Vonzza a befektetőket Debrecen

– Mi a véleménye arról, hogy a nagy ellenzéki összeborulásból végül az lett, hogy több jelöltet is állítottak az ellenzéki pártok?

– Nem lepett meg, Debrecenben eddig is éles konfliktus volt a Jobbik és a DK között. A két párt és szövetségeseik felmérték, hogy a városban senki nem hinné el, hogy ők egymás nyakába borulnak. Ezért a DK az MSZP-vel, a Szolidaritással és a Párbeszéddel, a Jobbik pedig a Momentummal és az LMP-vel indít polgármesterjelöltet. Rövidesen eldől, mire értékelik e formációkat a debreceni választópolgárok.

– Ha néhány mondatban kellene összefoglalnia, milyen nagyobb fejlesztések zajlottak hivatali ideje alatt Debrecenben, mit emelne ki?

– Kétéves előkészítés után indítottuk el 2016-ban az Új Főnix Tervet, amelyhez kétszázmilliárd forintot rendeltünk, részben uniós forrásból, részben a Modern Városok Program keretein belül, amihez a város saját forrásait is hozzáadta. Mindezt kiegészítették még a nagyobb állami beruházások. Célunk volt a gazdaság fejlesztése, a munkahelyteremtés, nagy ütemben kezdtük fejleszteni a város ipari parki infrastruktúráját azért, hogy a befektetők fejlett ipari övezetekben tudjanak letelepedni.

– Hol tartanak ezzel a munkával?

– Jelen pillanatban körülbelül hétszáz hektáron zajlanak ipari parki fejlesztési munkálatok a város két pontján. A nagyobbik terület az északnyugati gazdasági övezet, amely ötszáz hektár, ebből négyszáz a BMW-gyárat szolgálja majd, száz pedig egyéb betelepülő vállalkozásokat fogadhat. A másik a déli gazdasági övezet, amely a repülőtérhez közel található. Néhány héttel ezelőtt a Krones gyára nyílt meg ott, a tizenötmilliárdos beruházás ötszáz főnek ad munkát. A Continental-gyár szintén ott épül fel, és az ITK-holding beruházásában az az üzem, ahol Mercedes buszokat fognak gyártani. Az egész régiót tekintve Debrecen a legnagyobb befektetésvonzó-képességgel rendelkező város.

– Ezt mire alapozza?

– A 2014 és 2018 közötti időszakban több mint hatszázmilliárd forintnyi működőtőke érkezett a városba és több mint hatezer-kétszáz új munkahelyet sikerült létrehozni. Ez a szám a már meglévő vállalatok fejlesztéseit figyelembe véve több mint nyolc és fél ezerre nő, így az elmúlt négy évben a debreceni munkaerőpiacon tizenhét százalékos a növekedés, ami duplája az országos átlagnak.

– Mit sem érnek a munkahelyek kiművelt elmék nélkül.

– Egy összességében tizenkétmilliárd forintos fejlesztési programot hajtottunk végre, amelynek köszönhetően elkészült és már működik a város új Nemzetközi Iskolája, emellett bölcsődéket, óvodákat, általános- és középiskolákat újítottunk fel, s nemcsak tankerületi, hanem a szakképzési centrumhoz tartozó szakképző intézményeket is. A debreceni intézményhálózat átfogó felújítási programon esik át, például a harminc­három óvodából tizenhétben végzünk felújítási munkálatokat.

– Térjünk vissza a Nemzetközi Iskolára, amiért az ellenzék nagy vehemenciával támadta az önkormányzatot. Miért kellett felépíteni az intézményt, és kik járhatnak oda?

– Az igazán nagy befektetők megnyerése érdekében szükség volt arra, hogy olyan oktatási szolgáltatás, lehetőség jelenjen meg a városban, amely a külföldiek számára is ismert és elfogadott rendszer. Magyarul: ha egy külföldi Debrecenbe költözik, akkor legyen lehetősége a gyermekeit angol vagy német tanítási nyelvű iskolába járatni, mert csak így vonzó Debrecen egy külföldi menedzser számára. A befektetői döntések szempontjából előny, hogy Debrecennek ilyen oktatási lehetősége is van; vesztettünk már el befektetői tárgyalást amiatt, mert nem volt a városban nemzetközi oktatási intézmény. Az iskolát közpénzből építettük, így az ellenzéki kommunikációval ellentétben nem magániskola, hanem önkormányzati. Határozottan elmondtuk, hogy a tanintézmény önkormányzati tulajdon, ami nemcsak a külföldi gyermekek számára elérhető, hanem a debreceni, a régióban vagy Magyarországon élő magyar nemzetiségű tanulók számára egyaránt.

– Az oktatási intézmények fejlesztése mellett milyen infrastrukturális beruházások zajlottak a városban?

– Kiemelném a reptér fejlesztését, ahol 2012-ben indult el a menetrend szerinti forgalom, mára pedig a régió legnagyobb forgalmú repterévé vált, évi hatszázezer utassal. Több mint ötven nagy forgalmú városi közlekedési csomópont fejlesztését vittük végig. A gazdaság növekedésével együtt elképesztően megnőtt a város közlekedési forgalma is, így a nagy csomópontok esetében kapacitásnövelést hajtottunk végre. Számos kereszteződést, körforgalmat építettünk, elkészült a várost nyugaton elkerülő gyűrű a 47-estől a 4-es főútig. Nagyon fontos volt a déli elkerülő szakasz is, ami biztosítja a déli gazdasági övezet gyorsforgalmi úthálózattal való összeköttetését és a repülőtér autópályán való elérését. A következő években e program folytatása várható.

– Jócskán megnőtt a Debrecenbe látogató turisták száma. Ez minek köszönhető?

– Az egyik ok a tervszerű műemlékvédelem és városrendezés. A centrumban a református Nagytemplom és kollégium után a püspöki palota felújítása van napirenden. Megújult történelmi központ és a zsidónegyed, utóbbi műemléki jellegű zsinagógáit is sikerült res­tau­rálni. A Dósa nádor téren hamarosan felállítjuk a város első Szent István-szobrát. Nagyon fontos természeti értékünk a Nagyerdő, ahol a Natura 2000 területet tiszteletben tartva Kelet-Magyarország legnagyobb szabadtéri strandfejlesztése zajlik. Debrecen közterületeinek megújítása nemcsak a városközpontban, hanem a lakótelepeken is folytatódik. Az úgynevezett zöld város program keretében parkokat, játszótereket újítunk fel, az aszfaltozott sportpályákat gumiburkolatosra cseréljük.