Belföld

Tíz éve írta át önhatalmúlag az Alkotmányt Karácsony tanácsadója

Az elmúlt évtized egyik legnagyobb szakmai baklövése köthető ahhoz a Tordai Csabához, akit Karácsony Gergely Magyarország egyik legjobb közjogászának nevezett. Bajnai Gordon bizalmasa 2009-ben egy 1998-ban hatályon kívül helyezett rendelkezést csempészett vissza a Magyar Közlönyön keresztül az Alkotmány szövegébe. Mostantól ő fog jogi ügyekben tanácsokat adni a főpolgármesternek.

Tíz éve írta át önhatalmúlag az Alkotmányt Karácsony tanácsadója
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb szakmai baklövése köthető Tordai Csabához
Fotó: YouTube

A Gyurcsány- és Bajnai-kormány egyik államtitkára, Tordai Csaba tanácsadóként segítheti Karácsony Gergely munkáját – számolt be a Hír TV. Tordai neve a napokban a főjegyzői pozícióval kapcsolatban is felmerült már, Karácsony viszont a tévének tagadta, hogy Bajnai bizalmasa lenne a befutó a posztra. A főpolgármester elárulta: tanácsadóként számít Tordaira, akit „Magyarország egyik legjobb közjogászának” tart.

Tordai Csaba egészen a 2010-es kormányváltásig a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjeként dolgozott, miután 2009. május 25-én az akkor még miniszter, ma már DK-s politikus Molnár Csaba nevezte ki erre a pozícióra. Tordainak ezt megelőzően komolyabb beosztásai is voltak. 2007. július 1-jétől 2008 februárjáig a Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára volt, azt követően pedig a MeH államtitkára lett - írja a Mandiner.

Tordai volt a felelős szerkesztője a Magyar Közlönynek 2009. október 23-án is, amikor a Közlöny a rendszerváltás huszadik évfordulója alkalmából megjelentette az Alkotmány „módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegét”, valamint „az Alkotmányt és annak módosításait oldalhű másolatban”.

Az egyébként szakmai szempontból bőven indokolható, hogy az évek során toldozgatott-foltozgatott Alkotmány szövegét az összes korábbi módosítással egységes szerkezetbe foglalva szimbolikusan az állam hivatalos lapjában is közreadják. 

Tordai azonban egy súlyos szakmai hibát is elkövetett az Alkotmány szövegének megszerkesztésekor. Egy, már évekkel ezelőtt, 1998-ban hatályon kívül helyezett rendelkezést írt bele 2009-ben az akkori Alkotmány Magyar Közlönyben megjelent hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szövegébe. A súlyos hibát a 2010-et követően alkotmányozó Fidesz-KDNP-többség javította csak ki.

A kifogásolt rendelkezésnek egyébként a 2010-es kormányváltást követően, az alkotmányozási viták során lett jelentősége. A Tordai által „visszacsempészett”, már tizenegy éve hatálytalan szöveg ugyanis azt mondta ki, hogy „az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges”. 

A hatálytalan rendelkezésre a 2010-es kormányváltást követően még egy nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights First is hivatkozott, mondván az Alkotmány Magyar Közlönyben megjelent verziójában is benne van, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.

A jogvédő szervezet ezzel próbálta a 2010-es kormányváltást követő alkotmányozás jogi alapjait, legitimációját megkérdőjelezni, mondván, nem volt meg az előkészítő határozat elfogadásához szükséges négyötödös többség, hiszen a Fidesz-KDNP-nek csupán kétharmada van a parlamentben.

Ahogy az Alapjogokért Központ egy korábbi elemzése rámutat, a korábbi Alkotmány 1995. június 4. és 1998. június 17. között hatályos szövegállapota valóban tartalmazott olyan rendelkezést, miszerint „az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges”. A rendelkezés viszont, ahogy a szövegből is kitűnik, nem egy új alkotmány elfogadására, hanem az azt előirányzó országgyűlési határozat elfogadására vonatkozott. Ráadásul a mondatot beiktató 1995-ös törvény második szakasza a jövőre nézve hatályon kívül is helyezte önmagát, amikor kimondta, hogy „e törvény (...) az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnésekor hatályát veszti” – tehát 1998. június 18-ával. A jogalkotói szándék egyértelműen kitűnik az indokolásból is, az előterjesztők ugyanis kifejezetten rögzítették, hogy a négyötödös „szabály csak a jelenlegi Országgyűlés megbízatási idejére alkalmazandó”.

Az 1998-as hatályon kívül helyezést követően a jogszabálytárak, jogszabálygyűjtemények és egyetemi tankönyvek is helyesen, a fent idézett paragrafus nélkül közöltek az Alkotmány módosításokkal egybeszerkesztett, akkor hatályos szövegét.

A négyötödös szabály tehát 2009-ben már tizenegy éve nem volt része a magyar közjogi rendszernek, amikor Tordai egy súlyos szerkesztési hiba folytán „visszacsempészte” azt az Alkotmányba.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom