Belföld
Megnyíltak a szavazókörök
Este 7 óráig Magyarország 3177 településének 10 278 szavazókörében 8 millió 25 ezer választópolgár dönthet arról, kik képviseljék helyi érdekeiket az elkövetkező öt évben az önkormányzatokban.
Ugyancsak vasárnap választja meg a 318 ezer nemzetiségi választópolgár is a települési, területi (megyei, fővárosi) és országos nemzetiségi önkormányzatokat.
Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyétől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 29 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt szerda délutánig kérte, de - az országgyűlési választással ellentétben - ők nem „viszik” magukkal a lakóhelyük szerinti jelölteket, hanem a tartózkodási helyük szerinti jelöltekre szavazhatnak.
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, vasárnap délig még igényelhet mozgóurnát a szavazatszámláló bizottságtól. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat így akkor sem, ha egy másik, a háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
A választáson 38 ezer első választót várnak az urnákhoz, ők azok, akik a májusi európai parlamenti választást követően váltak nagykorúvá. Az első választók mobiltelefonhoz rögzíthető tartót kapnak.
A választás lebonyolításának törvényességét több mint 30 100 delegált követi figyelemmel a szavazókörökben, valamint a helyi választási bizottságokban. A szavazókörökbe delegáltak részt vehetnek a szavazatszámlálásban is. Öt évvel ezelőtt 33 ezer delegált vett részt a választási bizottságok munkájában.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hat alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: a 7, a 9, a 11, a 13, a 15, 17 órai és a 18.30 órai adatokról. A szavazókörök zárása követően, amint megkezdődik a szavazatok összeszámlálása után az eredményadatok rögzítése, az NVI internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu-n a főpolgármester-, a polgármester- és képviselő-választás, valamint a megyei közgyűlési választás eredményeinek alakulása is nyomon követhető lesz.
A kisebb településekről a kevés szavazó miatt, a megyei jogú városokból pedig azért, mert mindössze kétféle szavazólapot kell összeszámlálni, várhatóan hamarabb érkeznek majd meg az adatok. Az NVI arra számít, hogy az adatok döntő többsége este 11 óra körül már megérkezik a rendszerbe, de az összes adat rögzítése várhatóan hajnalig tart.
Délig még lehet mozgóurnát igényelni
Vasárnap délig még igényelhetnek mozgóurnát a mozgásukban gátolt választók az önkormányzati és nemzetiségi választásra.
Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval.
A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is, arra hivatkozva például nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe.
Ha a mozgóurnát nem a választópolgár lakcímére kérik, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a pontos címet. A feltüntetett személyes adatoknak meg kell egyezniük az igénylő választópolgár lakcímkártyáján szereplőkkel, különben a kérelmet elutasítják.
A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a szavazókör területén belül úgy, hogy az urna a szavazókör este 7 órai zárására visszaérkezzen.
Aki mozgóurnát kért, az a szavazókörben hagyományos módon, személyesen nem szavazhat. Mozgóurnát csak adott választókerületen belül kérhet a választópolgár.
Két vagy három szavazólapot kapnak a választók
A választópolgárok - attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak - két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán.
Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.)
A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek.
Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.
A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait nem közvetlenül választják, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában.
Érvényességi küszöb nincs, a szavazattöbbség dönt
A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan a legtöbb esetben érvényes lesz.
Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú "legtöbb" érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot.
A megyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölőszervezetek.
Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.
A választás csak akkor lehet eredménytelen, ha senki nem szavazott (érvényesen) vagy ha a két legtöbb voksot kapó jelölt között szavazategyenlőség alakult ki többszöri átszámolás után is.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy akkor, ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket - mivel polgármesterként is indult - megválasztják településvezetőnek.
Öt évvel ezelőtt 8 településen alakult ki szavazategyenlőség a polgármesterjelöltek között, valamint 3 egyéni választókerületben a képviselőjelöltek között. Három tízezernél kevesebb lakosú településen pedig nem sikerült elegendő jelöltet választani, így ezeken a településeken is időközi választást kellett tartani.
