratégiában meghatározott intézkedések célja, hogy korszerű technológiával felszerelt, vonzó képzési környezetben, naprakész oktatók segítségével biztosítsanak versenyképes tudást - jelentette ki. Hozzátette, hogy a javaslat egy, a köznevelés rendszerétől elkülönült, a gazdasági változásokhoz jobban alkalmazkodni tudó szakképzési rendszert alapoz meg.

A törvény elfogadása esetén a 2020-2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz, az 5 éves technikum és a 3 éves szakképző iskola. Mindkét iskolatípus ágazati alapoktatással indul, ezért a diákoknak lehetőségük lesz az ágazati alapismeretek birtokában szakmát választani - sorolta a változásokat.

A szakképzésben tanító pedagógusok bére átlagosan 30 százalékkal emelkedik majd, a béremelés lehetővé teszi a legjobb szakemberek megtartását és újak bevonását - emelte ki. A jövőben minden szakképzésben dolgozó oktató egyéni béralkut köthet a munkáltatójával.

A szakképző intézményekben tanuló diákok az első évtől kezdve ösztöndíjat kapnak, illetve szerződést köthetnek vállalatokkal és ezért munkabért kaphatnak - ismertetett egy újabb elemet az államtitkár.

Vinnai Győző (Fidesz) azt mondta, hogy egy tudásalapú gazdaságot kell felépíteni. A jó oktatási rendszer, a jó szakképzés a társadalom és a gazdaság számára is jó - hangsúlyozta.

Tartalmi kérdésekben is változik a képzés, ugyanis az első évben a diákok az ágazati alapismereteket sajátítják el, utána következik a szakirányú képzés - hívta fel a figyelmet.

A rendszer átlátható és átjárható lesz, aki tovább akar tanulni, az eljuthat az egyetemi vagy főiskolai diplomáig - szögezte le. Egyúttal arra kérte az ellenzéki képviselőket, ne menjenek bele abba a vitába, hogy az általános iskola után hányan tanulnak gimnáziumban és hányan technikumban. Aki egy biztos megélhetést nyújtó szakmát szerez, az el tud helyezkedni a munkaerőpiacon - érvelt.

Földi László, a KDNP vezérszónoka szerint az egyre gyorsuló ütemben változó munkaerőpiaci igényekre reagáló szakképzési rendszer hatékonysága közvetve vagy közvetlenül, de minden magyar életére valamilyen hatással van.

Kiemelte, hogy 2010-ben átalakították a szakképzés rendszerét, amelyre szükség volt, és több ország is így tett, mert a munkaerő-piac olyan szakemberek kibocsátását várja, akik korszerű tudást birtokolnak és képesek élethosszig tartó tanulásra.

Felhívta a figyelmet, hogy a magyar dolgozók 49 százaléka már most olyan munkát végez, amely automatizálható és 2030-ig a munkaórák 24 százaléka robotizált tevékenységgel ellátható lesz, a megmaradó szakmák jó része pedig átalakul. Ezért kell átalakítani a rendszert, hogy ezekre a kihívásokra választ adjanak.

Földi László jelezte: kezdeményezik, hogy a közösségi szolgálat is kerüljön bele a törvényjavaslatba.

Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy amilyen a jelen iskolája, olyan lesz a jövő. A jelenlegi adatok elborzasztóak, az exportban a magas hozzáadott értéket képviselő tudás alacsonyabb, mint a többi V4-es országban - hangsúlyozta. A versenyképesség alapján sem teljesít jól Magyarország a szomszédos államokkal való összevetés alapján - jelentette ki.

2014 óta nem változott az a vetítési alap, amihez a pedagógusok béreit hozzákötötték - hívta fel a figyelmet. Az érintett pedagógusok a törvény elfogadása után az eddigi védett státuszból egy sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek - mondta a politikus.

Kritizálta, hogy lesznek kötelező és adható járandóságok, például a jubileumi jutalom is az utóbbi kategóriába tartozik majd. Sérül a foglalkoztatás biztonsága, rövidebb lesz a felmondási idő, csökken a végkielégítés és a pótszabadság, a szakoktatók minősítése pedig "teljes homály" - bírált Ander Balázs.