Belföld

Békés építkezés a vadkapitalizmus időszaka után

A lakosság körében azt tartom a legjelentősebb lépésnek, hogy létrehoztuk az Erzsébetváros-kártyát, amely az egész országban használható, és rendkívül sikeres – mondta Vattamány Zsolt

Nem az olcsó turizmust szeretnénk megőrizni, hanem a minőségit megteremteni – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Budapest VII. kerületének polgármestere, a Fidesz–KDNP erzsébetvárosi polgármesterjelöltje, aki megválasztása esetén harmadik ciklusát kezdheti meg az önkormányzati választásokat követően. Vattamány Zsolt büszke arra, hogy a Hunvald-éra vagyonfelélését megállították, így olyan területekre is tudnak koncentrálni, mint a környezetvédelem ügye.

Békés építkezés a vadkapitalizmus időszaka után
Erzsébetváros polgármestere szerint a második ciklusa valóságos fellélegzés volt a korábbihoz képest
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Kilenc éve vezeti Erzsébetvárosban az önkormányzatot. Ez idő alatt melyik volt a legnehezebb, és melyik a leginkább emlékezetes időszak a kerület életében?

– Nem igényel sok tépelődést a válaszom, polgármesterségem első négy éve összehasonlíthatatlanul nehezebb időszak volt, mint az ezt követő második ciklus öt éve. Az első négy évünk ugyanis arról szólt, hogy a VII. kerületi önkormányzat 2010-re megrendült pénzügyi helyzetét konszolidáljuk, stabilitását megteremtsük. Erzsébetváros a Hunvald-érában, a 2010-ig terjedő időszakban az MSZP–SZDSZ-koalíció működése következményeként rettenetes módon eladósodott. Hadd tegyem hozzá, az önkormányzatnak sem volt igazából gazdája, mivel a szocialista polgármester a kurzusváltás előtt másfél évig előzetes letartóztatását töltötte. Nemcsak eladósodott, hanem gazdátlan is volt a kerület. A talpraállásban az is segített, hogy 2010 után az Orbán-kormány országszerte átvállalta az önkormányzatok felhalmozott adósságát. A második ciklus viszont a korábbihoz képest valóságos fellélegzést hozott, ekkor már nem egy csődközelben lévő, morálisan leharcolt kerületbe kellett életet lehelni. Az új ciklusban már jelentős fejlesztésekben tudtunk gondolkodni, és előtérbe lehetett állítani a kerületben élők életfeltételeinek, életkörülményeinek javítását célzó intézkedések egész sorát is. Ebben a ciklusban sok-sok százmillió forintot költöttünk az iskoláinkra, minőségi sportpályákat építettünk, és a nyári táborokhoz az épületeinket korszerűsítettük. A Péterfy Sándor utcai kórházzal is vannak közös projektjeink, a járóbetegellátásra is rengeteg pénzt fordítottunk. Ablakcsere, fűtéskorszerűsítés történt minden rendelőben az orvosok bevonásával. Van még muníció, legalább tizenöt fejlesztésünk van, ami folyamatos. Mi nem ciklusokban gondolkodunk.

– Melyek voltak a fejlesztések között a legjelentősebbek?

– Az első lépés a pénzügyek rendbetétele után az önkormányzati intézmények elengedhetetlenül szükséges felújítása, illetve a leginkább szükséges karbantartások elvégzése volt. A folyamat az óvodák, bölcsődék, rendelőintézetek felújításával kezdődött, majd az iskolákkal folytatódott. A lakosság körében azt tartom a legjelentősebb lépésnek, hogy létrehoztuk az Erzsébetváros-kártyát, amely az egész országban használható, és rendkívül sikeres is. Ma már több mint huszonegyezer Erzsébetváros-kártya-tulajdonosunk van, akik élvezhetik a konstrukció számos kedvezményét. Például a gyermekes családok azt, hogy töredékáron mehetnek be a fővárosi állatkertbe, ami sok ezer forint megtakarítást jelent. Adventkor térítésmentesen juthatnak fenyőfához a kerületi lakosok. Arra is használható a kártya, hogy egy fővárosi futóversenyen alacsonyabb nevezési díjat kelljen fizetni, vagy például használata révén a nyelvtanfolyam tarifája is csökkenthető.

– Erzsébetváros lakásállománya nem csekély részben jóval a rendszerváltoztatás előtti időkben jött létre. Az itt élők megvásárolhatták az önkormányzati ingatlanokat. Ezekkel a házakkal most mi a helyzet?

– A társasházak felújítására évente több száz milllió forint támogatást tud adni az önkormányzat, több száz ház jutott felújítási forráshoz ennek keretében. Ugyanakkor jelentős előrelépést jelent az is, hogy belső-Erzsébetváros kultúrnegyeddé alakuljon át, mi ugyanis a minőségi turizmust szeretnénk elősegíteni a VII. kerület felkapott negyedében. Ezért kezdtünk tárgyalásokat a kormánnyal, hogy olyan kulturális intézményeket tudjunk a kerületbe hozni, amelyek az itt élők életminőségének a javulását is elősegítik. A társasházak általános felújítása mellett volt és lesz kéményfelújítási, homlokzatfelújítási, és biztonságizár-csere pályázatunk is.

– A minőségi turizmus terve a sok vihart kavaró bulinegyed felszámolását jelenti?

– Ilyen erős kifejezést nem használnék, ám azt igen, hogy átalakulóban van Belső-Erzsébetváros, ennek jegyében ösztönözzük kulturális intézmények kerületbe települését, emellett mi is nyitunk ilyen jellegű helyszíneket, például két új galériát is létrehozunk a közeljövőben. Nem az olcsó turizmust szeretnénk megőrizni, hanem a minőségit megteremteni, ebbe az irányba vannak lépéseink. Sok mindent elárul az az adat, hogy Belső-Erzsébetvárosban csak a takarításra évente több száz millió forintot kellett fordítanunk. Ezt egyébként saját önkormányzati cégünk végzi, megerősítettük a közterület-felügyeletet, új kamerarendszert alakítottunk ki, a legmodernebb típusból. Ma már Erzsébetvárosnak nincs lefedetlen része a közbiztonság szempontjából. Korábban az autófeltörés mindennapos történet volt, ma már elvétve hallani erről. A betörések száma is jelentősen csökkent, ami szintén a kameráknak köszönhető. A bűnözés nagymértékben visszaszorult.

– Az elődje idején az ingatlaneladás központi kérdés volt a kerületben. Ma is adnak el önkormányzati épületeket?

– Házakat egyáltalán nem adunk el, mint régen, az MSZP–SZDSZ-városvezetés időszakában, amikor még nem voltak szabályok, így egyfajta vadkapitalizmus alakulhatott ki. Ennek révén főként vendéglátósok kezébe került az ingatlanvagyon, magával hozva a rengeteg problémát, ami megnehezíti az itt élők életét, pihenését, éjszakáit. Ezért hoztunk 2012-ben olyan rendeletet, amely szerint csak a társasházak jóváhagyásával működhetnek a teraszok 22–24 óra között. Ha valahol valakivel gond volt, annak nem adtuk ki az új engedélyt. Szintén rendelet útján 2017-ben döntöttünk arról, hogy önkormányzati ingatlant nem adunk bérbe vendéglátás, azaz szeszesital-árusítás céljából, emellett a szálláshely-szolgáltatás végzésére is szigorúbb előírásokat vezettünk be.

– Mit szól ahhoz, hogy Hunvald György lett az egyik riválisa a polgármesteri címért folytatott politikai küzdelemben?

– Egyáltalán nem foglalkoztunk és foglalkozunk azzal, hogy a riválisaink mit tettek, mit mondtak a kampányban, csak saját magunkkal, az elért eredményekkel és a jövőbeni terveinkkel kampányoltunk. Ha bármit is eladunk a kerületben, a vételárat csak a kerület fejlesztésére lehet fordítani. A vagyonfelélést megállítottuk, ezáltal olyan területekre tudunk koncentrálni, mint például a környezetvédelem ügye. Büszke vagyok arra, hogy ha a 2013-as évet vesszük bázisnak, akkor éves szinten óriási mértékben csökkentettük a szén-dioixid-kibocsátást. Ez a fűtéskorszerűsítési és az ablakcsereprogramnak is köszönhető. Továbbá annak, hogy az iskolák tetején napelemek találhatók, évente 432 tonnával csökkentettük az intézményi szén-dioxid-kibocsátást Erzsébetvárosban. Több száz fát ültettünk ebben a picike kerületben, a Dob utcában egy hektáros park épült, a Százház utcában szintén gyönyörű parkot adunk át, fél hektáros területen. Ami a zöld Budapestet illeti, bárkivel kiállunk bármilyen versenyben.

Kapcsolódó írásaink

„Miskolc fejlődési üteme egyedülálló”

ĀAlakszai Zoltán: A helyiek a nyomortelep-felszámolási program mellé álltak, világossá tették, azt szeretnék, hogy rend és nyugalom legyen, és mindenki biztonságban hazajuthasson

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom