Belföld
Kolompár Orbán újra a színen
Balliberális tömörülés jött létre a nemzetiségi önkormányzati választásra, ám a legtöbb roma jelöltet ezúttal is a Lungo Drom tudta állítani
Bár a balliberális sajtóban sokáig a Fidesz-szövetséges Lungo Drom kormányhoz húzó kihívójaként emlegették, azzal, hogy a minap a balos, volt SZDSZ-es Horváth Aladárhoz köthető Roma Polgárjogi Mozgalommal (RPM) és Phralipe nevű szervezettel írt alá megállapodást, a Fiatal Romák Országos Szövetsége, azaz a Firosz végre színt vallott, melyik oldalhoz tartozik valójában. A lapunk által megismert nyilatkozatban a három szervezet vállalja, hogy ha lesz hozzá elég mandátuma, az október 13-i választás után közösen vezetné a negyvenhét fős Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ). Valamennyien Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselőt, volt önkormányzati elnököt, a Lungo Drom vezetőjét nevezik meg közös ellenségként.
Pusztán a jelöltek száma alapján ez bajosan sikerülhet, de nem lehetetlen. A Lungo Dromnak ugyanis csaknem háromezer-ötszáz jelöltje van, a Firosznak csak mintegy kétezer, míg a Dancs Mihály-féle RPM-nek alig több mint ezer. A Lakatos Oszkárt, Vajda Lászlót és más jelenlegi ORÖ-képviselőket felvonultató Phralipe, vagy a Cigány Önkormányzatok és Roma Civil Szervezetek Érdekvédelmi Egyesülete jelöltjeinek száma még az ezret sem érte el. A Lungo Dromban úgy látják, az összefogó szervezetek félrevezetik a helyi képviselőket. Például a tiszaburai firoszos Farkas László a kampányban a Fidesz támogatásáról beszélt, miközben korábban szocialista delegált is volt a helyi választási bizottságban. A leginkább árulkodó körülmény azonban mégis az, hogy a Firosz listájának élén a börtönviselt Kolompár Orbán áll, aki korábban nyíltan Gyurcsány Ferencet támogatta. Sőt, 2010 előtt közösen tüntetett az akkori miniszterelnökkel az „ordas eszmék” újraéledése, illetve a Jobbik ellen. Ugyanakkor Gyurcsány ma már együttműködik az egykori gárdisták pártjával.
Ami az RPM-et illeti, vezetője, Dancs Mihály szerepet vállalt a Magyarországi Cigánypárt munkájában, amely a 2014-es és a 2018-as parlamenti választáson is indult, jócskán alulmúlva az egyszázalékos eredményt. Tavaly csupán 4026 szavazatot kaptak, mégis 203 millió forintos állami támogatásban részesültek. Ráadásul mindkét voksolás alkalmából felmerült a nevük az ajánlásokkal való visszaélések kapcsán. Dancs egyébként 2014-ben úgy tudott indulni a voksoláson, hogy éppen kiszabadult a börtönből, ahová egy 2011-es jogerős ítélet alapján került, ugyanis a cége segítségével szocpolcsalást követett el. Mindezek tükrében van némi furcsa csengése a három szervezet paktumáról beszámoló, Farkas Flóriánékkal szemben tett nyilatkozatnak: „Szeretnénk, ha a kialakuló partnerség a tisztességen, a szakmai hozzáértésen alapulna, szem előtt tartva a cigányság érdekeit.”
Így néz ki tehát nagyjából a felhozatal. Eközben többen jelölő szervezet nélkül vagy kisebb csoportok logójával indulnak a helyi, illetve országos nemzetiségi választáson, amelyet idén is az önkormányzatival egyszerre tartanak.
Több száz voksolás maradhat el
A Nemzeti Választási Iroda tegnapi adatai szerint 523 települési nemzetiségi választás maradhat el októberben, a kiírt 2715 voksolásból csak 2192 tartható meg. A választást ugyanis hiába tűzte ki a választási bizottság, nem lehet megtartani, ha nem indul legalább annyi jelölt, ahány tagból állna a nemzetiségi önkormányzat, illetve akkor sem, ha egyetlen választópolgár sem szerepel a nemzetiségi névjegyzékben. A legtöbb, százhetvenhárom települési nemzetiségi választás a roma nemzetiségnél maradna el, ahol 1383 választást tűzött ki az NVB. Öt évvel ezelőtt 569 nemzetiségi választás maradt el. Az NVB hatvannégy területi nemzetiségi választást írt ki, ezek mindegyike megtartható, ahogyan a kitűzött tizenhárom országos nemzetiségi választás is.
(KD)
