Tarlós konkrét eredményei: százhetven sikeres projekt

Sokan megfogalmazták már: a mostani önkormányzati választási kampány egyedülálló a tekintetben, hogy eredményekről kevés szó esik, az ellenzék inkább hazugságokkal, csúsztatásokkal teli nyilatkozatokat tesz. Lapunk kérdésére korábban Tarlós István főpolgármester is megfogalmazta: sokkal többet kellett volna beszélni ebben a kampányban a valós produktumokról, ami az elmúlt harminc évben egyedülálló módon csak idén nem volt jellemző.

A regnáló városvezető, a kormánypártok főpolgármester-jelöltje esetében nem is nehéz eredményeket felmutatni, annál nagyobb feladat viszont az elmúlt szűk egy évtized minden beruházását számba venni: 2010 óta ugyanis összesen százhetven projekt és program valósult meg Budapesten. Ezeknek egy nagyobb egységét képezik a közlekedésfejlesztések: a Tarlós-féle városvezetés egyik legnagyobb eredménye a területen a 4-es metró-projekt befejezése volt, amit végül 2014-ben sikerült a nagyközönségnek átadni, miután a Tarlós vezette főváros heroikus munkával korrigálta a szerződéseket, és megmentette a projektet. Az Európai Unió legnagyobb korrupciós botrányává fejlődött beruházás az egykori szabaddemokrata főpolgármester, Demszky Gábor lemoshatatlan kudarca lett: a valaha volt legdrágább uniós támogatással készült magyar beruházás összköltsége az ígért 195 helyett 452,5 milliárd forint lett, átadása pedig a legjóindulatúbb számítás szerint is hat évet késett. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ezzel kapcsolatos jelentése 2016-ban került nyilvánosságra, egy több mint százoldalas jelentés formájában. A hatóság hatvan szerződés esetében észlelt problémát, és összesen 167 milliárd forintnyi károkozást tárt fel. A projekt 452 milliárd forintos összköltségéből tehát a gyanú szerint 272 milliárd érintett csalással, szabálytalan felhasználással, a már említett 167 milliárdot pedig ellopták.

Ezen felül a nagyobb közlekedésfejlesztési projektekhez tartozik a budai fonódó hálózat kiépítése, a Budapesti Közlekedési Vállalat nagyszabású járműcseréje – amely folytatódik tovább –, illetve zajlik a 3-as metró harminc év után esedékes teljes vonalának felújítása.

Fontos megemlíteni a költségvetés helyzetét is: jelenleg a BKV, amelyet 2010-ben hetvennyolcmilliárd forintos működési adóssággal vett át az új városvezetés, 2011 óta működési hitelt nem vett fel, üzemi eredménye pozitív, az államit meghaladó béremeléseket tudott biztosítani. Budapest büdzséje szintén stabil, a főváros hitelkerete pedig nem a működéshez, hanem a fejlesztésekhez használható csupán fel, működésének költségei biztosítottak.

A fontosabb már, lezárult nagyprojektek közül mindenképpen kiemelkedik a Margitsziget, amely a 2017-es budapesti vizes világbajnokságra teljesen megújult, több budapesti fürdő is teljes felújításon esett át, a hetekben ültették el a fővárosban a tízezredik fát, új szmogrendeletet készült, megépült összesen harmincöt kilométernyi kerékpárút, és hosszan lehetne még folytatni a sort. A város fejlődése azonban nem csak a fejlesztések számában mérhető, például a Euro­pean Best Destinations szavazásán Budapest lett Európa legjobb úti célja, a The Economist listáján pedig a magyar fővárost Kelet-Európa legélhetőbb városaként említik. A főpolgármester szerint a szellemiség is megváltozott.