Belföld

Szánthó Miklós: A Fidesz támogatottságában nem történt elmozdulás

Megfelel a nemzetközi trendeknek, hogy az önkormányzati választásokon a vidék inkább konzervatív, a főváros pedig inkább balliberális képet mutatott - vélekedett az Alapjogokért Központ (AK) igazgatója az intézet keddi budapesti konferenciáján.

Szánthó Miklós: A Fidesz támogatottságában nem történt elmozdulás
Megfelel a nemzetközi trendeknek, hogy az önkormányzati választásokon a vidék inkább konzervatív, a főváros pedig inkább balliberális képet mutatott - vélekedett az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az önkormányzati választásokat értékelő fórumon Szánthó Miklós kiemelte, az adatok azt mutatják, hogy továbbra is a Fidesz az ország legerősebb, legnépszerűbb pártja, és támogatottságában nem történt különösebb elmozdulás.

Szerinte ugyanakkor igaz az is, hogy a fővárosban az ellenzék áttörést ért el, így „a Fidesz győzött is, meg nem is”; a főváros inkább balliberális szimpátiájú, míg a vidék inkább jobboldali, konzervatív, ahogy egyébként ez a kép jelenik meg a nemzetközi trendekben is.

G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke szerint „Borkai őszödi beszéde vagy inkább egy másik b betűs szó” következménye az volt, hogy új választók, „Piszkos Fred-szavazók” jelentek meg a politikai piacon, akik büntető népszavazást csináltak a kormánypártok ellen.

Úgy vélte, elsősorban Budapesten „nem a városról szólt a szavazás, hanem egy protest szavazás volt”.

Szerinte a Borkai-ügy azért vált hatékony kampánytémává, mert „a pornó volt az a kapu, amin keresztül el lehetett mesélni egy történetet”, és ebben az ellenzéki média nagy segítséget nyújtott az ellenzéki politikai erőknek.

Az is tanulsága a történteknek, hogy aki hatékony akar lenni a kampányban, annak a feljebb tolódott ingerküszöböt kell megcéloznia - vélekedett G. Fodor Gábor.

Farkas Örs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója arról beszélt, hogy a „Borkai-faktor” hatása nemcsak Győrben, hanem Budapesten, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és kistelepüléseken is látszik.

Megjegyezte, attól függően, hogy melyik oldal politikai szereplője érintett egy ilyen ügyben, teljesen eltérő hatást váltott ki, a különböző politikai pártok támogatói ugyanis teljesen máshogy fogadják be ezeket az ügyeket. Nem a kormánypárti választókat tartották otthon a történtek, hanem az ellenzékieket aktivizálta.

Lánczi Tamás politikai elemző úgy vélte, hogy az ügy miatt válaszúthoz érkezett a magyar politikai elit, és kérdés, hogy ezen az úton akar-e továbbmenni a politikai küzdelmekben.

Szerinte ez „nem médiakérdés”, hanem személyes döntés, hogy lemondanak-e ezen eszközök használatáról a politikusok.

Kovács István, az AK stratégiai igazgatója szerint a Borkai-ügyben a lényeg a róla készült videó volt, és nem a vele kapcsolatos korrupciós blogbejegyzések. Ma már egy korrupciós sztori nem nagyon tud „ütni” - tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a Borkai-ügy elsősorban az ellenzéket mozgósította, de a kormánypárti szavazókat sem tántorította el.

A kampányban a Borkaiéhoz hasonló ügyek politikai kezelése ellenzéki oldalról professzionálisra sikerült, a kormánypárti oldalt ezzel szemben annyira váratlanul érintette a Borkai-ügy, hogy „lefagytak”.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom