Belföld

Szabályszerű volt a 2018-as költségvetés végrehajtása

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása szerint a 2018-as központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírások szerint történt, a hiány és az államadósság a kedvező makrogazdasági körülményeknek köszönhetően (beleértve a GDP jelentős mértékű bővülését) a törvényi követelményekkel összhangban alakult - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a 2018-as zárszámadásról szóló törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.

Szabályszerű volt a 2018-as költségvetés végrehajtása
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés plenáris ülése előtt
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Kijelentette: a költségvetési intézményrendszer 2018-ban biztosította a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét, a 2018-as zárszámadásról szóló előterjesztés megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak.

Domokos László rámutatott: működik a fenntartható kifehérítés magyar modellje, hiszen az elmúlt években a kormányzat úgy csökkentette - elsősorban a foglalkoztatást és a munkát terhelő - adókat, hogy közben évről-évre nőnek, a tervezetthez képest túlteljesülnek az adóbevételek.

Az úgynevezett áfarés - a kivetett és a valóban a költségvetésbe érkező általános forgalmi adó közti különbség - a 2013-as, mintegy 23 százalékról 2018-ra 9 százalékra csökkent az Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint, ami jobb, mint az európai uniós átlag. „Ez az adat önmagában egyfajta világcsúcsot jelent”, de az bizonyos, hogy az Európai Unió tagállamai között a legdinamikusabb fehérítést érte el Magyarország néhány év alatt - értékelt az ÁSZ-elnök.

Pénzügyminisztérium: 2018-ban emelkedett a családok életszínvonala

Tavaly a gazdaság erősödésével együtt emelkedett a magyar emberek, a családok életszínvonala - jelentette ki a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a zárszámadási törvényjavaslat általános vitájában.

Banai Péter Benő ismertetése szerint a magyar gazdaság 2018-ban jóval az unió átlagos szintje felett bővült, az államháztartás stabilitása tovább erősödött, a hiány is kedvezően alakult és a GDP-arányos államadósság is nagyobb ütemben csökkent a vártnál.

A 2018-as költségvetést joggal lehet a munkából élők és a családok költségvetésének nevezni - összegzett.

Elmondta: tavaly az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 330 ezer forintra nőtt és folytatódott a nyugdíjak reálértékének emelkedése is. Az államtitkár hangsúlyozta, úgy bővült a tervezett 4,3 százalék helyett 5,1 százalékkal a magyar gazdaság, hogy az uniós források felhasználása alacsonyabb volt, azaz nem az uniós forrásoknak köszönhető a nagyobb mértékű növekedés.

Elmondta, 2018-ban 2283 milliárd forint uniós támogatást nyújtottak.

Az államtitkár a fegyelmezett költségvetési politikával magyarázta, hogy az uniós módszertan szerinti hiány tavaly az eredetileg kitűzött célnál is kedvezőbben, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 2,3 százalékában teljesült.

Hozzátette, a GDP-arányos államadósság is nagyobb ütemben, a 2017 végi 72,9 százalékról 70,2 százalékra csökkent, és érdemben javult az államadósság szerkezete is.

Banai Péter Benő elmondta, az elmúlt évek makrogazdasági folyamatainak egyik legfőbb ismérve, hogy a növekedés - ellentétben a 2010 előtti időszakkal - nem az eladósodásnak, hanem az erős fundamentumoknak köszönhető, a gyorsuláshoz pedig szinte minden ágazat érdemben járult hozzá.

Közölte, a legnagyobb mértékben az építőipar nőtt, amiben jelentős szerepe van a kormány otthonteremtési programjának. De a korábbi évek teljesítményét meghaladóan bővült a szolgáltatói szektor, valamint az ipar és az agrárium teljesítménye is - mondta.

Az államtitkár ismertetése szerint 2018-ban több mint 10 700 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, így a magán- és az állami szektor egyaránt pozitívan járult hozzá a magyar gazdaság bővüléséhez.

Azt mondta, a növekedés másik stabil pillére a háztartások 4,9 százalékkal bővülő fogyasztása volt, amit a növekvő foglalkoztatottság és az emelkedő jövedelmek, valamint a célzott adócsökkentések és adókedvezmények támogattak.

Banai Péter Benő számos 2018-as gazdasági adatot ismertetett, a többi között elmondta, tavaly a foglalkoztatottak száma mintegy 4,5 millió főre emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra mérséklődött és 47 ezer fővel kevesebben vettek részt a közfoglalkoztatási programokban.

A béremelési és adócsökkentési megállapodásnak is köszönhetően - 2016-hoz képest - a minimálbér és a szakmunkás minimálbér több mint 24,3 százalékkal, illetve 40 százalékkal emelkedett - tette hozzá.

A családbarát intézkedések közé sorolta a többi között a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését, az áfacsökkentést, az ingyenes tankönyvek biztosítását, az otthonteremtési program bővülését.

Szólt arról, hogy béremelések voltak a közszférában, például a rendvédelem, az egészségügy, a szociális ágazat, az oktatás területén.

Az államtitkár felidézte, a kormány 2018-ban is kiemelt figyelmet fordított a nyugdíjasokra: a nyugellátások 3 százalékkal emelkedtek, ami 0,3 százalékponttal meghaladta a nyugdíjas fogyasztói árnövekedés mértékét. Ezzel folytatódott a nyugdíjak reálértékének emelkedése: 2011 és 2018 között a kormány átlagosan közel 30 százalékkal emelte a nyugdíjakat, amelyek vásárlóereje így - a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően - mintegy 10 százalékkal javult - magyarázta, emlékeztetve arra, hogy tavaly nyugdíjprémiumot is fizettek, illetve Erzsébet-utalványt is kaptak az ellátottak.

Banai Péter Benő elmondta, 2018-ban is kiemelt cél volt a vállalkozások helyzetének javítása, versenyképességük erősítése, a gazdaság fehérítésének elősegítése, valamint az adóbeszedés hatékonyságának javítása. Ennek eredményeként tavaly az adó- és járulékcsökkentések 290 milliárd forintot hagytak a gyermeket nevelő családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál - tette hozzá.

A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek köszönhetően - az előzetes becslések alapján - a 2013-as 21 százalékról 9 százalékra zsugorodott Magyarországon a be nem szedett áfa nagysága - mondta.

Közölte, a négy legnagyobb adófajtából - a társasági adóból, a személyi jövedelemadóból, az általános forgalmi adóból és a jövedéki adóból - az eredetileg tervezetthez képest mintegy 195 milliárd forinttal több érkezett az államkasszába.

Banai Péter Benő kitért arra, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére a költségvetés 2018-ban jelentős, 112,4 milliárd forintot biztosított, míg a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának növelésére 45,2 milliárd forint állt rendelkezésre. A kormány erőteljes fellépésének eredménye, hogy Magyarországot jelenleg is a világ legbiztonságosabb országai között tartják számon - fogalmazott.

Az államtitkár a következő időszak kihívásaként beszélt arról, hogy meg kell védeniük a magyar gazdaság elért eredményeit, és a lassuló európai és világgazdasági környezetben is meg kell tartani az unió átlagát két százalékkal meghaladó növekedést.

Fidesz: Stabil költségvetéssel sikerült fejlődést elérni  

A 2018-as zárszámadás elfogadására hívta fel a képviselőket Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka, hangsúlyozva: a tavalyi költségvetés elősegítette a családok boldogulását, több embernek lett munkája, a bérek érezhetően nőttek, ráadásul mindezeket a társadalompolitikai célokat úgy sikerült elérni, hogy a büdzsé stabilitása nem forgott veszélyben.

Kiemelte: a zárszámadás is azt mutatja, hogy alaptalanok voltak a 2018-es büdzsét ért bírálatok, a végrehajtással kapcsolatos aggályok, hiszen az előre jelzett folyamatok minden esetben teljesültek, nemegyszer a tervezettnél is nagyobb mértékben, ami „minden magyar állampolgár közös sikere”.

Szűcs Lajos elmondta: a prognosztizált 4,3 helyett 5,1 százalékkal emelkedett a nemzeti össztermék, az átlagbérek 10 százalékkal bővültek, a háztartások fogyasztása 4,9, a beruházások volumene 17,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Az export 4,3, az import 6,8 százalékkal bővült, a foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy Magyarországon 4,5 millió ember dolgozik és fizet ez után adót; 3,7 százalékos a munkanélküliség, azaz aki dolgozni akar, jó eséllyel fog magának munkát találni.

Szűcs Lajos arra is kitért: a tervezett 3 százalék helyett csupán 2,8 százalékos volt az infláció, az emelkedést elsősorban az európai inflációs nyomás és egyes élelmiszerek drágulása okozta.

A bruttó államadóság 70,2 százalékos tavaly év végi szintje kapcsán arra hívta fel a figyelmet a fideszes képviselő, hogy 2011-ben még 80 százalékos volt ez a mutató.

Hozzátette: jelentős mértékben sikerült mérsékelni a nem forintban fennálló államadósságot, ami mérsékli az ország devizakitettségét.

Az ország gazdasága jól teljesített 2018-ban és ezt jó ideje már a nemzetközi hitelminősítő intézetek is elismerik - jelentette ki Szűcs Lajos az utóbbi időszak felminősítéseire utalva.

Fidesz: az országot pozitívan érintő intézkedéseket tartalmaz a törvény

Nagy Csaba (Fidesz) arról beszélt, hogy számtalan olyan gazdaságot érintő intézkedést tartalmaz a zárszámadási törvény, ami az ország életét pozitívan befolyásolta.

Örömének adott hangot, hogy a GDP 2,3 százalékát tettek ki a kormányzati szektor hiánya, az államadósság szintje pedig folyamatosan csökkent. Szintén üdvözölte, hogy GDP növekedés magasabb lett, mint azzal előzetesen számoltak. Pozitívumként említette még, hogy a beruházási hányad a tervezett 20 helyett 25 százalékos volt, és a foglalkoztatottak számának növekedése nem állt meg.

Magyarország emelkedő pályára lépett - összegzett a kormánypárti politikus.

MSZP: a szociális terület nem részesült a növekedésből

Korózs Lajos (MSZP) a szociális fejezetről szólva kiemelte: az állami kiadások megoszlását tekintve a tervezetthez képest az államnak ugyan több jutott magára, de ebből a szociális terület semmivel sem részesült, a növekedésből csak ez a terület nem profitált. A szünidei étkeztetésre 6,6 milliárdot terveztek, de végén csak 3,3 milliárdot fordítottak e célra. Nem tudni, ennek mi lehet az oka - jegyezte meg.

A bölcsődék támogatására mintegy 13 milliárddal jutott kevesebb - tette hozzá. A szociális támogatások egyik meghatározó eleme a nyugdíjminimum, ami 11. éve változatlan - mutatott rá. Szóvá tette az is, hogy a bérektől egyre inkább leszakadnak a nyugdíjak. Több jelzés is érkezett hozzá, hogy a hadigondozotti ellátással sokan üzletelnek - említett egy másik példát. Ne mondja senki, hogy egyik évről a másikra 60 százalékos a bővülés e téren - jelentette ki.

Frakciótársa, Mesterházy Attila szintén azt kérdezte meg: ha valóban növekszik a gazdaság, miért nem fordítanak nagyobb forrásokat az egészségügyre, az oktatásra vagy a szociális szektorra? Arra is választ várt: mit tesznek a versenyképesség javítása érdekében?
A szintén szocialista Bangóné Borbély Ildikó azt kérte számon: miért nem kap szociális étkeztetési támogatást egyes iskolai szünetekben sok rászoruló? Bírálta, hogy mintegy százezer gyermek esik el ettől, mert a jogszabály szerint a szülőnek kell azt kezdeményezni.
Több szociális juttatást is hiányolt, például lakbértámogatást szorgalmazott. Kifogásolta azt is, hogy a kereseteknél magasabb mértékben emelkedett egyes élelmiszerek ára, és áfacsökkentést szorgalmazott.

Kormány: a minimálbéresek és a garantált bérminimumot keresők reáljövedelme is nőtt

Banai Péter Benő államtitkár az elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy Bangóné Borbély Ildikó kijelentései alaptalanok és azokat adatokkal nem lehet alátámasztani.
A minimálbéresek és a garantált bérminimumot keresők reáljövedelme növekedett - hangsúlyozta.
2018. január 1-jétől a nyugdíjak három százalékkal növekedetek, miközben a nyugdíjas infláció 2,7 százalék volt - közölte. A nyugdíjak reálértéke 2010 óta körülbelül tíz százalékkal nőtt - tette hozzá.
Cáfolta, hogy a lakosság többet költene az egészségügyi magánellátásokra, mint amennyit az állam az ágazatra fordít

Független: az állam kísérletet tett a tartalékok felhalmozásra

Volner János (független) azt mondta, az állam 2010-óta idén tett először kísérletet arra, hogy tartalékokat halmozzon fel. A politikus megjegyezte, a magyar gazdaság külső kitettsége az elmúlt évben is pozitív irányba változott.
Lehet politikai vitát folytatni a nyugdíjakról, de számszerűen kimutatható, hogy azok emelkedtek - érvelt a képviselő.

Jobbik: nem sikerült tartani a tervezett hiányt

Varga-Damm Andrea (Jobbik) kijelentette, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény igazolta azokat a korábbi ellenzéki aggodalmakat, hogy nem lehet tartani az előre tervezett hiányt.

A képviselő azt mondta, hogy a 2010-2018-as időszakban bekövetkezett államadósság-növekedést nem lehet kizárólagosan az állami kiadások növekedésével indokolni.

Frakciótársa, Gyüre Csaba arról beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sokan kiestek a közfoglalkoztatásból, de ők nem a munkaerőpiacon helyezkedtek el, hanem egész egyszerűen egy kormányzati döntés miatt teljesen jövedelem nélkül maradtak.

DK: A lakosságnak életminőségi problémái vannak

Gréczy Zsolt (DK) úgy fogalmazott: a kormányzat számokat sorol a vitában, az ellenzék pedig azt akarja bemutatni, hogy milyen emberek állnak a számok mögött. A lakosság nem érzi jól magát a bőrében, mert életminőségi problémái vannak - fogalmazott.

A magyar fiataloknak nincs esélye lakáshoz jutni, miközben az albérleteket is alig képesek kifizetni. Egyre kevesebb az orvos és az ápoló, az óvodákban nincs elég férőhely - hangsúlyozta a DK frakciószóvivője.

Amióta a Fidesz van kormányon, egyre kevesebb gyermek születik - jelentette ki. Ténynek nevezte, hogy a mostani kabinet alatt nőtt az államadósság, a forint pedig mélypontra jutott.

Horváth Ildikó: Az MSZP-kormány „sebeket ütött az egészségügy testén”

Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár az ágazatot érintő ellenzéki megjegyzésekre úgy reagált: az MSZP-kormány 600 milliárd forintot vont ki az egészségügyből, kórházakat zárt be, vizitdíjat, kórházi napidíjat vezetett be, „sebeket ütött az egészségügy testén”.

A mostani kormány ezzel szemben nem elvett, hanem 9 év alatt 647 milliárd forint plusz forrást adott az egészségügynek, béreket emel, hazahívja az orvosokat - mondta, hangsúlyozva, hogy a férfiak és a nők várható élettartama is nőtt.

Kormány: A költségvetésben meghatározott főbb számokat sikerült teljesíteni

Banai Péter Benő államtitkár a vita során elhangzottakra reagálva elmondta, a gazdasági növekedés a tervezett 4,3 százalék helyett 5,1 százalék, az államháztartás uniós módszertan szerint hiánya 2,4 százalék helyett 2,3 százalék lett.

A pénzforgalmi hiányban volt eltérés a tervezett számokhoz képest, ennek hátterében az áll, hogy az uniós programok esetében kevesebb volt a felhasználás és a bevétel is - közölte. A felhasználás során ugyanis az egyik fő korlát a kivitelezési kapacitások szűkössége volt - tette hozzá.

Az adósság témájára áttérve azt mondta, amíg a büdzsének hiánya van, addig azt valamilyen módon finanszírozni kell, ami növeli a nominális államadósságot. Azonban az a jó adós, akinek a teljesítményéhez képest kisebb az adósságterhe, Magyarországon pedig a gazdasági teljesítményhez képest az elmúlt években csökkent a teljes adósságteher - hangsúlyozta.

A gazdasági növekedésnek köszönhetően számos terület, például az egészségügy, az oktatás, a hon- és rendvédelem többletekkel gazdálkodhatott - hangsúlyozta az államtitkár, aki kiemelte, hogy a 2018-as költségvetésben meghatározott főbb számokat sikerült teljesíteni.

2010 előtt hat egymást követő évben Magyarországon volt a legnagyobb vagy a második legnagyobb az államháztartási hiány Európában - emlékeztetett. Ez vezetett oda, hogy a gazdasági válság idején Magyarország az elsők között szorult az IMF segítségére.

2018-ban azonban a bérek és a nyugdíjak reálértéke egyaránt növekedett - hívta fel a figyelmet Banai Péter Benő.
Zárásként az államtitkár kulcskérdésnek nevezte, hogy tovább mérsékeljék az államadósságrátát és az államháztartási hiányt, valamint tovább nőjenek a bérek.
A bérnövekedéshez tovább kell csökkenteni a munkát terhelő adókat - tette hozzá.

Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta a vitát és bezárta a parlament ülését.

Az Országgyűlés várhatóan jövő hét hétfőn ülésezik a legközelebb.

Kapcsolódó írásaink

Egyre elismertebbek a női vállalkozók

ĀA fiatal hölgyek oldaláról nem érzékelhető a félelem attól, hogy a másik nem képviselői nem ismerik el az érdemeiket, és a fiatal férfiak sem tanúsítanak elutasító hozzáállást

Otthonteremtési segítség

ĀA tavaly elfogadott törvény lehetővé tette, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő bérlők kedvező feltételek mellett kapják vissza a bankok által elvett otthonaikat

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom