Belföld

Emlékezés az örök élet reményével

A már mennybe jutott hívek közösségének közbenjárását kéri a Földön élőket egybefogó egyház mindenszentekkor, halottak napján valamennyi elhunytra gondolunk

A keleti egyház már az ókorban, a nyugati azonban a középkor kezdetén szentelt ünnepet a keresztény hitükért vértanúságot szenvedők tiszteletére. Szombaton, november másodikán a hívők közössége a „feltámadás reményével éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét”.

Emlékezés az örök élet reményével
„Krisztus halála mindenki élete lett”
Fotó: MH/Katona László

Boldogok, akiket üldöznek az igaz­ságért, mert övék a mennyek országa – mondta Jézus Krisztus Máté evangéliuma szerint, a nyolc boldogságról szóló tanítást holnap valamennyi katolikus templomban felolvassák a szentmise keretében. Mindenszentek ünnepén, november elsején ünnepli az egyház az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, illetve november 2-án üljük halottak napját, amikor minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezünk meg.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar közleménye szerint keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról, a nyugati egyház liturgiájába pedig IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel az ókori épületet. Később, a nyolcadik században III. Gergely pápa kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. Csak IV. Gergely pápa döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.

„Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a Földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház.

Halottak napján az egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével, illetve az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga hagyományai szerint tesz eleget – fogalmaz a püspökkari közlemény, amely szerint az egyház kezdettől fogva imádkozik a megholtakért. Már Szent Odilo cluny apát kezdeményezte, hogy mindenszentek másnapján az összes megholtról is emlékezzünk meg. Szokássá 998-ban vált az ünnep, majd a tizenegyedik században a clunyi bencések hatására terjedt el széles körben. Szent Ambrus püspök testvére haláláról elmélkedve így foglalta össze a kereszténység legfőbb tanítását a halálról és a feltámadásról: „Krisztus nem akart a haláltól menekülni, és minket sem tudott volna semmi mással jobban megmenteni, mint éppen halálával. Így tehát az ő halála mindenki élete lett.”

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom