Belföld

„Miskolc fejlődési üteme egyedülálló”

Alakszai Zoltán: A helyiek a nyomortelep-felszámolási program mellé álltak, világossá tették, azt szeretnék, hogy rend és nyugalom legyen, és mindenki biztonságban hazajuthasson

A nyolcévnyi szocialista városvezetés öröksége miatt nagyon komoly szerkezeti gondokkal küzdött Miskolc, mára azonban eltűnt a város több tízmilliárdos adóssága, megdupláztuk az iparűzésiadó-bevételeinket és harmadára csökkentettük a bűncselekmények számát – hangsúlyozta lapunknak Alakszai Zoltán, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje. Kijelentette: sikerült megállítani az elvándorlást a városból.

„Miskolc fejlődési üteme egyedülálló”
Csaknem ezer kamera képe fogja vigyázni a miskolciak biztonságát, egy huszonegyedik századi operatív műveleti központon keresztül – mondta a polgármesterjelölt
Fotó: MH

– A rendszerváltoztatást követően Miskolcot súlyos egzisztenciális válság jellemezte, hiszen a kohászat és a nehézipar összeomlásával csaknem negyvenezer ember került utcára. Mi volt a helyzet 2010-ben, amikor fideszes polgármestere lett a városnak?

– Az ön által vázolt helyzethez képest a szocialista városvezetés csak súlyosbított a gondokon, kilenc éve Miskolcon 11,2 százalékos volt a munkanélküliség, majdnem harminchatmilliárd forintos az adósságállomány, rettenetesek a közbiztonsági statisztikák, azaz gyakorlatilag a szakadék szélén állt a város.

– Mekkora bevételekből gazdálkodhatott a város 2010-ben, illetve 2014 és 2019 között?

– Amikor 2010-ben Kriza Ákos lett a polgármester, a nyolcéves szocialista városvezetés öröksége miatt nagyon komoly szerkezeti gondokkal küzdött a város. Ehhez képest kilenc éve egy következetes koncepció mentén indult el a munka. A kormány Miskolc adósságának nagy részét átvállalta, így a város fellélegezhetett és a rendelkezésre álló forrásait fejlesztésekre tudta fordítani.

– Milyen forrásokra gondol?

– Az iparűzésiadó-bevételeinket sikerült megduplázni, Magyarországon egyedülálló fejlődési ütemet produkált a város. Mindez köszönhető a gazdaságfejlesztési politikánknak is, arra törekedtünk, hogy mindenki, aki képes és akar dolgozni, megtalálja a számára megfelelő munkát. Ennek számos bizonyítéka van, a korábban megtelepedett nagy cégek is úgy döntöttek ebben az időszakban, hogy fejlesztenek. Beruházott a Bosch, a Shinwa, és számos új nagy vállalat is érkezett a városba, például a Takata. Nemrég adtuk át Szijjártó Péter külügyminiszterrel a GS Yuasa világszínvonalú akkumulátorgyárát, és nemrég jelentette be Miskolcra települését a Lufthansa Technik, amely több száz új munkahelyet fog teremteni a városban. A Modern Városok Program keretében olyan forrásokhoz jutottunk, amelyek lehetővé teszik, hogy Miskolc régióközponti szerepet töltsön be a következő években. Ha ideszámítjuk az M30-as autó­pálya Kassáig történő meghosszabbítását is, a keret 336 milliárd forintra rúg.

– Az összellenzéki támogatással induló Veres Pál nem minden esetben osztja a véleményét. Például úgy véli, nem volt jó döntés Diósgyőrrel szemben a diósgyőri várat fejleszteni. Erről mi a véleménye?

– Minden városfejlesztési lépés egy koncepció része. Aki azt mondja, hogy az elmúlt években Diósgyőr nem fejlődött, vélhetően nem járt Miskolcon az utóbbi időben. Azt gondolom, ellenfelem vélhetően információ-­hiányban szenved e téren. Nézzük például a nyomortelep-felszámolási programunkat! Ez jelentős részben érintett diósgyőri vasgyári területeket is, ahol csaknem háromszáz romos ingatlant bontottunk el. Nem csak az volt a célunk, hogy Miskolcon visszaszorítsuk a bűnözést, illetve felszámoljuk a bűnözés melegágyának számító nyomortelepeket, hanem az is, hogy egy valódi, a magántőkének is vonzó városrehabilitációt indítsunk el ezeken a területeken. Ha valaki megnézi a számozott utcák gyűrűjében álló Diósgyőri stadion – ami néhány évvel ezelőtt még egy omladozó lelátójú építmény volt – környékét, láthatja a fejlődést. A vár fejlesztése magával fogja hozni a teljes diósgyőri városközpont megújulását, hiszen nemcsak az erőd épül újjá eredeti pompájában a következő években, hanem a vár környéke és Diósgyőr történelmi városrésze is, tereivel és utcáival.

– Az ellenzéki sajtó sokszor olvasta a városvezetés fejére a diósgyőri településrendezés kapcsán, hogy exportálja a nyomort
a környező településekre.

– Nem volt ilyen célunk. Egyszerűen érvényre akartuk juttatni azt az általánosan elfogadott alapelvet Miskolcon, hogy mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak, nincsenek első- és másodrendű állampolgárok. Megnéztük, hol fordulnak elő a leg­gyakrabban bűncselekmények, hol rosszak a bűnözési statisztikák, és szoros összefüggést találtunk e nyomortelepek és a bűnözési adatok számai között. Aki nem tartja be a szabályokat, az például nem kaphat önkormányzati bérlakást. Aki nem fizeti a közüzemi számláit, nem fogjuk meghosszabbítani a bérleti szerződését, ahogy annak sem, aki rongálja a közvagyont. Természetesen ismerem ezeket a vádakat, hiszen az elmúlt években számtalan támadás kaptunk jogvédő szervezetektől, európai uniós és egyéb szervezetektől, ugyanakkor tudni kell, hogy pár évvel ezelőtt a polgármester megkérdezte az embereket arról, támogatják-e a nyomortelep-felszámolási programot, és a miskolciak harmincötezer aláírással álltak a program mellé. Azt gondolom, ezzel világossá tették, mit szeretnének: azt, hogy Miskolcon rend és nyugalom legyen, jó legyen itt élni, a gyerekek egyszerűen és biztonságosan hazajussanak az óvodából, az iskolából, a fiatalok a szórakozóhelyekről, a felnőttek a munkából. Természetesen azoknak Miskolc segítő kezet nyújt, akik a mindenkire érvényes szabályokat betartják, és önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. Ezért együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, hogy e családokat el tudjuk helyezni.

– Ha már szóba hozta a közbiztonságot: mennyivel biztonságosabb a város, mint öt éve, fényében annak, hogy a közelmúltban egy magas rangú rendőrtisztet vertek meg suhancok a belvárosban?

– Azt senki nem állította, hogy Miskolcon teljes mértékben megszűnt volna a bűnözés. De ha megnézzük a 2010-es és a 2019-es számokat, a bűnügyi statisztikák szerint a harmadára esett vissza a bűncselekmények száma. Ez köszönhető annak a következetes rendészeti és közbiztonsági politikának, amelyet folytattunk, s aminek számos eleme volt.

– Említene néhány példát?

– A szocialista városvezetés az Avasra telepítette a „fészekrakókat”, akik tarthatatlan állapotokat alakítottak ki ebben a városrészben. Azokban az években előfordult, hogy disznót vágtak egy panelház lépcsőházában. Ma már nem olvasni ilyen híreket. Mi egyetemi oktatókat és diákokat költöztettünk az Avasra, miután felújítottuk az erőteljesen leromlott állapotú lakásokat. Éves szinten egymilliárd forintot költünk közbiztonságra a város költségvetéséből, azt gondolom, hogy ez volumenében egyedülálló Magyarországon. Fordítunk a bűnmegelőzésre és a bűnfelderítésre egyaránt. A bűnmegelőzésben nagyon komoly szerepet játszik az a kamerarendszer, amelyet már kialakítottunk, és a Modern Városok Program keretében tovább is fejlesztjük. Ha elkészül, csaknem ezer kamera képe fogja vigyázni a miskolciak biztonságát, egy huszonegyedik századi operatív műveleti központon keresztül. Szintén példátlan módon létrehoztuk és megerősítettük az önkormányzati rendészetet, százhatvan rendész járja mindennap éjjel-nappal az utcákat. Együttműködünk a rendőrséggel annak érdekében, hogy nagyobb rendőri jelenlét legyen a városban. Ezeknek az egymásra épülő elemeknek és a következetes politikának a következtében sikerült elérni, hogy harmadára csökkenjen a bűncselekmények száma. Hogy egy-egy esetet, incidenst a sajtó felkap, betudom annak, hogy kampányidőszakban vagyunk.

– Diósgyőrhöz hasonlóan kemény terep Lyukóvölgy. Ha megnyeri a választást, mit tervez a negyeddel?

– A Lyukóvölgy problémája nagyon nehéz kérdés. Ha egyszerű lenne a válasz, már sokkal régebben megadták volna rá. Ezzel a gonddal foglalkozni kell, de ott sem lehet eltekinteni attól az alapelvtől, hogy mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Egyébként a jelenlegi városvezetés volt az első, amelyik európai uniós forrásból elindított a völgyben egy óvoda- és egy orvosirendelő-fejlesztést, hiszem senkit nem hagyhatunk magára.

– Miskolc lélekszámát tekintve egykor a második legnagyobb magyar város volt, azóta viszont több tízezren hagyták el. Mely területet fejlesztené, hogy visszacsalogassa az utóbbi évtizedekben elvándorlókat, esetleg a fiatalok számára vonzó város képét teremtse meg?

– Demográfiai folyamatokat megfordítani a legnehezebb feladat, a kormány is nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megerősítse a magyarok családalapítási kedvét. Hazánkban szinte valamennyi települést sújtó probléma az elvándorlás, hiszen Magyarország jellemzően Budapest-központú, és nagyon sokan költöznek a fővárosba dolgozni. Úgy gondoljuk, nekünk elsősorban azt kell tennünk, hogy egy élhető, fejlődő, kiszámítható, munkahelyeket és jó életkörülményeket biztosító várost teremtsünk. Ha egy településen jól működik a gazdaság, vannak élhető terei, akkor vonzó hellyé válik. Hozzáteszem, nekünk már vannak komoly eredményeink, hiszen Miskolcon sikerült az elvándorlást megállítani, jelen pillanatban a statisztikák szerint nincsenek elvándorlási veszteségeink. Most az a feladatunk, hogy beindítsuk a növekedést, és egy egészséges szerkezetet alakítsunk ki.

– Az egészséges szerkezethez hozzátartozik az is, hogy A pontból B-be könnyen el lehessen jutni. Már említette az M30-as autó­pálya-fejlesztést, ami a határig vezet, de Miskolcon belül milyen infrastrukturális fejlesztések várhatók?

– Régi igénye volt a miskolciaknak az úgynevezett Y híd, amely összeköt egy nagy kertvárosi részt a belvárossal. A beruházás két éven belül elkészül, most indul ősszel a munka. A híd komoly tehermentesítő funkciót fog ellátni. A központi útvonalakat nagyrészt sikerült rendbetennünk, a jövőben pedig minél modernebb és jobb technológiákat alkalmazva jobb útviszonyokat kell teremtenünk. Azt ígértem a kampányban, hogy Miskolcot kátyúmentes várossá fogjuk tenni, és mindent meg fogok tenni azért, hogy minél hamarabb minden belterületi út szilárd burkolatot kaphasson.

Kapcsolódó írásaink

Le kell végre zárni a polgárháborút

ĀA munkahelyteremtő tőke oda megy, a gazdaság ott érzi jól magát ahol stabilitás, béke, kiszámíthatóság van, de Hódmezővásárhely jelenleg nem ilyen hely – mondta Grezsa István

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom