Belföld

Boross Péter: Az '56-os Kossuth téri sortűz volt a fegyveres szabadságharc kiváltó oka

 Az 1956. október 25-ei Kossuth téri sortűz volt a fegyveres szabadságharc fellángolásának kiváltó oka; "ezután nem lehetett vita arról, hogy mit érdemel az a hatalom, amelyik a tömegbe lő" - mondta Boross Péter pénteken Budapesten, az áldozatok emlékhelyén.

Boross Péter: Az '56-os Kossuth téri sortűz volt a fegyveres szabadságharc kiváltó oka
A menettel a forradalom egyik meghatározó eseményeként számon tartott október 22-ei műegyetemi diákgyűlésre emlékeztek. Ezen a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, és arról is döntöttek, hogy a lengyel nép melletti szolidaritás jegyében másnap, vagyis október 23-án a Bem térre vonulnak. A mostani, több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást négy korabeli Csepel teherautó vezette fel, a platókról pedig korhű ruhába öltözött fiatalok integettek. A menet résztvevői közül többen nemzeti színű, lyukas, valamint székely zászlókat lengettek.
Fotó: Fotó: MH/Purger Tamás

A volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke az akkori történelmi eseményekről saját személyes emlékeit is felidézve arról beszélt, hogy „az a gyilkos szándék, düh és kétségbeesés, amely ezt a rémtettet végrehajtotta”, adott nagy lökést az ellenállásnak, a felkelésnek, a fegyveres szabadságharcnak. Október 25. talán a legjelentősebb napja annak a folyamatnak, amely aztán 1956-ot (.) világszerte ismertté tette  - mondta, hozzátéve: akkor lőttek a tömegbe, „amikor normális aggyal semmiképpen nem lehetett volna”.

Boross Péter megfogalmazása szerint „az ostobaság és a terrorrendszer korlátai” vezettek oda, hogy amikor némileg enyhültek volna a tiltakozó megmozdulások, akkor hajtották végre a sortüzet. Ezután nem volt kétséges, hogy mit kell tenni ezzel a hatalommal - hangoztatta volt miniszterelnök.

Visszaemlékezésében Boross Péter szólt arról is, hogy a szabadságharcosok miért nem törődtek a „józan logika” azon hangjaival, amelyek az oroszok jelenlétére figyelmeztettek.

Hangsúlyozta, hogy „amikor a lélek megnemesedik (.), és úgy tekinti az eseményeket, mint egy visszafordíthatatlan regényt”, akkor nem számítanak ezek a józannak mondott szavak, mert „az eszmények és a lélek uralja a rációt”.

A magyar történelem gyönyörű emlékei mind olyan időszakra vonatkoznak, amikor „a szellem, a szabadságvágy és a megnemesedett lélek fejezte ki a nemzet valódi szándékát” - összegzett a volt miniszterelnök.

Boross Péter szavai zárva azt mondta: „(.) főhajtás a hősöknek, akik itt voltak és áldozatukkal tették emlékezetessé a világnak azt, amit magyar októbernek hívunk”.

A megemlékezésen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye, Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Az 1956. október 25-én, az Országház előtt békésen tüntető több ezres tömegre leadott sortűz áldozatainak száma máig bizonytalan. Egyes források néhány tucatra, mások több százra teszik a halottak számát.
 

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom