Belföld

Több pénz van az oktatásra, egyenletesebbek a diákok teljesítményei

Népszerűbb a pedagógusképzés, a tanulók teljesítménye közötti különbségek egyre kiegyenlítettebbek, az óvodáskorú gyermekek közel 96 százaléka vesz részt a nevelésben és több pénz jut az oktatásra is - többek között ezeket emelte ki hazánkkal kapcsolatban az Európai Bizottság csütörtökön bemutatott, Education and training monitor 2019 című kiadványa, amely a tagállamok oktatási rendszereiben megvalósított intézkedésekre és a fő kihívásokra fókuszál.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint a brüsszeli jelentés is elismeri, hogy nőtt az oktatásra fordított összeg. Magyarországon az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2017-ben 5,1 százalék volt, meghaladva az uniós átlagot (4,6 százalék), a növekedés mértéke 23,5 százalék volt a 2014-2016-os időszakban. Mint ismert, a kormány 2020-ban már 645 milliárd forinttal többet fordít az oktatásra, mint 2010-ben.

A brüsszeli kiadvány kiemeli, hogy a kora gyermekkori nevelésben és oktatásban részt vevő gyermekek számának növekedésével párhuzamosan az ezen a területen dolgozó pedagógusok képzettségi szintje is emelkedett hazánkban. A pedagógus béremelést tartalmazó életpályamodell kiterjesztésével vonzóbb lett a pedagógushivatás, 2014-ben 50 százalékkal többen iratkoztak be felsőfokú szakirányú képzésre, mint egy évvel korábban. A kormány a tanárképzésben és a gyógypedagógus-képzésben résztvevő hallgatókat a Klebelsberg-ösztöndíjjal támogatja. 2017-től bővült az iskolaigazgatók hatásköre: a tankerületi igazgatóval közösen dönthetnek a pedagógusok foglakoztatásáról, emellett a mindennapi kiadásokra rendelkezésre álló költségvetés egy részével is az iskolaigazgatók gazdálkodhatnak. A kormány már dolgozik az iskolaigazgatók béremelésén is.

A jelentés hangsúlyozza: Magyarország megerősítette a tanulók teljesítménye közti különbségek kiegyenlítésére irányuló intézkedéseket. Az óvodai nevelésben való kötelező részvétel kezdő korhatárának 5 éves korról 3 éves korra való csökkentését a Bizottság előremutató lépésként értékeli. Hazánkban a 4-6 éves gyermekek 95,6 szézaléka vesz részt kora gyermekkori nevelésben és gondozásban, ez az arány az uniós átlagot (95,4 százalék) enyhén meghaladja, ugyanakkor teljesíti az Oktatás és képzés 2020 keretrendszer referenciaértékét is. A jelentés szerint az intézkedés hatására javulás várható a gyermekek későbbi iskolai előrehaladásában. 2016-ban Magyarországon a roma gyermekek óvodai nevelésben való részvétele 91 százalék volt, a régióbeli tagállamokban pedig ez a legmagasabb arány.

A Bizottság pozitív gyakorlatként emeli ki a Biztos Kezdet Gyerekházak programot, amely 3 év alatti gyermekek számára biztosítja a fejlődést segítő foglalkozásokat a hátrányos helyzetű térségekben. A programot hazai költségvetésből finanszírozzák, jelenleg mintegy 135 Biztos Kezdet Gyerekház működik országszerte.

Az iskoláskorú gyermekek részére biztosított, esélyteremtést célzó, iskolarendszeren kívüli intézkedések közül a jelentés a Tanoda programot emeli ki. 2019-től a tanodarendszer bekerült a gyermekvédelmi törvénybe, 2,5 milliárd forint állami támogatással biztosítva a működést. Évente mintegy 200 iskola utáni tanoda finanszírozása valósul meg mintegy 15 000 hátrányos helyzetű tanuló számára.

A tanulók idegen nyelvi készségeinek javítása érdekében a kormány 2019 februárjában bejelentette, hogy a 9. és 11. évfolyamos tanulók ingyenes kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon való részvételét célzottan támogatja. A támogatásban várhatóan mintegy 140 000 diák részesülhet.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom