Belföld

Könyvet jelentetett meg Mátyás királyról az OBH

Mátyás király számára nagyon fontos volt, hogy a bíráknak legyen tisztessége, becsülete, a jogviták pedig rendezett keretek között folyjanak - mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden, az I. Mátyás és az igazságszolgáltatás című könyv bemutatóján, az Országgyűlés Múzeumában.

Könyvet jelentetett meg Mátyás királyról az OBH
Mátyás törvényeinek kétharmada a bíráskodással, perjoggal foglalkozik, ezeket pedig akár ma is megszövegezhettük volna - mondta Handó Tünde
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A kötetet az OBH a 2018-as Mátyás király emlékév keretében adta ki, és a szeptember 17-e és 20-a közötti bíróságtörténeti hét alkalmából jelent meg.

Handó Tünde elmondta: tavaly két nagy konferenciát tartottak, és az elhangzott az előadásokból állt össze a kötet, amelyből kibontakozik, mit jelentett Mátyás király idejében a joguralom. Az OBH elnöke kiemelte: Mátyás király kiemelkedő tette volt, hogy a Decretum Maiusban, vagyis egy írott kötetben összefoglalta hatályos törvényeket, amely később elvezetett a Werbőczy-féle Tripartitumig, majd a Corpus Juris Hungarici-ig (a nem hivatalos törvénytárig), amelynek utolsó kötetét 1911-ben adták ki. Érdekes, különleges, bíróként szívet dobogtató, hogy Mátyás törvényeinek kétharmada a bíráskodással, perjoggal foglalkozik, ezeket pedig akár ma is megszövegezhettük volna - jegyezte meg az OBH elnöke, majd hozzátette: Mátyás király számára fontos volt, hogy a bíráknak legyen tisztessége, becsülete, a jogviták pedig rendezett keretek között folyjanak. 

Handó Tünde jelezte: egyik kedvenc törvénye Mátyás királytól, amelyben az uralkodó előírta, hogy a pert mindenki a saját megyéspüspöke előtt indítsa meg, és innen vigye fellebbezés útján Rómába. Mátyás király felismerte, hogy a nemzeti szuverenitás letéteményese a bíróság, amit az uralkodó megerősíthetett azzal, hogy előírta, elsőként a magyar bíró foglalkozzon az üggyel - jegyezte meg. Az OBH elnöke kiemelte azt is, hogy Mátyás király volt az, aki elindította a magyar jogászságot, amikor észak-itáliai egyetemekre küldte tanulni a későbbi jogászokat.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kiemelte, hogy Mátyás király volt az, aki „elindította” a magyar jogászságot
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Rédl Károly, Országgyűlési Könyvtár igazgatóhelyettese arról beszélt, a kötetben nemcsak Mátyás király és az igazságosság témája jelenik meg, hanem a krónikaírás, Mátyás törvényei, dekrétuma, a dekrétum magánjogi társadalomképe, Mátyás igazságszolgáltatása a populáris kultúrában, a levélíró Mátyás, visegrádi palota, valamint a középkori és kora újkori vesztőhelyek archeológiája. Úgy fogalmazott, hogy Mátyás uralkodói habitusa búvópatakként húzódik végig a köteten. 

Szólt arról is, hogy Mátyás király számára a legfontosabb a bíráskodás perjogi szabályozása volt, fel akarta számolni a visszaéléseket és a perek elhúzódását, de odafigyelt a részletekre, például az ügyvédi visszaélésekre, és előírta, hogy egy ügyvéd legfeljebb 14 ember ügyét vállalja el. Részben ezek miatt az intézkedések miatt Mátyás nevével összefonódott az igazságosság, okosság, bátorság, leleményesség, ő lett a mértékletes, erős, bátor, példamutató, emberséges, tréfakedvelő uralkodó - jegyezte meg.

Osztovits András, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója a kötetet méltatva elmondta, a Decretum Maius új fejezetet teremtett a magyar jogtörténetben azzal, hogy megteremtette a jogi ügyek kiszámíthatóságát, hiszen a szokásjogot általános érvényű, írott normák váltották fel, így kiszámíthatóvá vált a jogi élet, ami a jogbiztonság legfontosabb összetevője. Hozzátette: Mátyás királynak át kellett formálnia az igazságszolgáltatás rendszerét is.

A kötetet Peres Zsuzsanna és Révész T. Mihály szerkesztette.

Kapcsolódó írásaink